Back to top

Generációváltás: Új szabályozás születhet a gazdaságátadásról

A 80. OMÉK-on a vásári hangulat mellett nem maradhattak el a szimpóziumok sem. Ezek egyike volt október 8-án a generációváltás témakörében megrendezett szakmai konferencia, ami az agrárium egyik legégetőbb problémakörére igyekezett megoldásokat adni.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) jóvoltából megvalósult szakmai konzultáción a gazdatársadalom fiatal és élemedett tagjai is képviselték a szakmát.

Fotó: Dudás Ágnes
Jakab István MAGOSZ elnök, az Országgyűlés alelnöke Kihívás vagy lehetőség? címmel kezdte meg előadását, amelyben kifejtette, kettős szorításban áll napjainkban a generációváltás. Egyfelől a tradíció szorításában, ami megköveteli a családi értékek és a gazdaság működőképes fennmaradását; a rendszerváltáskor pedig a birtokaprózódás ellen kellett létrehozni olyan földtörvényt, ami szavatolja a föld nemzeti tulajdonban maradását, de a XXI. századi kihívásoknak megfelelendő, további törvények, jogszabályok sora született meg a jogalkotóknak és törvényhozóknak alapos és átfogó munkájának köszönhetően.

Jakab István komoly problémának nevezte a következő adatokat:

„Jelenleg a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alattiak aránya pedig alig éri el a 6 százalékot” – ez azt jelenti, hogy elöregedő gazdatársadalomról beszélünk, és sok esetben nem, vagy túl későn történik meg a gazdaságátadás.

Ez hosszú távon a piaci versenyképességünket csorbítja, mivel nem lesz elegendő digitalizációs technológiai tudással rendelkező fiatal szakember.

– Pedig a jövő generációjának a megfelelő szaktudására hatványozottan szükségünk van, amit különös tekintettel a klímaváltozás ellen fellépő, ugyanakkor hatékony termelésre lehetne fordítani, és amely jelentősen átírja az eddig alkalmazott agrártermelési módszereket, tendenciákat – hívta fel a figyelmet a MAGOSZ elnöke, aki fontosnak tartja, hogy ezek a fiatalok a megfelelő tudás birtokában minél több tapasztalatot szerezhessenek a gazdaságok működésében, és ne az utolsó utáni pillanatban vegyék át a gazdaságot.

Ennek a problémának a megoldására a tárca jelenleg egy gazdaságátadásról szóló törvénytervezeten dolgozik, de az Országgyűlés alelnöke szerint az öröklés szabályzatában is átalakításokra lenne szükség a későbbiekben.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztést felelős államtitkár Hogyan segíthetik a támogatások a generációváltást? címmel indította előadását, és reflektált Jakab István által beharangozott gazdaságátadásról szóló törvénytervezetre: „…a tervezet egy olyan törvényi szabályozást teremtene, amely a tudásátadás feltételrendszerének kidolgozását is magába foglalná”, ugyanakkor egyszerűbbé tenni az átadás feltételeit – amennyiben a tervezetet az Európai Unió elfogadja –, tette hozzá.

A gazdaságátadás segítését célzó törvényi szabályozás megjelenése, a tárca tervei szerint, 2023 januárjában lehetséges!

Fotó: Dudás Ágnes
Elmondta, a tárca az elmúlt időszakban kiemelt kezdeményezettként kezelte a fiatal gazdálkodókat: 9000-en kapnak többlettámogatást a kormánytól, ezzel is ösztönözve őket a pályán maradásban.

Hozzátette, a Közös Agárpolitika jelenlegi szabályozása értelmében, minden elkölteni kívánt forrásnak a 3 százalékát a fiatal gazdálkodókra kell fordítani, mindez pedig 2023–2027. között a generációváltás megújulásához vezet majd.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a KAP I: pilléréből mintegy 69 millió euró átemelhető a II. pillérbe, amely összeg a többletberuházásokat és a fiatal gazdák indulását hivatott segíteni.   

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Új kihívások előtt a fiatal és kevésbé fiatal gazdálkodók című előadásába kifejtette, Magyarországon nem alakult ki kultúrája a gazdaságátadásnak, így erre az elhalálozás maradt az egyetlen, természetes út.

KSH adatok szerint a fiatal gazdák 90 százaléka működő gazdaságot vesz át, a maradék 10 százalék pedig a nulláról próbálja felépíteni gazdaságát.

Fotó: Dudás Ágnes
Véleménye szerint „olyan magas a belépési küszöb, hogy szinte lehetetlen a megmaradásuk. Természetesen kisebb földterületen való gazdálkodásra még van lehetőségük, de ebben az esetben, nyilván sokkal kevésbé lesz nyereséges a gazdálkodás.”

Szerinte inkább a 90 százalékba tartozó, jobb piaci pozíciót betöltő gazdaságoknak kellene több támogatást biztosítani, hiszen a későbbiekben ezek a gazdaságok fogják alkotni a magyar agrárium gerincét.

A NAK elnöke hozzátette, egy gazdaság átadása nem csak racionális, de érzelmi kérdés is.

Hiszen amit egy gazda élete folyamán felépített, annak az átadása komoly emocionális kötődésekkel párosul.  Szerinte az adminisztratív terhek például egyfajta köteléket alkotnak és közelebb hozzák a gazdát saját gazdaságához. Ahogyan Jakab István is, ő is kitért arra, „ahogy az osztatlan közös felszámolásához, úgy az öröklési szabályrendszerhez is hozzá kellene nyúlni.”

Fotó: Dudás Ágnes

Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke Generációváltás az ifjú gazdák szemszögéből címmel kezdte prezentációját, melyben kifejtette, hogy a fiatal gazdák generációváltását a családi gazdaságok létrejötte és az osztatlan közös megszüntetése jelentősen könnyítette, azonban a fiatalok számára a szakma vonzóvá tétele továbbra is várat még magára.

Fontosnak tartja, hogy a gazdaságátadási törvénnyel hidat lehet képezni a generációk között.

– Figyelembe véve az idős gazdák szakmai tudását és tapasztalatát és a fiatal generáció technológiai fejlettségét, a kettő egységesítése egy modern, versenyképes, ugyanakkor klímavédelmi magyar gazdálkodást teremtene – véli Papp Zsolt.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetés következett Cseh Tibor András, a MAGOSZ titkára moderálásában, valamint a közönség soraiból érkező kérdésekre is válaszoltak a konferencia előadói.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Budapesten rendezik meg a IX.Európai Botanikus Kerti Kongresszust

Május 16-20. között Budapest ad otthont a háromévenként megrendezésre kerülő IX. EuroGard Európai Botanikus Kerti Kongresszusnak, amely az európai botanikus kerti szakterület csúcsrendezvénye.

A fiatalokat szeretnék az agráriumba csábítani

„Az előttünk álló kihívásokra a válaszok a tudásban, a tudományban keresendők és találhatók, ez az egyik legfőbb üzenete a pápai agrárexpónak. A generációk találkozása és annak a felismerése, hogy a tudásra, tudományos eredményekre a kihívásokra való küzdelemben szükség van és az jelenti a megoldást” – emelte ki megnyitó beszédében Nagy István agrárminiszter a XXV. Pápai Expo és Agrár Pikniken, pápán.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.

Megvan a miniszterek névsora

Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Májusi eső – az kellene, de nagyon

Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon.

Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban (AM) az Országos Vadgazdálkodási Tanács, amely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában - tájékoztatta a tárca az MTI-t szerdán.

A következő fajtaváltást valószínűleg a klímaváltozás fogja meghatározni

„A borászattal csak teljes odaadással, szenvedéllyel érdemes foglalkozni. Ha ez szüretkor napi tizennyolc óra munkát jelent, akkor annyit. Augusztustól októberig ki lehet bírni.”