Back to top

Egy kis odafigyeléssel még félmillió embert tudnánk jóllakatni

A 2016-ban a lakosság szemléletformálására indított Maradék nélkül kampány sikeresnek bizonyult. A mérések azt mutatják, hogy 4 százalékot tudtunk lefaragni az élelmiszer-hulladékból, annak mennyisége a két évvel ezelőtti mérés szerint fejenként 65 kilogramm egy évben. Messze van azonban még a cél, hangzott el az Élelmiszer érték címmel rendezett konferencián az OMÉK-on.

Kasza Gyula, a Nébih Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának vezetője azt is elmondta, hogy a fejenkénti 65 kilogramm élelmiszer-hulladéknak körülbelül a fele lenne elkerülhető, ezt a pazarlást kellene megszüntetni, vagy legalábbis megfelezni. Az élelmiszer-hulladékok másik feléhez sorolható például a kávézacc, tojáshéj és csirkecsont, amelyek a mai tudásunk szerint nem használhatók emberi fogyasztásra.

Jó hír, hogy a 4 százalékos csökkenést „ellenszélben” értük el, mivel a két felmérés közti időszakban 16 százalékkal nőtt a lakosság reáljövedelme, ami a leginkább befolyásolja a pazarlást.

Sokat kell azonban még dolgozni azon, hogy az ENSZ fenntarthatósági céljait megközelítsük, azaz 2030-ra 50 százalékkal csökkentsük a pazarlást.

Fotó: Dudás Ágnes

Az elkerülhető és nem elkerülhető csoporton kívül megkülönböztették a szilárd és folyékony, halmazállapotú hulladékok, azaz a kommunális szemétbe, illetve a lefolyókba kerülőket, valamint azt is, hogy mennyiből készül komposzt, vagy mennyit fogyasztanak el a házi, illetve társállatok.

Kiderült, hogy a legtöbbet, készételekből pazarolunk, második helyen vannak a zöldségek-gyümölcsök, a harmadik helyen pedig a pékáruk.

A felmérésbe bekapcsolódott háztartásokat előzetesen megkérdezték, hogy mennyire becsülik az éves hulladéktermelésüket.

Nekik is megdöbbentő volt az eredmény: 81 százalékuk alulbecsülte a saját pazarlását, átlagosan 43 százalékkal gondolták azt kevesebbnek.

Fotó: Dudás Ágnes
Az adatok feldolgozásából kiderült, hogy a pazarlás nagyban függ a jövedelemtől, azzal arányosan nőtt. A lakhellyel szintén összefüggésben van, a budapestieknél keletkezett a legtöbb élelmiszerhulladék, a falvakban élőknél a legkevesebb. Az életkorhatás nem lineáris volt. Viszont azt tapasztalták, hogy akik már megéltek szűkösebb időszakokat, például már a II. világháború után is éltek, ők alig pazarolnak, és a fiatalok egy bővülő csoportja is nagyon tudatos. A nemek között is van különbség, például az egyfős férfi háztartások többet pazarolnak, mint az egyfős női háztartások. Az egyedül élő középkorú férfiak dobnak ki a legtöbb élelmiszert.

Azt is megfigyelték, hogy a gyerekes családokban több a hulladék, akik pedig bármit termesztenek otthon, legyen az egy tő paradicsom, ők nehezebben válnak meg megvásárolt ételektől.

A viszonylag nagy pazarlásban szerepet játszik, hogy bár érezhetően drágulnak az élelmiszerek, a bér- és árszínvonal szerint jobban élünk, mint 1975-ben. Például a mai átlagfizetésből kb. ötször annyi csirkét, kétszer több sertéshúst tudunk vásárolni, mint 1975-ben.

A következő kötelező mérés november 2-án indul és december 12-ig tart. Ehhez bárki csatlakozhat a Nébih honlapján, egy hétig kell rögzíteni a kidobott élelmiszereket. A hivatal minden segédeszközt – mérleget, mérőpoharat ad -, és még ajándékot is kapnak az önként bekapcsolódók.

A kétkedők kedvéért Kasza Gyula néhány tényszámmal is érzékeltette, hogy mit is jelent az elkerülhető hulladék, azaz az évi 32 kilogramm elpazarolt élelmiszer mennyisége. A hazánkban elpazarolt élelmiszerből még 570 ezer ember tudnánk egy évig jóllakatni, napi háromszori, bőséges étkezést feltételezve. Az egy főre vetített veszteség 32 ezer forint, amiből már akár nyaralhatna is egy 4 fős háztartás. Eljátszottak azzal a gondolattal is, hogy ha a magyar élelmiszerpazarlás egy város lenne, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása szerint a második legnagyobb városnak felelne meg, mert az 385 ezer ember éves ÜHG kibocsátásával egyenértékű.

Cseh Balázs: az Élelmiszer Érték Fórum egyik legfontosabb feladata a szemléletfomálás
Cseh Balázs: az Élelmiszer Érték Fórum egyik legfontosabb feladata a szemléletfomálás
Fotó: Dudás Ágnes
A Magyar Élelmiszerbank elnöke, Cseh Balázs az Élelmiszer Érték Fórumra hívta fel a figyelmet.

Ez a platform azokat a szervezetek tömöríti, amelyek együtt dolgoznak az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.

Köztük szerepelnek a termelési lánc tagjai, államigazgatási szervek, kutatás-fejlesztési és oktatási intézmények, és civil szervezetek is. A legfontosabb feladata a figyelemfelhívás a téma fontosságára. Hiszen csak kevesen vannak tisztában az élelmiszerpazarlás fenntarthatósági vonzataival. Azzal ugyanis, hogy az élelmiszer a kukában végzi, a létrehozásához, megtermeléséhez szükséges energiát is elpazaroljuk. Emellett a fórum lehetőséget teremt az érintett felek közti információáramlás erősítésére, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, már létező projektek felkutatására, bemutatására.

Aktuális témáról is szólt az elnök: változott az élelmiszer-feleslegek adományozásához kapcsolódó EU-s szabályozás. A tagországoknak kötelező felméréseket készíteni az élelmiszer-pazarlással, -veszteségekkel kapcsolatban, és nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszermentés a vendéglátásban.

Az uniós jogi szabályozás változtatása a termőföldtől az asztalig stratégiához kapcsolódik, hogy ösztönözze a fenntartható élelmiszer-termelést és megakadályozza a pazarlást.

A 2021/382 uniós rendelet kimondja, hogy élelmiszer-adományozás céljából a minőség-megőrzési idővel rendelkező élelmiszereket annak lejárta után is eloszthatók hogy ha még alkalmasak fogyasztásra.

Fotó: Dudás Ágnes
A fogyaszthatósági idővel rendelkezők azonban továbbra is csak a lejárat előtt adományozhatók. A vállalkozóknak természetesen adományozás előtt meg kell győződniük arról, hogy az élelmiszer nem ártalmas az egészségre, alkalmas fogyasztásra, csomagolása sértetlen, származása nyomon követhető.

Az uniós rendelet már hatályba lépett, és kötelező érvényű ránk. Az ide vonatkozó, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása még hátra van, tudtuk meg Luigitschné Jánosi Eszter, AM főosztályvezetőtől.

Az élelmiszer-adományozás lehetőségeit bővítették a vendéglátásban,

szerint adományozható az ételkészítéshez vásárolt, még fogyasztható, de nem felhasznált alapanyag. A vendéglátósok feldolgozása nélküli élelmiszerek (bontatlan palackos vagy dobozos üdítők, csomagolt édességek, kekszek, pékáruk stb), ha megfelelő körülmények közt tárolták őket. Elkészült, de nem felszolgált, konyhában maradt ételek, amelyek érzékszervi tulajdonságai kifogástalanok, és amelyeket a szigorú csomagolási, szállítási előírások szerint juttatnak el az adományozottaknak, hangsúlyozta Tóth Dávid, Nébih osztályvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.

Határon átnyúló program keretében bővült a Nyugat-Pannon régió kínálata

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az Ausztria és Magyarország közös megvalósításában zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián.

Megjelent a tavaszi fagykárok megelőzését célzó beruházásokat támogató pályázati felhívás

Magyarország kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.