Gyurkó Béla FATOSZ elnökségi tag és a 2021-es díjazottak Fotó: Csatlós Norbert
Az élményhez a vendéglátó személyisége is kell!
Gyurkó Béla a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnökségi tagja köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte, hogy az itt díjazottak a vidéki vendégfogadás keretében fogadják a vendégeket, melyre igen nagy az érdeklődés. A díjazottak között vannak kezdő, és több éves tapasztalattal rendelkező falusi vendéglátók is, akik hisznek benne és szívből csinálják a vidéki vendégfogadást, melyet innovatív szolgáltatásokkal fűszereznek.
Frankó Pál a FATOSZ elnöke Demokritoszt idézve kezdte beszédét: "Ünnepek nélkül olyan az élet, mint a hosszú út vendégfogadók nélkül."
A díjazottak nem csak szálláshelyet szolgáltatnak, mert ez egy komplex termék, hiszen olyan szolgáltatások, programok kellenek a szálláshely biztosításán túl, melyek egyediek, és itt a vendégfogadók és családjuk személyisége is hozzáad a látogatóknak nyújtott élményhez. Ők az az esszenciális elem, amit nem lehet pótolni. Az elnök mindenkinek megköszönte munkáját, majd következett a díjátadás.
A díjazottak
Nagyné Szunyogh Adrienn a 7 lakosú Debréte községben működteti a Harangszó Vendégházat. Óvodapedagógusként kezdte pályáját, majd vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesületnél dolgozott, ezután kezdett bele a falusi turizmusba ezen a meseszerű, zárt erdővel körbevett faluban. Munkássága nyomán újjászületett a falu, Debréte, melynek jelmondata: „ahol a csend még hallható”. 2015 óta üzemeltetik a vendégházat, de 2021-ben újabb épületet alakítottak ki. A 4 napraforgós minősítésű szálláshelyen 8+2 fő részére tudnak szállást biztosítani.
Matievics Anették a Matievics Borászat és Vendégházat működtetik Szálkán. 2017-ben a fővárosból költöztek ide, de már 2014. óta működik a vendégház. Először 3, 5, ma már 8 vendégszoba várja az érdeklődőket. Fontos számukra, hogy igényes, kiemelkedő minőséget kapjanak a vendégek mind a szállás, mind az étkezés terén. Úgy látják vendégül vendégeiket mint a saját barátaikat. Lakásétteremként is működik a vendégház, mely borvacsoráknak és kis esküvőknek is helyet ad. Folyamatban van a gyümölcsös, zöldséges organikus művelésre átállása, így jövőre már minősített bioborokat is kínálnak vendégeiknek.
Eifert Laura Bócsán található Cserszegi Vendégháza is díjazott lett, aki mindig az idegenforgalomban akart érvényesülni, de eleinte közgazdászként az IT szektorban dolgozott. 2014-ben vásároltak egy tanyát, majd pályázati segítségből készült el a vendégház, melyet 2020-ban nyitottak meg egy erdő szélén, szőlővel körbevéve, a nemzeti park szomszédságában. A ház különlegessége, hogy baba-, és családbarát szállás. A terület hamarosan halastóval, és egy nagyobb parkkal a szolgáltatások pedig baba-mama aerobikkal bővülnek. Hamarosan egy szövőszék is kerül a vendégházba, amin a vendégek is alkothatnak majd.
Kanyóné Danó Tímea Kuruc Vendégháza Tivadarban található. A tulajdonos már 9 évesen már benne volt a falusi turizmusban, mert szülei is foglalkoztak ezzel. Jelenleg is egy LEADER egyesületnél dolgozik referensként, ahol falusi turizmus fejlesztéssel foglalkozik. A vendégház a Felső Tisza egyik legszebb településén található, és a szatmár- beregi népi motívumok dominánsak benne a modern igényekkel ötvözve. Úszómedence,és tájjellegű magyaros ételek várják az ide látogatókat, valamint lovastúrázóknak is ideális e szálláshely.
Noll Zoltánné a Noll Tanya üzemeltetője Felcsúton, immár 16 év. Nagyszülei tanyáját élesztette újjá. Levendulás is található a tanyán, amelyből termékek készülnek a vendégekkel közösen. Hagyományos paraszti kézműves elemek bemutatása is a programlehetőségek között szerepel, minden korosztálynak igyekeznek kedvére tenni. Kis tanyasi piac létrehozása a közeljövőben a cél ahol a környékbeliek kínálhatják majd portékáikat.
Visnyei-Varró Nóra a Napkirályfi Udvarházat működteti Tápiószőlősön. Franciaországi gyakorlaton érett meg a gondolat, hogy ebben a szektorban dolgozzon. A gyerekek születése után gondolkodtak el, hogy mivel foglalkozzanak,ami a gyereknevelés mellett is ideális és megálmodták ezt a komplex szolgáltatásokat vendégházat.
Tavaly nyitották meg, az első két hét telt házas volt, utána jött a koronavírus. A 4 napraforgós minősítésű udvarház udvarán játszótér található, de bent is van gyerekbirodalom, ami segít a szülőknek is az énidő megteremtésében. Régi időket idéző népi konyha is található itt. A család mezőgazdasággal is foglalkozik ezt ötvözték a turizmussal: piknik a gyümölcsösben, szedd magad és főzd meg programok, portékavásárok, lovaskocsis programok színesítik a vendégek itt töltött idejét.
Fazekas László a tíz férőhelyes Fazekas Vendégház tulajdonosa Lipóton. 1989-től működik a szállláshely, külföldi ismerőseik biztatására vágtak bele és eleinte osztrák, holland, német vendégkörük volt. A szigetközben amikor eltűnt a víz a turisták is eltűntek. Sok évi munkával elérték egyesületükkel, hogy érkezzenek újra vendégek a környékre. Ma már leginkább hazai vendégkörük van, akik kedvelik a vendégház egyik erősségét a házias jellegű változatos magyaros reggeliket.
Nagyné Kovács Katalin kapta az országos nagydíjat, aki 26 éve foglalkozik vendéglátással. Kezdetben a zala megyei egyesületben a munka nélkül maradt falusiakat szerették volna jövedelemhez juttatni a falusi turizmusnak köszönhetően. A FATOSZ vezetőség tagja volt 12 éven keresztül, ő dolgozta ki a vendégházak minősítési rendszerét.
A turizmus egyik fontos ága...
A hivatalos megfogalmazás szerint falusi turizmus a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy egészségügyi rehabilitációs célú eltöltése falusi környezetben, ami a turizmus egy sajátos formája. Ez az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a az erre nyitott és érdeklődő turisták közvetlenül megismerhessék egy tájegység életét és kultúráját. A falusi turizmus a városi ember találkozása a természettel. A falusi élet mindig is vonzotta azokat a városi embereket, akik szeretnék újraépíteni kapcsolatukat a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az ősei tudtak. A falusi ember ismeri a természetet, amiből a városi ember régen kiszakadt. Falun élni jószerével annyit jelent a városból nézve, mint újra a természetben élni.
Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton lenniük – elég ha háborítatlanul természetes és ember által nem túlságosan átalakított. A falusi vendéglátás jóval több, mint az alapvető szállás- és étkezési szolgáltatások biztosítása, ez a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság (az földművelés és az állattenyésztés), a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
