0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nagyobb keresletet és magasabb árat eredményez

Abban, hogy a magyar agrártermékeket minél több fogyasztó megismerje és vásárolja, fontos és hasznos szerepük van a földrajzi árujelzőknek. Ezek a megkülönböztető jelzések ugyanis növelik a magyar élelmiszerek, szeszes italok, borok versenyképességét, miközben a nemzetközi megállapodások révén védik azok elnevezését, hangsúlyozta Farkas Sándor az OMÉK-on.

A földrajzi Árujelzők Díjátadó Gálán az Agrárminisztérium miniszterhelyettese kiemelte, hogy tovább kell erősíteni a földrajzi árujelzők rendszerét, újabb termékek elismerésével és a meglévők lehetőségeinek jobb kihasználásával.

Mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz.

A rendezvényen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár 21 földrajzi árujelző uniós oltalmát igazoló oklevelet adott át. A kertészeti termékek közül köztük volt a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye, az Újfehértói meggy, a Budaörsi őszibarack, a Hegykői petrezselyem, a Tuzséri alma.

A miniszterhelyettes azt is kiemelte, hogy a földrajzi árujelzők kulturális örökségünk részei, ahogyan a hagyományos és tájjellegű termékeink is. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése céljából 2016-ban az agrártárca megalapította a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni.

Tarpataki Tamás kiemelte, hogy a földrajzi árujelző mindig közösségekhez tartozik, és a jogi szabályozásának köszönhetően nem birtokolhatja más.

Egy tavalyi közösségi felmérés szerint a védett elnevezések évente 75 milliárd euró értéket képviselnek az Európai Unióban. Az EU-ban készített összes élelmiszernek, italnak a 7 százaléka rendelkezik védett elnevezéssel, az exportarányuk ugyanakkor 15 százalék, tehát az unión kívül is értékelik, elismerik e termékek minőségét.

A földrajzi árujelzők jól azonosíthatóvá, a többitől megkülönböztethetővé teszik a termékeket, növelik a hozzáadott értéküket, a versenyképességüket, és lehetőséget teremtenek a piacbővítésre. Minőségi garanciát nyújtanak, és ezzel növelik a fogyasztói bizalmat.

Kimondva, vagy kimondatlanul piacvédő szerepük van a földrajzi árujelzőknek.

Olyan marketinget kell azonban társítani hozzájuk, ami a fogyasztók számára könnyen érthető.

A 77 bejegyzett magyar földrajzi árujelzőből 38 bort, 27 élelmiszert, mezőgazdasági terméket és 12 pálinkát jelöl. Az uniós országok rangsorában a földrajzi árujelzők száma szerint hazánk a 7. helyen áll, a toronymagasan vezető Olaszország (873) és az azt követő Franciaország (747), valamint Spanyolország (358), Görögország (275), Portugália (190) és Németország (172) után.

Tarpataki tamás azt is elmondta, hogy a KAP reform keretében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozás is módosul várhatóan 2022 elején. Ennek megfelelően ősszel a Parlament elé kerül az agrártermékek földrajzi árujelzőinek védelmét szolgáló törvényjavaslat. A Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági termelők uniós és nemzeti minőségrendszerekhez való csatlakozására december 31-ig igényelhető támogatás.

A minőség rendszerhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységére pedig 2022. január 1-jétől 31-ig nyújtható be pályázat.

Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. 

A jó példákat bemutató kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a földrajzi árujelzés rövid időn belül érezhető kereslet- és árnövekedést eredményezett. Nagyobb hangsúlyt kell azonban helyezni a logó megismertetésére, népszerűsítésére.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu