Back to top

Generációváltás: Új szabályozás születhet a gazdaságátadásról

A 80. OMÉK-on a vásári hangulat mellett nem maradhattak el a szimpóziumok sem. Ezek egyike volt október 8-án a generációváltás témakörében megrendezett szakmai konferencia, ami az agrárium egyik legégetőbb problémakörére igyekezett megoldásokat adni.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) jóvoltából megvalósult szakmai konzultáción a gazdatársadalom fiatal és élemedett tagjai is képviselték a szakmát.

Fotó: Dudás Ágnes
Jakab István MAGOSZ elnök, az Országgyűlés alelnöke Kihívás vagy lehetőség? címmel kezdte meg előadását, amelyben kifejtette, kettős szorításban áll napjainkban a generációváltás. Egyfelől a tradíció szorításában, ami megköveteli a családi értékek és a gazdaság működőképes fennmaradását; a rendszerváltáskor pedig a birtokaprózódás ellen kellett létrehozni olyan földtörvényt, ami szavatolja a föld nemzeti tulajdonban maradását, de a XXI. századi kihívásoknak megfelelendő, további törvények, jogszabályok sora született meg a jogalkotóknak és törvényhozóknak alapos és átfogó munkájának köszönhetően.

Jakab István komoly problémának nevezte a következő adatokat:

„Jelenleg a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alattiak aránya pedig alig éri el a 6 százalékot” – ez azt jelenti, hogy elöregedő gazdatársadalomról beszélünk, és sok esetben nem, vagy túl későn történik meg a gazdaságátadás.

Ez hosszú távon a piaci versenyképességünket csorbítja, mivel nem lesz elegendő digitalizációs technológiai tudással rendelkező fiatal szakember.

– Pedig a jövő generációjának a megfelelő szaktudására hatványozottan szükségünk van, amit különös tekintettel a klímaváltozás ellen fellépő, ugyanakkor hatékony termelésre lehetne fordítani, és amely jelentősen átírja az eddig alkalmazott agrártermelési módszereket, tendenciákat – hívta fel a figyelmet a MAGOSZ elnöke, aki fontosnak tartja, hogy ezek a fiatalok a megfelelő tudás birtokában minél több tapasztalatot szerezhessenek a gazdaságok működésében, és ne az utolsó utáni pillanatban vegyék át a gazdaságot.

Ennek a problémának a megoldására a tárca jelenleg egy gazdaságátadásról szóló törvénytervezeten dolgozik, de az Országgyűlés alelnöke szerint az öröklés szabályzatában is átalakításokra lenne szükség a későbbiekben.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztést felelős államtitkár Hogyan segíthetik a támogatások a generációváltást? címmel indította előadását, és reflektált Jakab István által beharangozott gazdaságátadásról szóló törvénytervezetre: „…a tervezet egy olyan törvényi szabályozást teremtene, amely a tudásátadás feltételrendszerének kidolgozását is magába foglalná”, ugyanakkor egyszerűbbé tenni az átadás feltételeit – amennyiben a tervezetet az Európai Unió elfogadja –, tette hozzá.

A gazdaságátadás segítését célzó törvényi szabályozás megjelenése, a tárca tervei szerint, 2023 januárjában lehetséges!

Fotó: Dudás Ágnes
Elmondta, a tárca az elmúlt időszakban kiemelt kezdeményezettként kezelte a fiatal gazdálkodókat: 9000-en kapnak többlettámogatást a kormánytól, ezzel is ösztönözve őket a pályán maradásban.

Hozzátette, a Közös Agárpolitika jelenlegi szabályozása értelmében, minden elkölteni kívánt forrásnak a 3 százalékát a fiatal gazdálkodókra kell fordítani, mindez pedig 2023–2027. között a generációváltás megújulásához vezet majd.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a KAP I: pilléréből mintegy 69 millió euró átemelhető a II. pillérbe, amely összeg a többletberuházásokat és a fiatal gazdák indulását hivatott segíteni.   

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Új kihívások előtt a fiatal és kevésbé fiatal gazdálkodók című előadásába kifejtette, Magyarországon nem alakult ki kultúrája a gazdaságátadásnak, így erre az elhalálozás maradt az egyetlen, természetes út.

KSH adatok szerint a fiatal gazdák 90 százaléka működő gazdaságot vesz át, a maradék 10 százalék pedig a nulláról próbálja felépíteni gazdaságát.

Fotó: Dudás Ágnes
Véleménye szerint „olyan magas a belépési küszöb, hogy szinte lehetetlen a megmaradásuk. Természetesen kisebb földterületen való gazdálkodásra még van lehetőségük, de ebben az esetben, nyilván sokkal kevésbé lesz nyereséges a gazdálkodás.”

Szerinte inkább a 90 százalékba tartozó, jobb piaci pozíciót betöltő gazdaságoknak kellene több támogatást biztosítani, hiszen a későbbiekben ezek a gazdaságok fogják alkotni a magyar agrárium gerincét.

A NAK elnöke hozzátette, egy gazdaság átadása nem csak racionális, de érzelmi kérdés is.

Hiszen amit egy gazda élete folyamán felépített, annak az átadása komoly emocionális kötődésekkel párosul.  Szerinte az adminisztratív terhek például egyfajta köteléket alkotnak és közelebb hozzák a gazdát saját gazdaságához. Ahogyan Jakab István is, ő is kitért arra, „ahogy az osztatlan közös felszámolásához, úgy az öröklési szabályrendszerhez is hozzá kellene nyúlni.”

Fotó: Dudás Ágnes

Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke Generációváltás az ifjú gazdák szemszögéből címmel kezdte prezentációját, melyben kifejtette, hogy a fiatal gazdák generációváltását a családi gazdaságok létrejötte és az osztatlan közös megszüntetése jelentősen könnyítette, azonban a fiatalok számára a szakma vonzóvá tétele továbbra is várat még magára.

Fontosnak tartja, hogy a gazdaságátadási törvénnyel hidat lehet képezni a generációk között.

– Figyelembe véve az idős gazdák szakmai tudását és tapasztalatát és a fiatal generáció technológiai fejlettségét, a kettő egységesítése egy modern, versenyképes, ugyanakkor klímavédelmi magyar gazdálkodást teremtene – véli Papp Zsolt.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetés következett Cseh Tibor András, a MAGOSZ titkára moderálásában, valamint a közönség soraiból érkező kérdésekre is válaszoltak a konferencia előadói.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Feldman: A jövőben is fejlesztjük a hazai élelmiszeripart

Gyors tempóban emelkednek az energia- és alapanyagárak, amit a termények és élelmiszerek árában is érvényesíteni kellene. Hogyan hat mindez a zöldség-gyümölcs ágazatra, ezt boncolgatták a FruitVeB évzáró konferenciáján Kecskeméten. A tanácskozás első témakörében a feldolgozóipar helyzetét taglalták.

Csokimikulás-gyártásban nagyhatalom vagyunk

Tavaly a koronavírus-járvány negyedik negyedévi hulláma ellenére sem csökkent a hazai csokoládéfigura-vásárlás; a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint idén is azonos, vagy növekvő kereslet várható. Évente több millió, hivatalos nevén „üreges formacsokoládé figurát” értékesítenek Magyarországon.

Egyiptom hazánk egyre fontosabb agrárpartnere

Közös egyiptomi-magyar mezőgazdasági szakbizottság felállításáról állapodott meg Nagy István agrárminiszter és Esszajid Elkoszajar, az Egyiptomi Arab Köztársaság mezőgazdasági és talajjavítási minisztere a két tárcavezető csütörtöki budapesti találkozóján.