0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A bankok készülnek a zöld fejlesztések finanszírozására

Az Európai Zöld Megállapodás az élet minden területén éreztetni fogja a hatását, és ebből a bankok sem maradnak ki. Az agrárium zöld fejlesztéseire készülve az OMÉK-on beszéltek arról, hogy banki szempontból milyen hatásai lesznek az új követelményeknek.

A Zöld megállapodás vagy zöld forradalom? címen megtartott tanácskozáson előadást tartott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője, Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari divíziójának vezetője és a tanácskozást levezető Mezei Dávid, a Takarékbank ügyvezetője.

Az előadásaikból leszűrhető következtetések szerint úgy látszik, a fenntarthatóság és klímabarát politika legtöbb követelménye a mezőgazdaságot érinti, például az ammónia- vagy a metánkibocsátás csökkentése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának visszaszorítása vagy a különböző állatjóléti intézkedések.

A Bizottság javaslatai azonban sokszor egymásnak ellentmondó követelményeket támasztanak, és minden hosszú távú modellszámítás az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését jósolja a zöld megállapodás következtében.

Az USDA például 12%-os termeléscsökkenéssel és az agrárkivitel 20%-os zuhanásával számol. A fogyasztók azonban nem akarnak kevesebbet enni, a hiányzó termékeket importálni fogjuk, azzal pedig egyszerűen az Unión kívülre toljuk a környezetterhelő termelést, ráadásul súlyosbítjuk a bajt, hiszen az EU és az USA a két leghatékonyabb mezőgazdasági termelő, a kevésbé fejlett gazdaságok egységnyi inputból kevesebb terméket hoznak létre. Nem megoldás az sem, ha 200 évvel ezelőtti módszerekhez nyúlunk vissza, sokkal inkább a kutatás-fejlesztésbe kell befektetni és sok pénzt költeni az összefüggések jobb megismerésére és új módszerek kidolgozására.

A fogyasztókat pedig érthetően és hitelesen kell tájékoztatni a mezőgazdaságról. Nagy kérdés ugyanis, hogy vállalják-e a zöld megállapodás követelményeinek teljesítése következtében várható áremelkedést.

Az EU hatalmas összegeket fordít a környezetkímélő technológiák bevezetésére, de a magántőkét is be kívánja vonni a finanszírozásba. A bankok számára ez két új szempont beemelését jelenti a hitelezési gyakorlatukba: egyrészt át kell gondolniuk a kockázatkezelési eljárásaikat, másrészt ki kell szolgálniuk a zöld beruházások hiteligényét.

A mezőgazdasági tevékenység gazdaságosságát ötéves ciklusban érdemes vizsgálni, és akkor lehet elfogadható, ha három évben közepes eredményt ér el.

Kockázatosabbnak kell tekinteni az erőforrásokat túlhasználó, környezetterhelő vállalkozásokat. A klímaváltozás üteme is befolyásolja a kockázatkezelést, ugyanis ha nem sikerül tartani a klímamegállapodásban elfogadott célokat, az a nem fizető adósok számát is megnöveli a szélsőségesebb időjárási hatások és csökkenő hozamok következményeként. A Magyar Nemzeti Bank azt ajánlja a kereskedelmi bankoknak, hogy építsék be a zöld szempontokat a hitelezési politikájukba. Ezt pedig annyiban segíti az MNB, hogy a meghatározott szempontok szerint zöldnek tekintett vállalkozásoknak nyújtott hitelek után enyhébb tőkekövetelményeket határoz meg.

Hazánkban is megindult a zöld kötvények kibocsátása, amelyek a vállalatok környezetbarát fejlesztéseinek finanszírozásra szolgálnak. A mezőgazdaságban a Baromfi-Coop Kft. volt ilyen kibocsátó.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu