Back to top

Nagyobb keresletet és magasabb árat eredményez

Abban, hogy a magyar agrártermékeket minél több fogyasztó megismerje és vásárolja, fontos és hasznos szerepük van a földrajzi árujelzőknek. Ezek a megkülönböztető jelzések ugyanis növelik a magyar élelmiszerek, szeszes italok, borok versenyképességét, miközben a nemzetközi megállapodások révén védik azok elnevezését, hangsúlyozta Farkas Sándor az OMÉK-on.

A földrajzi Árujelzők Díjátadó Gálán az Agrárminisztérium miniszterhelyettese kiemelte, hogy tovább kell erősíteni a földrajzi árujelzők rendszerét, újabb termékek elismerésével és a meglévők lehetőségeinek jobb kihasználásával.

Mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz.

Fotó: Dudás Ágnes
A rendezvényen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár 21 földrajzi árujelző uniós oltalmát igazoló oklevelet adott át. A kertészeti termékek közül köztük volt a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye, az Újfehértói meggy, a Budaörsi őszibarack, a Hegykői petrezselyem, a Tuzséri alma.

A miniszterhelyettes azt is kiemelte, hogy a földrajzi árujelzők kulturális örökségünk részei, ahogyan a hagyományos és tájjellegű termékeink is. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése céljából 2016-ban az agrártárca megalapította a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni.

Tarpataki Tamás kiemelte, hogy a földrajzi árujelző mindig közösségekhez tartozik, és a jogi szabályozásának köszönhetően nem birtokolhatja más.

Egy tavalyi közösségi felmérés szerint a védett elnevezések évente 75 milliárd euró értéket képviselnek az Európai Unióban. Az EU-ban készített összes élelmiszernek, italnak a 7 százaléka rendelkezik védett elnevezéssel, az exportarányuk ugyanakkor 15 százalék, tehát az unión kívül is értékelik, elismerik e termékek minőségét.

A földrajzi árujelzők jól azonosíthatóvá, a többitől megkülönböztethetővé teszik a termékeket, növelik a hozzáadott értéküket, a versenyképességüket, és lehetőséget teremtenek a piacbővítésre. Minőségi garanciát nyújtanak, és ezzel növelik a fogyasztói bizalmat.

Kimondva, vagy kimondatlanul piacvédő szerepük van a földrajzi árujelzőknek.

Olyan marketinget kell azonban társítani hozzájuk, ami a fogyasztók számára könnyen érthető.

A 77 bejegyzett magyar földrajzi árujelzőből 38 bort, 27 élelmiszert, mezőgazdasági terméket és 12 pálinkát jelöl. Az uniós országok rangsorában a földrajzi árujelzők száma szerint hazánk a 7. helyen áll, a toronymagasan vezető Olaszország (873) és az azt követő Franciaország (747), valamint Spanyolország (358), Görögország (275), Portugália (190) és Németország (172) után.

Fotó: Dudás Ágnes

Tarpataki tamás azt is elmondta, hogy a KAP reform keretében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozás is módosul várhatóan 2022 elején. Ennek megfelelően ősszel a Parlament elé kerül az agrártermékek földrajzi árujelzőinek védelmét szolgáló törvényjavaslat. A Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági termelők uniós és nemzeti minőségrendszerekhez való csatlakozására december 31-ig igényelhető támogatás.

A minőség rendszerhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységére pedig 2022. január 1-jétől 31-ig nyújtható be pályázat.

Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. 

A jó példákat bemutató kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a földrajzi árujelzés rövid időn belül érezhető kereslet- és árnövekedést eredményezett. Nagyobb hangsúlyt kell azonban helyezni a logó megismertetésére, népszerűsítésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.