Back to top

Ültessünk olyan gyümölcsöket, amelyek nem nagyon kaphatók boltokban

Érdemes kertünkbe olyan különlegesebb, és akár vad gyümölcsöket is betelepítenünk, melyek termései rendszerint nem kaphatók a kereskedelemben. Főleg egy hétvégi ház kertjében lényeges, hogy kevés gondozási igényű, egyszerűen tartható, „igénytelenebb” növényeket válasszunk a siker érdekében...

Hazánk kertjeinek többségében az a gyakorlat, hogy a telektulajdonosok élesen elválasztják egymástól a díszkertet, valamint a zöldséges-, és gyümölcsös részt magában foglaló haszonkertet. Általában a ház körül, az utcafronti részen található a dísznövényekkel beültetett és befüvesített rész, hátul pedig mintegy elbújtatva a világ elől kapnak helyet a zöldségek és a gyümölcsök. Ez az elkülönítés azonban egyre kevésbé indokolt.

A most bemutatott gyümölcsfajoknak mindegyike megállja a helyét dísznövényként is, így kettős hasznosításuknak köszönhetően akár a díszkertben is helyet kaphatnak. 

Homoktövis (Hippophae rhamnoides)

Homoktövis
Homoktövis
Fotó: wikipedia
Ez a kétlaki, szélporozta növény száraz talajon is kiválóan fejlődik. Egy porzós növényre 8-10 termős példányt is számolhatunk. Bogyója nyersen fogyasztva kiváló E vitaminforrás, és jótékonyan hat a szervezet immunrendszerére, mivel egy kilogramm gyümölcsben 5 g C-vitamin található. Nyers fogyasztása mellett számos módon feldolgozhatjuk, bár így beltartalmi értékeinek jó része elvész.

Ezüstös csillogású levelei tűző napon nagyon dekoratívak, így ez a nagyméretű cserje, vagy törzsesre nevelt fácska a díszkertben is jól mutat. Ültetésekor vegyük számításba, hogy a porzós, hímivarú példányok szép sűrű, kompakt ágrendszert nevelnek majd, míg a nőivarúak kusza, laza koronájúak lesznek. Ezért a porzós egyedeket célszerű inkább szem elé ültetni, míg a termősökből kevésbé dekoratív megjelenésük miatt inkább kerítés melletti sövényt alakítsunk ki. Terméséréskor azonban a narancssárga gyümölcsök ezeket is látványosabbá teszik.

Számítsunk rá, hogy a homoktövis - ha jó helyre kerül - gyökérsarjakról agresszívan terjed.

Főleg az oroszok nemesítik, így ha nehezen is, de hozzájuthatunk különféle kertészeti változataihoz.

Fekete bodza (Sambucus nigra)

Fekete bodza
Fekete bodza
Fotó: wikipedia
Virágából szörp, szirmaiból különös aromájú palacsinta, terméséből lekvár, bor, és pálinka készíthető. A bodzáknak egyedüli hátránya, hogy hajtáscsúcsaikon, virágkocsányaikon vonzzák a levéltetveket, így azokat rendszeresen irtani kell. Bár ennek előnye is akad: ha bodzánk van a kertben, akkor az összes levéltetű azt támadja majd meg, így a rózsáink fellélegezhetnek.
A hazánkban vadon is élő fekete bodzának számos kertészeti változata beszerezhető.

Vannak kimondottan gyümölcstermelési céllal nemesített fajtái: ezek a vad alapfajhoz hasonlóan zöld lombúak, csak virágtányérjaik méretesebbek, és a bogyóméretük, valamint a terméshozamuk is nagyobb.

Ezek mellett díszbodzákat is találunk szép számmal, melyek azonban alig-alig teremnek. A Sambucus nigra 'Variegata' zöld levelei világossárga mintázatúak, de van többféle vörös, bordó, lilás lombszínű változata is.

Eperfa (Morus alba, M. nigra)

Fekete eperfa - még félérett termésekkel
Fekete eperfa - még félérett termésekkel
Fotó: wikipedia
Az "alba" a fehér, a "nigra" a fekete termésű változat. A selyemhernyó tenyésztés idején rengeteg példányuk élt országszerte, mára számuk jelentősen megcsappant. Ennek oka, hogy az alapfaj nagyon nagyra nő, így egy kisebb kertben árnyékával mindent kipusztít maga alatt. Másik hátránya, hogy éréskor nagy számban hullajtja ízletes terméseit, ami balesetveszélyesen csúszóssá teszi a talajt.

Nigra fajánál e termések ráadásul feketék, és összetaposva megfestik a betont, a ruhákat és mindent, amihez hozzáérnek.

Termése egyébként kellemes zamatú, így nyersen is fogyasztható, nagy terméshozamából adódóan régen sokan pálinkát főztek belőle.

Most, hogy e növény összes hátrányát kielemeztük meg kell említeni, hogy már a kis kertek tulajdonosainak sem kell lemondaniuk e fajról. Kertészetekben gyakran kaphatók koronába oltott szomorú, azaz 'Pendula' változatai. Ezek az alapfajjal ellentétben lassú növekedésűek, csüngő ágrendszerükből adódón nem árnyékolnak be nagy területet, ennek ellenére terméshozamuk mégis elegendő egy család részére.

Kivi (Actinidia sp.)

Ez a kúszó szárú futónövény már évek óta kapható hazánkban, jelentős mértékben eddig mégsem terjedt el. Vannak kétlaki változatai, amelyeknél a terméskötés érdekében hím és nőivarú egyedeket is kell ültetnünk.

Számos változatának köszönhetően, már találhatunk öntermékeny kiviket is, amelyeknél a magányosan ültetett példányokon is terem gyümölcs.

A hagyományos szőrös gyümölcsű változatokon kívül, kisebb, de kopasz gyümölcsű kivit is ültethetünk, sőt vannak -30 C-ig is fagyálló fajtái.

Füge (Ficus carica)

Számos változatban beszerezhető ez a nagyméretű cserjévé, vagy kisebb fává fejlődő növény. Akadnak mélyen karéjos levelű változatai is, amelyek díszesebbek. Érdemes olyan fajtát választanunk, amely biztonsággal beérleli terméseit a mi éghajlatunkon is. Fiatalabb korában fagyérzékeny. Tavasszal tőről fagykár esetén is újrahajt, csak így az előző évi növekmények veszendőbe mennek. Ezért a fiatalabb egyedeket érdemes télen takarással védeni.

Krisztustövis (Gleditsia triacanthos)

Óriási tövisei miatt kerítéspótló, áthatolhatatlan sövényként ültetik leggyakrabban, azonban alakítás nélkül kecses fává nő.

Télen lehulló termései bár nagyon kevés fogyasztható részt tartalmaznak a magok körül, ízét egyedi aromája miatt érdemes megkóstolni.

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

Nyugati ostorfa még zöld terméseivel
Nyugati ostorfa még zöld terméseivel
Fotó: wikipedia
Az előbbihez hasonlóan termésében alig található valami kis gyümölcshús, így inkább a díszfa kategóriába soroljuk, ám egyszer érdemes ezt is megkóstolni.

Mézbogyó (Lonicera caerulea kamtschatica)

Mélykék színükkel is díszítő gyümölcseinek B vitamin tartalma jelentős. Nyirkos talajban és hűvösebb fekvésben érzi igazán jól magát. Teljesen télálló, igénytelen növény. A körülbelül egy méteresre növő bokorról májusban szüretelhetjük a lekvárnak és szószok készítésére is alkalmas két centiméteres hosszú gyümölcseit.

Rebarbara (Rheum rhabarbarum)

Ő a kakukktojás, mivel lágyszárú növény, nagy lapuszerű levelekkel. Érdekessége, hogy a rebarbarán kívül nem sok olyan növény van hazánkban, amelynek a levélnyele a fogyasztható része.

A vaskos nyelekből hámozás után készíthetünk frissítő savanykás kompótot, de lekvárként, befőttként is eltehetjük.

Tápanyagokban gazdag talajt, napos helyet és a növekedési időszakában rendszeres vízellátást igényel. Mindig az alsó leveleket kezdjük el szedni, és ügyeljünk rá, hogy ne egyszerre kopasszuk meg a teljes növényt, hagyjunk időt számára regenerálódni.

A rebarbara levélnyele gyümölcsként fogyasztható, kompótok ízletes alapanyaga
A rebarbara levélnyele gyümölcsként fogyasztható, kompótok ízletes alapanyaga
Fotó: wikipedia

Az itt felsorolt fajokon kívül díszkertjeinkben számos más olyan növény él, amelyet bár díszcserjeként, vagy díszfaként tartunk, ám termésük fogyasztható.

Ilyen a kétbibés galagonya (Crataegus laevigata), ami erdeinkben sem ritka. A húsos som (Cornus mas) hazánkban szintén honos növény: termései gyümölcslevek, gyümölcslevesek alapanyagai lehetnek. Lekvárként feldolgozva a madárberkenye (Sorbus aucuparia) - nyersen cseranyag-tartalma miatt élvezhetetlen - termései is ízletessé válnak. És itt van még a kertjeinkben gyakran ültetett sóskaborbolya (Berberis vulgaris), amelynek az ősszel érő terméseiből gyümölcsíz, gyümölcstea, készíthető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

Olasz faiskolát bírságoltak

A fajtaoltalommal foglalkozó holland Plantipp BV vállalat 2020 márciusában a Vanin Vivai Società Agricola faiskola ellen eljárást indított, és a velencei bíróság 2021. július 12-én precedens értékű döntést hozott. A bírósági eljárás azt követően indult el, hogy az olasz piacon olyan dugványokat találtak, amelyekkel feltételezhetően megsértették az európai növényfajta-oltalmat.

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.