Fejlesztése mindent leköröz

Náluk egyébként nem jelent gondot a vállalkozás jövője, mert mindkét fia, Géza és András is ott dolgozik végzett mérnökként, és a folytatásra mindkettőjükben erős az elhatározottság. Érdekesen fogalmazott az időjárásról id. Kovács Géza szeptember utolsó napjaiban: „Annyira szélsőséges, annyira száraz az időjárás, hogy „sír a mag a zsákban!” – idézte fel egy régi John Deere-es traktoros valamikori szavait. A klíma változása annyira felgyorsult, hogy ennek a kezelése mindent felülír.

Mégis egyre inkább nyilvánvalóvá válik számukra, hogy öntözés nélkül még a 45 aranykoronás földjeiken is egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Pontosítsunk: azzá válnának, ha annyiban hagynák. Merthogy már hozzáfogtak az öntözés fejlesztéséhez, és 150 hektáron már ebben az évben is így termesztették a csemegekukoricát.

Az Agrowelt Kft. speciális helyzetben van, lévén afféle integrátor. Évről évre változik, de általában 70–80 őstermelővel állnak kapcsolatban, akiknek ők szállítanak műtrágyát, vetőmagot és növényvédő szert, és a gépi szolgáltatások teljes körét is ők nyújtják. Van köztük olyan, aki több száz hektáron vállalja a termelést, és nagyon sokan olyanok, akiknek legfeljebb 10 hektár földjük van. Csak olyanokkal üzletelnek, akik az összes munkaműveletet az Agrowelttől rendelik meg, a vetés ütemezésétől elkezdve a növényvédelmen keresztül a betakarításig. Ebben az évben öt feldolgozó üzemnek szállítottak. Közülük a Debreceni Konzervgyár utódja a legnagyobb, annak 600 hektáron termesztettek csemegekukoricát.

Amit ebben az évben nem lehetett megöntözni, annál nem keletkezett haszon, annál legfeljebb a túlélésre gondolhattak a gazdák. Száraz művelésben a csemegekukorica 25–30 százalékkal kevesebbet termett a megszokotthoz képest. Ebben közrejátszott a hideg és száraz tavasz, majd a forró és szintén száraz nyár. Közben májusban jó csapadékot kaptak, amire bizonyság a hektáronkénti 7 tonna fizető súlyú zöldborsó, és a hektáronkénti 8 tonnás őszibúza-termés. Nemcsak a júniusban kezdődő hőség rontotta az esélyeket, hanem a csapadék is látványosan elkerülte őket. Ott, ahol korábban öntözetlenül is megtermett 16,5 tonna hektáronként, ebben az évben maximum 13–14 tonnát tudtak betakarítani.

Az Agrowelt Kft. műszakilag jól felszerelt és jól ellátott gazdaság. Bizonyság erre négy 300 lóerős John Deere traktor, hat kisebb John Deere traktor, három John Deere kombájn, három Oxbo csemegekukorica-betakarító kombájn és a Lemken talajművelő eszközök.

Öntözött és nem öntözött! Vajon a gyakorlatban mekkora a különbség a kettő között? Az öntözött területen ebben az évben kései fővetésű csemegekukoricát termesztettek. A hektáronkénti átlagtermése 22 tonna lett. Ez nagyon komoly bevételhez juttatta a gazdaságot, olyannyira, hogy ez kompenzálta az aszály következményeit. Az öntözetlen területen 13–14 tonna lett a hozam, tehát a különbség tonnákban mérhető. De más is igazolja az öntözés létjogosultságát. Az öntözött csemegekukorica szerződéses ára 50,30 forint kilogrammonként, saját telephelyen kocsira rakva. Ehhez jön még az átlagosan 4 forintos fuvardíj – de az már a vevőt terheli. A száraz termesztésű csemegekukorica szerződéses ára 46,30 forint volt kilogrammonként. Vagyis az átvételi árban 4 forint a különbség, az öntözés javára. Ha az öntözött termesztésnél 20 tonna fizető súllyal számolunk hektáronként, akkor annak az árbevétele 1,06 millió forint hektáronként – szemben a száraz műveléssel, ahol 13–14 tonna fizető súlynál 648,2 ezer forint a hektáronkénti árbevétel. Tehát 412 ezer forint a hektáronkénti különbség, az öntözött termesztés javára. Az öntözéses termesztés természetesen többe kerül. A víz költsége 120–130 ezer forint hektáronként, és az öntözéssel járó többlet meszezés, műtrágyázás, altalajlazítás összességében 80 ezer forinttal drágítja meg a termelést. Ez összesen 200–210 ezer forintos költségnövekedést jelent – csakhogy ezzel 412 ezer forinttal nagyobb árbevétel áll szemben. Egyébként Kovács Géza számára nem ez az elsőrangú kérdés. Nála a termésbiztonság a legfontosabb, az mindent megelőz, minden körülmények között. A csemegekukorica hektáronkénti termelési költsége 0,5 millió forint. Ilyen sokat nem szabad kockáztatni, nem szabad csak várni, hogy vagy jön eső, vagy nem. Ha elég csapadék esik, akkor lehet nyereség, de ha nem – úgy, mint 2021-ben –, akkor viszont előre borítékolható a ráfizetés. Az öntözés finanszírozását úgy oldották meg, hogy sikerüt halasztott fizetési megállapodást kötni a Chemical Seeds-szel, és hogy az integráltak a vegyszeres kezelés után megfizetik a költségeket. Mivel az öntözés fejlesztése 2 éves feladat, ezért két lépcsőben is finanszírozzák. A második megvalósításakor már vissza tudják igényelni az előzőleg befizetett áfát, ami javítja a cash-flow-t.

Kovács Géza mégis másként látja a helyzetüket. Náluk a csapadék jelenti a szűk keresztmetszetet, ezért most 2 éven keresztül inkább nem vásárolnak új gépet vagy eszközt, hanem minden erejüket az öntözés fejlesztésére koncentrálják. Ez egybeesik az agrárkormányzat mostani szándékaival. Százötven hektár öntözésének a fejlesztésével már elkészültek. Ennek 95 millió forint volt a költsége, de
50 százalékos állami támogatást kaptak hozzá. A most épülő újabb öntözőrendszer 90 hektáron ad vizet, de ennek már 130 millió forintra rúg a kivitelezési költsége. A változás oka a forint gyengülése az euróhoz képest. Azért vállalhatták be ennek ellenére is, mert a tábláik mellett épül az a 6,3 kilométeres öntözővezeték, amelyik a látóképi tározóból viszi a vizet az ebesi határba. Nem gondolták volna, hogy ennyire rövid idő alatt valóra válhat a tervük.

Na de nem minden ennyire szép, mert az egyelőre nemigen látszik, hogy mikor kerül beléjük öntözővíz.

A mostani fejlesztéssel együtt már 240 hektárt fognak tudni öntözni. Ez annyit tesz, hogy a csemegekukoricájuk közel egynegyede lineár alá kerül. A régészeti feltárások miatt megcsúsztak a beruházással, ennek ellenére közelednek a befejezéséhez, már a nyomáspróba is megtörtént.

Az Agrowelt Kft. maga készítteti el a vízkivételi aknákat, az öntözőberendezéseket, a lineárokat és a szivattyúkat pedig a KITE Zrt.-től vásárolták. A vízkivételi mű létrehozását Miklóssy Zoltán vállalta, míg a csővezetékek kiépítését Bartalis Levente, a RM Hungary Kft. tulajdonosa. Úgy fest, hogy 1 év múlva, azaz 2022 őszén már a most készülő részen is tudnak majd öntözni. Ám itt nem állnak meg. Mivel mellettük vezetik el a gerincvezetéket, további területeken is meg tudják valósítani a korszerű öntözést, összesen 115 hektáron.

Az öntözés fejlesztése minden mást megelőz az Agrowelt Kft-nél, mert ezzel a technológiai eljárással tudnak a legnagyobb hektáronkénti többletjövedelemre szert tenni.

Szintén kedvező az öntözés fejlesztésére igénybe vehető 50 százalékos állami támogatás is, ami még több lehetne, ha öntözési szövetkezetet tudtak volna létrehozni. De ez nem sikerült, a területek széttagoltsága és több földtulajdonos ellenállása miatt.

Ami a jövőt illeti, akkor az öntözésfejlesztésnek az Agroweltnél még nincs vége. A termelés biztonsága annyira égető kérdéssé vált, hogy már vitatkozni sem lehet róla. A csemegekukorica-termesztésnek amúgy is elég sok gondja-baja van, mondhatni, száz sebből vérzik: nincs megfelelő vetőmag, ezért a fajtaválasztás esetleges, minden évben azt vetik, amihez éppen hozzájutnak. Pedig a vetőmag nem olcsó: egyetlen szem csemegekukorica-vetőmagért 1,75 forintot kell fizetni.

A mostani hibridválaszték ugyancsak esetleges teljesítményre képes. Tavaly vírusfertőzés okozott gondot. Idén ez elmaradt, viszont megjelent az üszög. Némelyik fajta jó lenne, de azoknak a szárszilárdságával van baj, gyakran megdőlnek.

A mostani, erőteljesen megváltozott piaci körülmények között a csemegekukorica-termesztés létjogosultsága egyre inkább megkérdőjeleződik. A csemegekukoricát előre, fix áron szerződik le, miközben a takarmánykukorica és a napraforgó ára mindig a piaci kereslet-kínálat függvényében alakul. A szemes kukoricáért 2 évvel ezelőtt még 40 ezer forint körül adtak tonnánként. Most több mint 80 ezer forintot kínálnak érte a vevők. A napraforgóért a korábbi 110-115 ezer forint helyett most 200 ezer forint fölött kínálnak a felvásárlók.

Ezeknél tehát működik a kereslet-kínálat törvénye. A csemegekukoricánál nem, azt olyan áron veszik meg, amennyiért még tavasszal leszerződték. A csemegekukoricát termeltető gazdák ezt már most fölvetették az Agrowelt Kft.-nek. Nehéz meggyőzni őket róla, hogy még így is jól járnak. Kovács Gézáék erre rendezkedtek be gépekkel és eszközökkel.

Viszont a földtulajdonosok is számolnak. A szemes kukorica idei nyeresége nagyon vonzó, amellett a csemegekukorica sokkal rizikósabb növény, mint a takarmánykukorica vagy a napraforgó.

Szerencsére az integrációban részt vevők a több évtizedes jó kapcsolat miatt oda bízzák magukat az Agrowelt Kft.-hez. A cég vezetőit szintén a tisztesség irányítja: hosszú távra számolnak egymással, és semmiképpen nem akarnak rosszat az integrációban részt vevő partnereiknek. Ez vonatkozik az öntözésfejlesztésre, amit ugyancsak hosszú távra terveznek.