Back to top

Fejlesztése mindent leköröz

A debreceni Agrowelt Kft. idén 1070 hektáron termesztett csemegekukoricát. Ezzel a területtel Európában több országot is megelőz, alig pár olyan van, ahol ennél sokkal többet vetnek. Megkértük Kovács Gézát, a cég ügyvezetőjét, hogy a csemegekukorica-betakarítás befejeztével értékelje és elemezze az ágazat helyzetét, és hogy összegezze nekünk a tapasztalatait és az előrelépés módját.

Náluk egyébként nem jelent gondot a vállalkozás jövője, mert mindkét fia, Géza és András is ott dolgozik végzett mérnökként, és a folytatásra mindkettőjükben erős az elhatározottság. Érdekesen fogalmazott az időjárásról id. Kovács Géza szeptember utolsó napjaiban: „Annyira szélsőséges, annyira száraz az időjárás, hogy „sír a mag a zsákban!” – idézte fel egy régi John Deere-es traktoros valamikori szavait. A klíma változása annyira felgyorsult, hogy ennek a kezelése mindent felülír.

Több évtizede foglalkoznak csemegekukorica termesztésével, és mindig 1000 hektárnál nagyobb területet takarítottak be.

Mégis egyre inkább nyilvánvalóvá válik számukra, hogy öntözés nélkül még a 45 aranykoronás földjeiken is egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Pontosítsunk: azzá válnának, ha annyiban hagynák. Merthogy már hozzáfogtak az öntözés fejlesztéséhez, és 150 hektáron már ebben az évben is így termesztették a csemegekukoricát.

Kész az új lineár öntöző 122 hektáron, 50 százalékos támogatással
Kész az új lineár öntöző 122 hektáron, 50 százalékos támogatással

Az Agrowelt Kft. speciális helyzetben van, lévén afféle integrátor. Évről évre változik, de általában 70–80 őstermelővel állnak kapcsolatban, akiknek ők szállítanak műtrágyát, vetőmagot és növényvédő szert, és a gépi szolgáltatások teljes körét is ők nyújtják. Van köztük olyan, aki több száz hektáron vállalja a termelést, és nagyon sokan olyanok, akiknek legfeljebb 10 hektár földjük van. Csak olyanokkal üzletelnek, akik az összes munkaműveletet az Agrowelttől rendelik meg, a vetés ütemezésétől elkezdve a növényvédelmen keresztül a betakarításig. Ebben az évben öt feldolgozó üzemnek szállítottak. Közülük a Debreceni Konzervgyár utódja a legnagyobb, annak 600 hektáron termesztettek csemegekukoricát.

Nagy beszállítónak számítanak az Agrosprint nyírlugosi üzemében és a nyíregyházi EKO Konzervgyárnál.

Amit ebben az évben nem lehetett megöntözni, annál nem keletkezett haszon, annál legfeljebb a túlélésre gondolhattak a gazdák. Száraz művelésben a csemegekukorica 25–30 százalékkal kevesebbet termett a megszokotthoz képest. Ebben közrejátszott a hideg és száraz tavasz, majd a forró és szintén száraz nyár. Közben májusban jó csapadékot kaptak, amire bizonyság a hektáronkénti 7 tonna fizető súlyú zöldborsó, és a hektáronkénti 8 tonnás őszibúza-termés. Nemcsak a júniusban kezdődő hőség rontotta az esélyeket, hanem a csapadék is látványosan elkerülte őket. Ott, ahol korábban öntözetlenül is megtermett 16,5 tonna hektáronként, ebben az évben maximum 13–14 tonnát tudtak betakarítani.

Az Agrowelt Kft. műszakilag jól felszerelt és jól ellátott gazdaság. Bizonyság erre négy 300 lóerős John Deere traktor, hat kisebb John Deere traktor, három John Deere kombájn, három Oxbo csemegekukorica-betakarító kombájn és a Lemken talajművelő eszközök.

Szóval innen már csak egy lépés, hogy vállalkozzanak a precíziós gazdálkodásra.

Öntözött és nem öntözött! Vajon a gyakorlatban mekkora a különbség a kettő között? Az öntözött területen ebben az évben kései fővetésű csemegekukoricát termesztettek. A hektáronkénti átlagtermése 22 tonna lett. Ez nagyon komoly bevételhez juttatta a gazdaságot, olyannyira, hogy ez kompenzálta az aszály következményeit. Az öntözetlen területen 13–14 tonna lett a hozam, tehát a különbség tonnákban mérhető. De más is igazolja az öntözés létjogosultságát.

Az öntözött csemegekukorica szerződéses ára 50,30 forint kilogrammonként, saját telephelyen kocsira rakva. Ehhez jön még az átlagosan 4 forintos fuvardíj – de az már a vevőt terheli. A száraz termesztésű csemegekukorica szerződéses ára 46,30 forint volt kilogrammonként. Vagyis az átvételi árban 4 forint a különbség, az öntözés javára.

Ha az öntözött termesztésnél 20 tonna fizető súllyal számolunk hektáronként, akkor annak az árbevétele 1,06 millió forint hektáronként – szemben a száraz műveléssel, ahol 13–14 tonna fizető súlynál 648,2 ezer forint a hektáronkénti árbevétel. Tehát 412 ezer forint a hektáronkénti különbség, az öntözött termesztés javára.

Az öntözéses termesztés természetesen többe kerül. A víz költsége 120–130 ezer forint hektáronként, és az öntözéssel járó többlet meszezés, műtrágyázás, altalajlazítás összességében 80 ezer forinttal drágítja meg a termelést. Ez összesen 200–210 ezer forintos költségnövekedést jelent – csakhogy ezzel 412 ezer forinttal nagyobb árbevétel áll szemben.

Egyébként Kovács Géza számára nem ez az elsőrangú kérdés. Nála a termésbiztonság a legfontosabb, az mindent megelőz, minden körülmények között. A csemegekukorica hektáronkénti termelési költsége 0,5 millió forint. Ilyen sokat nem szabad kockáztatni, nem szabad csak várni, hogy vagy jön eső, vagy nem. Ha elég csapadék esik, akkor lehet nyereség, de ha nem – úgy, mint 2021-ben –, akkor viszont előre borítékolható a ráfizetés. Az öntözés finanszírozását úgy oldották meg, hogy sikerüt halasztott fizetési megállapodást kötni a Chemical Seeds-szel, és hogy az integráltak a vegyszeres kezelés után megfizetik a költségeket. Mivel az öntözés fejlesztése 2 éves feladat, ezért két lépcsőben is finanszírozzák. A második megvalósításakor már vissza tudják igényelni az előzőleg befizetett áfát, ami javítja a cash-flow-t.

Kovács Géza mégis másként látja a helyzetüket. Náluk a csapadék jelenti a szűk keresztmetszetet, ezért most 2 éven keresztül inkább nem vásárolnak új gépet vagy eszközt, hanem minden erejüket az öntözés fejlesztésére koncentrálják. Ez egybeesik az agrárkormányzat mostani szándékaival. Százötven hektár öntözésének a fejlesztésével már elkészültek. Ennek 95 millió forint volt a költsége, de
50 százalékos állami támogatást kaptak hozzá. A most épülő újabb öntözőrendszer 90 hektáron ad vizet, de ennek már 130 millió forintra rúg a kivitelezési költsége. A változás oka a forint gyengülése az euróhoz képest. Azért vállalhatták be ennek ellenére is, mert a tábláik mellett épül az a 6,3 kilométeres öntözővezeték, amelyik a látóképi tározóból viszi a vizet az ebesi határba. Nem gondolták volna, hogy ennyire rövid idő alatt valóra válhat a tervük.

Ebben közrejátszott, hogy 2 évvel ezelőtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte az öntözési igényeket – és hogy azóta már le is fektették a fő nyomócsöveket.

Na de nem minden ennyire szép, mert az egyelőre nemigen látszik, hogy mikor kerül beléjük öntözővíz.

A mostani fejlesztéssel együtt már 240 hektárt fognak tudni öntözni. Ez annyit tesz, hogy a csemegekukoricájuk közel egynegyede lineár alá kerül. A régészeti feltárások miatt megcsúsztak a beruházással, ennek ellenére közelednek a befejezéséhez, már a nyomáspróba is megtörtént.

Az Agrowelt Kft. maga készítteti el a vízkivételi aknákat, az öntözőberendezéseket, a lineárokat és a szivattyúkat pedig a KITE Zrt.-től vásárolták. A vízkivételi mű létrehozását Miklóssy Zoltán vállalta, míg a csővezetékek kiépítését Bartalis Levente, a RM Hungary Kft. tulajdonosa. Úgy fest, hogy 1 év múlva, azaz 2022 őszén már a most készülő részen is tudnak majd öntözni. Ám itt nem állnak meg. Mivel mellettük vezetik el a gerincvezetéket, további területeken is meg tudják valósítani a korszerű öntözést, összesen 115 hektáron.

Az öntözés fejlesztése minden mást megelőz az Agrowelt Kft-nél, mert ezzel a technológiai eljárással tudnak a legnagyobb hektáronkénti többletjövedelemre szert tenni.

Előreléptek az öntözés minőségét illetően is, ugyanis az eddigi dobos rendszer helyett a lineároké lett a főszerep.

Szintén kedvező az öntözés fejlesztésére igénybe vehető 50 százalékos állami támogatás is, ami még több lehetne, ha öntözési szövetkezetet tudtak volna létrehozni. De ez nem sikerült, a területek széttagoltsága és több földtulajdonos ellenállása miatt.

Ami a jövőt illeti, akkor az öntözésfejlesztésnek az Agroweltnél még nincs vége. A termelés biztonsága annyira égető kérdéssé vált, hogy már vitatkozni sem lehet róla. A csemegekukorica-termesztésnek amúgy is elég sok gondja-baja van, mondhatni, száz sebből vérzik: nincs megfelelő vetőmag, ezért a fajtaválasztás esetleges, minden évben azt vetik, amihez éppen hozzájutnak. Pedig a vetőmag nem olcsó: egyetlen szem csemegekukorica-vetőmagért 1,75 forintot kell fizetni.

A mostani hibridválaszték ugyancsak esetleges teljesítményre képes. Tavaly vírusfertőzés okozott gondot. Idén ez elmaradt, viszont megjelent az üszög. Némelyik fajta jó lenne, de azoknak a szárszilárdságával van baj, gyakran megdőlnek.

Olyan hibridet, ami a gazdák számára minden tekintetben kifogástalan volna, napjainkban senki sem forgalmaz.

Kovács Géza: az öntözés a legszűkebb keresztmetszet
Kovács Géza: az öntözés a legszűkebb keresztmetszet
A mostani, erőteljesen megváltozott piaci körülmények között a csemegekukorica-termesztés létjogosultsága egyre inkább megkérdőjeleződik. A csemegekukoricát előre, fix áron szerződik le, miközben a takarmánykukorica és a napraforgó ára mindig a piaci kereslet-kínálat függvényében alakul. A szemes kukoricáért 2 évvel ezelőtt még 40 ezer forint körül adtak tonnánként. Most több mint 80 ezer forintot kínálnak érte a vevők. A napraforgóért a korábbi 110-115 ezer forint helyett most 200 ezer forint fölött kínálnak a felvásárlók.

Ezeknél tehát működik a kereslet-kínálat törvénye. A csemegekukoricánál nem, azt olyan áron veszik meg, amennyiért még tavasszal leszerződték. A csemegekukoricát termeltető gazdák ezt már most fölvetették az Agrowelt Kft.-nek. Nehéz meggyőzni őket róla, hogy még így is jól járnak. Kovács Gézáék erre rendezkedtek be gépekkel és eszközökkel.

Nekik az az érdekük, hogy a partnereik csemegekukoricát termesszenek.

Viszont a földtulajdonosok is számolnak. A szemes kukorica idei nyeresége nagyon vonzó, amellett a csemegekukorica sokkal rizikósabb növény, mint a takarmánykukorica vagy a napraforgó.

Szerencsére az integrációban részt vevők a több évtizedes jó kapcsolat miatt oda bízzák magukat az Agrowelt Kft.-hez. A cég vezetőit szintén a tisztesség irányítja: hosszú távra számolnak egymással, és semmiképpen nem akarnak rosszat az integrációban részt vevő partnereiknek. Ez vonatkozik az öntözésfejlesztésre, amit ugyancsak hosszú távra terveznek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.