Back to top

Generációváltás: Új szabályozás születhet a gazdaságátadásról

A 80. OMÉK-on a vásári hangulat mellett nem maradhattak el a szimpóziumok sem. Ezek egyike volt október 8-án a generációváltás témakörében megrendezett szakmai konferencia, ami az agrárium egyik legégetőbb problémakörére igyekezett megoldásokat adni.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) jóvoltából megvalósult szakmai konzultáción a gazdatársadalom fiatal és élemedett tagjai is képviselték a szakmát.

Fotó: Dudás Ágnes
Jakab István MAGOSZ elnök, az Országgyűlés alelnöke Kihívás vagy lehetőség? címmel kezdte meg előadását, amelyben kifejtette, kettős szorításban áll napjainkban a generációváltás. Egyfelől a tradíció szorításában, ami megköveteli a családi értékek és a gazdaság működőképes fennmaradását; a rendszerváltáskor pedig a birtokaprózódás ellen kellett létrehozni olyan földtörvényt, ami szavatolja a föld nemzeti tulajdonban maradását, de a XXI. századi kihívásoknak megfelelendő, további törvények, jogszabályok sora született meg a jogalkotóknak és törvényhozóknak alapos és átfogó munkájának köszönhetően.

Jakab István komoly problémának nevezte a következő adatokat:

„Jelenleg a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alattiak aránya pedig alig éri el a 6 százalékot” – ez azt jelenti, hogy elöregedő gazdatársadalomról beszélünk, és sok esetben nem, vagy túl későn történik meg a gazdaságátadás.

Ez hosszú távon a piaci versenyképességünket csorbítja, mivel nem lesz elegendő digitalizációs technológiai tudással rendelkező fiatal szakember.

– Pedig a jövő generációjának a megfelelő szaktudására hatványozottan szükségünk van, amit különös tekintettel a klímaváltozás ellen fellépő, ugyanakkor hatékony termelésre lehetne fordítani, és amely jelentősen átírja az eddig alkalmazott agrártermelési módszereket, tendenciákat – hívta fel a figyelmet a MAGOSZ elnöke, aki fontosnak tartja, hogy ezek a fiatalok a megfelelő tudás birtokában minél több tapasztalatot szerezhessenek a gazdaságok működésében, és ne az utolsó utáni pillanatban vegyék át a gazdaságot.

Ennek a problémának a megoldására a tárca jelenleg egy gazdaságátadásról szóló törvénytervezeten dolgozik, de az Országgyűlés alelnöke szerint az öröklés szabályzatában is átalakításokra lenne szükség a későbbiekben.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztést felelős államtitkár Hogyan segíthetik a támogatások a generációváltást? címmel indította előadását, és reflektált Jakab István által beharangozott gazdaságátadásról szóló törvénytervezetre: „…a tervezet egy olyan törvényi szabályozást teremtene, amely a tudásátadás feltételrendszerének kidolgozását is magába foglalná”, ugyanakkor egyszerűbbé tenni az átadás feltételeit – amennyiben a tervezetet az Európai Unió elfogadja –, tette hozzá.

A gazdaságátadás segítését célzó törvényi szabályozás megjelenése, a tárca tervei szerint, 2023 januárjában lehetséges!

Fotó: Dudás Ágnes
Elmondta, a tárca az elmúlt időszakban kiemelt kezdeményezettként kezelte a fiatal gazdálkodókat: 9000-en kapnak többlettámogatást a kormánytól, ezzel is ösztönözve őket a pályán maradásban.

Hozzátette, a Közös Agárpolitika jelenlegi szabályozása értelmében, minden elkölteni kívánt forrásnak a 3 százalékát a fiatal gazdálkodókra kell fordítani, mindez pedig 2023–2027. között a generációváltás megújulásához vezet majd.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a KAP I: pilléréből mintegy 69 millió euró átemelhető a II. pillérbe, amely összeg a többletberuházásokat és a fiatal gazdák indulását hivatott segíteni.   

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Új kihívások előtt a fiatal és kevésbé fiatal gazdálkodók című előadásába kifejtette, Magyarországon nem alakult ki kultúrája a gazdaságátadásnak, így erre az elhalálozás maradt az egyetlen, természetes út.

KSH adatok szerint a fiatal gazdák 90 százaléka működő gazdaságot vesz át, a maradék 10 százalék pedig a nulláról próbálja felépíteni gazdaságát.

Fotó: Dudás Ágnes
Véleménye szerint „olyan magas a belépési küszöb, hogy szinte lehetetlen a megmaradásuk. Természetesen kisebb földterületen való gazdálkodásra még van lehetőségük, de ebben az esetben, nyilván sokkal kevésbé lesz nyereséges a gazdálkodás.”

Szerinte inkább a 90 százalékba tartozó, jobb piaci pozíciót betöltő gazdaságoknak kellene több támogatást biztosítani, hiszen a későbbiekben ezek a gazdaságok fogják alkotni a magyar agrárium gerincét.

A NAK elnöke hozzátette, egy gazdaság átadása nem csak racionális, de érzelmi kérdés is.

Hiszen amit egy gazda élete folyamán felépített, annak az átadása komoly emocionális kötődésekkel párosul.  Szerinte az adminisztratív terhek például egyfajta köteléket alkotnak és közelebb hozzák a gazdát saját gazdaságához. Ahogyan Jakab István is, ő is kitért arra, „ahogy az osztatlan közös felszámolásához, úgy az öröklési szabályrendszerhez is hozzá kellene nyúlni.”

Fotó: Dudás Ágnes

Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke Generációváltás az ifjú gazdák szemszögéből címmel kezdte prezentációját, melyben kifejtette, hogy a fiatal gazdák generációváltását a családi gazdaságok létrejötte és az osztatlan közös megszüntetése jelentősen könnyítette, azonban a fiatalok számára a szakma vonzóvá tétele továbbra is várat még magára.

Fontosnak tartja, hogy a gazdaságátadási törvénnyel hidat lehet képezni a generációk között.

– Figyelembe véve az idős gazdák szakmai tudását és tapasztalatát és a fiatal generáció technológiai fejlettségét, a kettő egységesítése egy modern, versenyképes, ugyanakkor klímavédelmi magyar gazdálkodást teremtene – véli Papp Zsolt.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetés következett Cseh Tibor András, a MAGOSZ titkára moderálásában, valamint a közönség soraiból érkező kérdésekre is válaszoltak a konferencia előadói.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar Bankholding: májustól MBH Bank néven működik tovább az egyesült MKB és a Takarékbank

2023 májusában egyesül a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Az új bank MBH Bank Nyrt. néven működik tovább, egységes márkanévvel és arculattal.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A szilva az őszi gyümölcsök szupersztárja

Az Európai Friss Csapat – az ízek ereje! program őszi workshopján Bernáth József séf egy izgalmas szilvás receptet mutatott be, de mellette kiderült az is, melyek azok a szuper tulajdonságok, amelyek miatt a szilva igazi szupersztárnak számít a gyümölcsök között.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Újra pályázható lesz a mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Módosították a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című (VP2-6.3.1-20 kódszámú) felhívást, melynek következtében újra nyitják a konstrukciót. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja új szakasszal került kiegészítésre, így a támogatási kérelmek benyújtására a hetedik szakasz keretében, 2022. november 17. – 2022. november 30. között lesz lehetőség.

Egyre erősebb a magyar borászati ágazat

Az országnak minden adottsága megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű borokat állíthassunk elő a kiváló magyar szőlőfélékből - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Fritz Birtok ünnepélyes üzemavatóján, csütörtökön, Szekszárdon.

Műanyag-újrahasznosító üzemet adtak át Herenden

Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban, az új üzemben mezőgazdasági műanyaghulladékból állítanak elő granulátumot, amely mezőgazdasági műanyag termékek gyártásához szolgál alapanyagaként.