A földrajzi Árujelzők Díjátadó Gálán az Agrárminisztérium miniszterhelyettese kiemelte, hogy tovább kell erősíteni a földrajzi árujelzők rendszerét, újabb termékek elismerésével és a meglévők lehetőségeinek jobb kihasználásával.
A rendezvényen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár 21 földrajzi árujelző uniós oltalmát igazoló oklevelet adott át. A kertészeti termékek közül köztük volt a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye, az Újfehértói meggy, a Budaörsi őszibarack, a Hegykői petrezselyem, a Tuzséri alma.
A miniszterhelyettes azt is kiemelte, hogy a földrajzi árujelzők kulturális örökségünk részei, ahogyan a hagyományos és tájjellegű termékeink is. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése céljából 2016-ban az agrártárca megalapította a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni.
Egy tavalyi közösségi felmérés szerint a védett elnevezések évente 75 milliárd euró értéket képviselnek az Európai Unióban. Az EU-ban készített összes élelmiszernek, italnak a 7 százaléka rendelkezik védett elnevezéssel, az exportarányuk ugyanakkor 15 százalék, tehát az unión kívül is értékelik, elismerik e termékek minőségét.
A földrajzi árujelzők jól azonosíthatóvá, a többitől megkülönböztethetővé teszik a termékeket, növelik a hozzáadott értéküket, a versenyképességüket, és lehetőséget teremtenek a piacbővítésre. Minőségi garanciát nyújtanak, és ezzel növelik a fogyasztói bizalmat.
Olyan marketinget kell azonban társítani hozzájuk, ami a fogyasztók számára könnyen érthető.
A 77 bejegyzett magyar földrajzi árujelzőből 38 bort, 27 élelmiszert, mezőgazdasági terméket és 12 pálinkát jelöl. Az uniós országok rangsorában a földrajzi árujelzők száma szerint hazánk a 7. helyen áll, a toronymagasan vezető Olaszország (873) és az azt követő Franciaország (747), valamint Spanyolország (358), Görögország (275), Portugália (190) és Németország (172) után.
Tarpataki tamás azt is elmondta, hogy a KAP reform keretében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozás is módosul várhatóan 2022 elején. Ennek megfelelően ősszel a Parlament elé kerül az agrártermékek földrajzi árujelzőinek védelmét szolgáló törvényjavaslat. A Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági termelők uniós és nemzeti minőségrendszerekhez való csatlakozására december 31-ig igényelhető támogatás.
Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét.
A jó példákat bemutató kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a földrajzi árujelzés rövid időn belül érezhető kereslet- és árnövekedést eredményezett. Nagyobb hangsúlyt kell azonban helyezni a logó megismertetésére, népszerűsítésére.