Back to top

OMÉK: díjazták a falusi turizmus szereplőit

Szombaton adták át a 80. OMÉK-on a Falusi Turizmus Szolgáltató díjait. A régiókon belül mindig másik megyék vendéglátóit díjazzák rotációban, idén Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékből kerültek ki a díjazottak.

Gyurkó Béla FATOSZ elnökségi tag és a 2021-es díjazottak
Gyurkó Béla FATOSZ elnökségi tag és a 2021-es díjazottak
Fotó: Csatlós Norbert
Az élményhez a vendéglátó személyisége is kell!

Gyurkó Béla a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnökségi tagja köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte, hogy az itt díjazottak a vidéki vendégfogadás keretében fogadják a vendégeket, melyre igen nagy az érdeklődés. A díjazottak között vannak kezdő, és több éves tapasztalattal rendelkező falusi vendéglátók is, akik hisznek benne és szívből csinálják a vidéki vendégfogadást, melyet innovatív szolgáltatásokkal fűszereznek.

Frankó Pál a FATOSZ elnöke Demokritoszt idézve kezdte beszédét: "Ünnepek nélkül olyan az élet, mint a hosszú út vendégfogadók nélkül."

A díjazottak nem csak szálláshelyet szolgáltatnak, mert ez egy komplex termék, hiszen olyan szolgáltatások, programok kellenek a szálláshely biztosításán túl, melyek egyediek, és itt a vendégfogadók és családjuk személyisége is hozzáad a látogatóknak nyújtott élményhez. Ők az az esszenciális elem, amit nem lehet pótolni. Az elnök mindenkinek megköszönte munkáját, majd következett a díjátadás.

A díjazottak

Nagyné Szunyogh Adrienn a 7 lakosú Debréte községben működteti a Harangszó Vendégházat. Óvodapedagógusként kezdte pályáját, majd vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesületnél dolgozott, ezután kezdett bele a falusi turizmusba ezen a meseszerű, zárt erdővel körbevett faluban. Munkássága nyomán újjászületett a falu, Debréte, melynek jelmondata: „ahol a csend még hallható”. 2015 óta üzemeltetik a vendégházat, de 2021-ben újabb épületet alakítottak ki. A 4 napraforgós minősítésű szálláshelyen 8+2 fő részére tudnak szállást biztosítani.

Matievics Anették a Matievics Borászat és Vendégházat működtetik Szálkán. 2017-ben a fővárosból költöztek ide, de már 2014. óta működik a vendégház. Először 3, 5, ma már 8 vendégszoba várja az érdeklődőket. Fontos számukra, hogy igényes, kiemelkedő minőséget kapjanak a vendégek mind a szállás, mind az étkezés terén. Úgy látják vendégül vendégeiket mint a saját barátaikat. Lakásétteremként is működik a vendégház, mely borvacsoráknak és kis esküvőknek is helyet ad. Folyamatban van a gyümölcsös, zöldséges organikus művelésre átállása, így jövőre már minősített bioborokat is kínálnak vendégeiknek.

Eifert Laura Bócsán található Cserszegi Vendégháza is díjazott lett, aki mindig az idegenforgalomban akart érvényesülni, de eleinte közgazdászként az IT szektorban dolgozott. 2014-ben vásároltak egy tanyát, majd pályázati segítségből készült el a vendégház, melyet 2020-ban nyitottak meg egy erdő szélén, szőlővel körbevéve, a nemzeti park szomszédságában. A ház különlegessége, hogy baba-, és családbarát szállás. A terület hamarosan halastóval, és egy nagyobb parkkal a szolgáltatások pedig baba-mama aerobikkal bővülnek. Hamarosan egy szövőszék is kerül a vendégházba, amin a vendégek is alkothatnak majd.

A díjazottak 2021.
A díjazottak 2021.
Fotó: Csatlós Norbert

Kanyóné Danó Tímea Kuruc Vendégháza Tivadarban található. A tulajdonos már 9 évesen már benne volt a falusi turizmusban, mert szülei is foglalkoztak ezzel. Jelenleg is egy LEADER egyesületnél dolgozik referensként, ahol falusi turizmus fejlesztéssel foglalkozik. A vendégház a Felső Tisza egyik legszebb településén található, és a szatmár- beregi népi motívumok dominánsak benne a modern igényekkel ötvözve. Úszómedence,és tájjellegű magyaros ételek várják az ide látogatókat, valamint lovastúrázóknak is ideális e szálláshely.

Noll Zoltánné a Noll Tanya üzemeltetője Felcsúton, immár 16 év. Nagyszülei tanyáját élesztette újjá. Levendulás is található a tanyán, amelyből termékek készülnek a vendégekkel közösen. Hagyományos paraszti kézműves elemek bemutatása is a programlehetőségek között szerepel, minden korosztálynak igyekeznek kedvére tenni. Kis tanyasi piac létrehozása a közeljövőben a cél ahol a környékbeliek kínálhatják majd portékáikat.

Visnyei-Varró Nóra a Napkirályfi Udvarházat működteti Tápiószőlősön. Franciaországi gyakorlaton érett meg a gondolat, hogy ebben a szektorban dolgozzon. A gyerekek születése után gondolkodtak el, hogy mivel foglalkozzanak,ami a gyereknevelés mellett is ideális és megálmodták ezt a komplex szolgáltatásokat vendégházat.
Tavaly nyitották meg, az első két hét telt házas volt, utána jött a koronavírus. A 4 napraforgós minősítésű udvarház udvarán játszótér található, de bent is van gyerekbirodalom, ami segít a szülőknek is az énidő megteremtésében. Régi időket idéző népi konyha is található itt. A család mezőgazdasággal is foglalkozik ezt ötvözték a turizmussal: piknik a gyümölcsösben, szedd magad és főzd meg programok, portékavásárok, lovaskocsis programok színesítik a vendégek itt töltött idejét.

Fazekas László a tíz férőhelyes Fazekas Vendégház tulajdonosa Lipóton. 1989-től működik a szállláshely, külföldi ismerőseik biztatására vágtak bele és eleinte osztrák, holland, német vendégkörük volt. A szigetközben amikor eltűnt a víz a turisták is eltűntek. Sok évi munkával elérték egyesületükkel, hogy érkezzenek újra vendégek a környékre. Ma már leginkább hazai vendégkörük van, akik kedvelik a vendégház egyik erősségét a házias jellegű változatos magyaros reggeliket.

Nagyné Kovács Katalin kapta az országos nagydíjat, mellette a FATOSZ elnöke
Nagyné Kovács Katalin kapta az országos nagydíjat, mellette a FATOSZ elnöke
Fotó: Csatlós Norbert

Nagyné Kovács Katalin kapta az országos nagydíjat, aki 26 éve foglalkozik vendéglátással. Kezdetben a zala megyei egyesületben a munka nélkül maradt falusiakat szerették volna jövedelemhez juttatni a falusi turizmusnak köszönhetően. A FATOSZ vezetőség tagja volt 12 éven keresztül, ő dolgozta ki a vendégházak minősítési rendszerét.

A turizmus egyik fontos ága...

A hivatalos megfogalmazás szerint falusi turizmus a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy egészségügyi rehabilitációs célú eltöltése falusi környezetben, ami a turizmus egy sajátos formája. Ez az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a az erre nyitott és érdeklődő turisták közvetlenül megismerhessék egy tájegység életét és kultúráját. A falusi turizmus a városi ember találkozása a természettel. A falusi élet mindig is vonzotta azokat a városi embereket, akik szeretnék újraépíteni kapcsolatukat a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az ősei tudtak. A falusi ember ismeri a természetet, amiből a városi ember régen kiszakadt. Falun élni jószerével annyit jelent a városból nézve, mint újra a természetben élni.

A falusi turizmus főleg vidéki – hangsúlyozottan nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő – településeken (faluban, tanyán, tanyás térségben) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. Bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész) kielégíti a falusi vendéglátással szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket, mint maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája.

Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton lenniük – elég ha háborítatlanul természetes és ember által nem túlságosan átalakított. A falusi vendéglátás jóval több, mint az alapvető szállás- és étkezési szolgáltatások biztosítása, ez a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság (az földművelés és az állattenyésztés), a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén a MATE lesz az EFOTT házigazdája

A 22. EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás kiemelkedő „agrár-eseménye” volt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) között létrejött megállapodás ünnepélyes aláírása. Az együttműködési dokumentumot prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, és Dr. Lasztovicza Gábor, az EFOTT Kft. ügyvezetője írta alá.

Harapnivaló jövő

Több ezer hektárral nőhet, de hosszú távon akár meg is duplázódhat a hazai borsótermesztés területe, ha megvalósulnak az élelmiszergyártó innovátor Creaveg Zrt. tervei. A tavaly alapított magyar tulajdonú társaság olyan húshelyettesítő, növényi protein alapú termékcsaláddal nyitott be a piacra, amely nemcsak beltartalmában, hanem textúrájában is „húsként viselkedik".

8 komoly hiba, amit gyakran elkövetünk lazac sütésnél

Amikor előveszünk néhány alapanyagot, és nekiállunk elkészíteni egy ételt, mindig fennáll a hibázás lehetősége. Nem számít mennyire „könnyű” egy ételt összeütni: elég egy kis tapasztalatlanság, túlzott magabiztosság, rossz felszerelés vagy egy rossz recept, és a gyors megoldásként könnyen a szemétbe landoló fogássá válhat.

Szombaton ismét Forraltbor- és kocsonyapiknik lesz Vácrátóton

Ismét kocsonyakülönlegességekkel és többféle ízesítésű forralt borral, valamint füstölthús-szobrászattal várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton.

Húsmentes sült "csirke" a KFC áruházaiban

Az Amerikai Egyesült Államok területén több mint 4000 KFC üzletben kapható a növényi alapú Beyond Fried Chicken, azaz a vega „csirkefalatka”, ami nem is vega. Hogy tessék?

Január végén újra BORÉRT Konferencia és BorTÚRA

A BorÉrt Borturisztikai Egyesület negyedik alkalommal rendezi meg Magyarország egyetlen borturizmussal foglalkozó tematikus napját 2022. január 27-én a városligeti Vajdahunyadvárban.

Színes levélnyél, gumós levélalap

Külföldön azt tartják, hogy a magyar emberek konzervatívak az étkezésben, különösen az otthon elkészített ételeket illetően. Azt is mondják, hogy a legnehezebben a húsfélék esetében változik meg az ízlésünk, de a köretek változatosabbá tételével, valamint néhány, főételként fogyasztható zöldségfélével odacsenhetünk az asztalra valami újat, ami egészségesebb étkezéssel és életmóddal is jár.

Melyik szilva mire a legjobb

A szilva gyümölcse sokoldalúan hasznosítható, termesztése nem igényel nagyon sajátságos tényezőket, ökológiai igényének is megfelel a hazai klíma. A Magyarországon megtermelt 70-80 ezer tonna szilva 70-80%-a belföldi piacokon jut el a fogyasztókhoz, csak negyedét-ötödét exportáljuk. A termés megközelítően fele-fele arányban kerül friss fogyasztásra, illetve a feldolgozóiparhoz.

Japán a legtöbb Michelin-csillagos étterem országa

A világ tíz legdrágább Michelin-csillagos éttermének fele egy országban található: Japánban.

Szeretne egy íztévét a konyhájába vagy a nappalijába?

Olyan készüléket fejlesztettek ki japán tudósok, amelyek képesek a tévéműsorban látott ételek és italok ízét a képernyőre spriccelni, hogy azonnal megkóstolhassuk azokat.