0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Minden lépését figyelik a szarvasmarháknak

A PLF olyan gazdálkodási gyakorlatok összessége, amely segítségével jobb eredményeket lehet elérni az állattenyésztésben. Erről is hallhattak a szakemberek az ÖMKI előadásán, amelyet az OMÉK-on tartottak. Napelemes GPS-fülest, a nyakukba transzpondert, a bendőjükbe bóluszt és a lábukra pedométert helyeztek az állatokra, illetve állatokba.

– Sokszor találkozom azzal a kérdéssel: mit jelent az állattenyésztésben az, hogy „precíziós”? Hiszen főként a növénytermesztéshez társítják ezt. Ez így van, éppen ezért az állattenyésztésre kitaláltak egy másik kifejezést, a PLF, azaz „precision livestock farmig”-ot – ismertette dr. Pajor Gábor, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója. A most zajló OMÉK-on a nagyközönségnek szánt programok mellett a szakmát is változatos témakörökben várják rendezvényekkel. Az ÖMKI tegnap tartotta „Precíziós állattenyésztés hazai legeltetett húsmarha állományban – Láthatóvá tehetjük-e a láthatatlant?” címmel az előadását.

A precíziós gazdálkodás mindeddig elsősorban a szántóföldi növénytermesztés területén szivárgott be a hazai mezőgazdasági gyakorlatba, hallhatták az érdeklődők. Az állatok természetes igényeihez igazodó, szabadtartásos tenyésztésben nehézségekbe ütközik a folyamatos monitoring megvalósítása. Egyedre szerelhető, nem invazív szenzorokkal ma már ez is megoldható.

A PLF olyan gazdálkodási gyakorlatok összessége, amely segítségével jobb eredményeket lehet elérni az állattenyésztésben. Jellemzője, hogy folyamatos és pontos digitális adatgyűjtés történik az állatokról és azok környezetéről, feldolgozzák az eredményeket, leszűrik a következtetéseket, megtapasztalják a rejtett összefüggéseket, magyarázta a kutató.

– A szarvasmarha projekt egy on-farm kísérlet, szorosan együtt dolgozunk a gazdálkodókkal, extenzív körülmények között teszteljük a már bevált szenzorokat – részletezte az intézet munkatársa, Balogh Petra. A GPS adatok feldolgozásával a céljuk, hogy több információt gyűjtsenek a legelőhasználatról, takarmányanalízist végeznek, mérik a szarvasmarhák elülső lábszárának körméretét az állatok növekedés nyomon követése érdekében, említett néhány példát.

Biszkup Miklós kiemelte: fontos, hogy a kiválasztott, majd az állatokra helyezett szenzorok nagy mennyiségű adatot szolgáltassanak, és melyiket használhatják extenzív körülmények között. Napelemes GPS-fülest, a nyakukba transzpondert, a bendőjükbe bóluszt és a lábukra pedométert helyeztek az állatokra, illetve állatokba. Kérdésre később elhangzott: az eszközök nem okoznak kellemetlenséget a szarvasmarháknak. A kutatók többek között adatokat kapnak arról, hogy a jószágok merre járnak, milyen az aktivitásuk.

– A kutatóintézet aktívan kereste azokat a gazdaságokat, ahol húsmarha tartás zajlik, illetve, hogy mindenben partnerként tudjunk együtt dolgozni. A választás a Zala megyei, várvölgyi Gazdatrend Kft.-re esett – ezt dr. Márton Alíz mondta az előadáson.

Megpróbálják megbecsülni a legelők állateltartó képességét, ezt követően segítséget tudnak adni a gazdaságnak a legelők sorrendjének megválasztására.

A szenzorokat áprilisban szerelték fel, segítségükkel nyomon követhetik az ivarzást is, ennek a nagy területre való tekintettel komoly szerepe van, nem mellékesen pedig jobban tud a gazdaság tervezni. Egészségügyi problémák jelentésére is alkalmazhatók a szenzorok, selejtezési javaslatokat tehetnek az adatok ismeretében, emelt ki néhány használati módot.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu