Back to top

Zöldség-gyümölcs ágazat: sajnos nettó importőrré váltunk

Az OMÉK zárónapján zöldség-gyümölcs ágazati napot tartottak, melyben a csomagolás volt a fókuszban, de számos más téma is szóba került az ágazat helyzetéről...

Érdemes átszervezni az értékesítésítési láncokat

Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a Co-Fresh projekt bemutatásakor kitért rá, hogy egyre inkább lényeges foglalkozni az ágazat csomagolási megoldásainak változásával, fejlesztésével és a csomagolás-mentességgel és ezeknek a kapcsolódásával a rövid élelmiszerláncokkal. A Co-Fresh egy EU támogatott kutatás-fejlesztési program, melynek célja a zöldség-gyümölcs értékláncok létrehozása, a meglévők fejlesztése és adaptálása a különböző országokban. 

Csúszunk lefelé a lejtőn

Fodor Zoltán borúsan látja a helyzetet
Fodor Zoltán borúsan látja a helyzetet
Fotó: Nagy Z. Róbert
A következő előadásban a hazai Zöldség-gyümölcs ágazat helyzetéről és kilátásairól szólt Fodor Zoltán a NAK Mezőgazdasági igazgatóságának vezetője. A szakember kiemelte:

2019-ben 1837 milliárd tonna zöldség és gyümölcs termett a világon, aminek 9 százaléka képződött az unióban, ebből pedig a magyar piaci részesedés 1,7 százalék a zöldség, 1,1 százalék a gyümölcs esetén

– ami nagyon kevés.
Az Európai Unióban 57,5 milliárd euróra becsülhető az ágazat termelési értéke, a magyar termelési érték ennek az 1,6 százaléka, tehát arányos a termelt mennyiséggel.

Tíz évvel korábban még az uniós termelési érték 2,6 százalékát adta hazánk zöldség-gyümölcs ágazata, de azóta pozícióvesztés következett be.

Külföldi szakemberek véleménye szerint is, az adottságainkat figyelembe véve háromszor nagyobb termelési potenciál van az ágazatban elvileg, ahhoz képest, amennyit jelenleg kihasználunk.

Egyharmad teljesítményen pöfög az ágazat, ennél jóval többet ki lehetne hozni belőle.
Az elmúlt 30 évben a termékkibocsátás csökkent: a rendszerváltás idején 3,4 millió tonna volt a zöldség-gyümölcs termelés mennyisége, majd drasztikus visszaesés következett be. A gyümölcságazatban 1995. óta lassan, de folyamatosan csökken a kibocsátás. A zöldségágazatban az EU csatlakozás előtt volt egy kisebb felívelés, de belépve az unióba kiderült, hogy a mi portékánk nem annyira versenyképes, és azóta is rengeteg import áru jön be. A rendszerváltáskor 30 körüli faj volt az, amivel komoly mennyiséggel rendelkeztünk bizonyos időszakokban és megjelentünk a külpiacokon, ez mostanra csak hat fajt jelent.

A külkereskedelmi mennyiség egyenlege is drasztikusan romlott, az elmúlt hat év alatt akkora kereskedelmi mennyiséget vesztettünk, és folyamatosan emelkedik a külföldi áru részaránya hazánkban, hogy emiatt zöldség-gyümölcs ágazati szinten nettó importőrré váltunk mostanra

– említette a NAK mezőgazdasági igazgatója.

A környzetkímélő csomagolásokra átállni nem egyszerű

Fenntartható csomagolások a zöldség-gyümölcs kereskedelemben címmel tartott előadást Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. A friss gomba értékesítési láncában a csomagolás mélyen elemzendő-hangsúlyozta.

A rendszerváltás óta eljutottunk oda, hogy a zöldségek és gyümölcsök a kiskereskedelemben 50 százalékban előre csomagoltak, a zöldség részaránya ebben a 70 százalékot is eléri, a gyümölcsé kicsit kevesebb.

Németországban 2000-2016. között 186 százalékkal emelkedett a műanyag csomagolás mennyisége, említette az adatokat a szakember.

Az áru csomagolásának a célja az áruvédelem, higiénia, és a külső környezeti hatásoktól való védelem (hő, pára, fizikai, mikrobiológiai behatások). A csomagolással az áruk eltarthatósági ideje megnövekszik, minőségüket jobban megőrzik.

A számításba jöhető alternatív (környzetkímélő) csomagolóanyagok ára magas, az RPET ami egy újrahasznosított műanyag 133%, a Kraft papír 155 % , a fa 422 % -kal magasabb árú, mint a hagyományos csomagolás. Az előbbiekből az utóbbi kettő volt a lebomló, ezek a legdrágábbak.

Kerekasztal beszélgetés az OMÉK zárónapján
Kerekasztal beszélgetés az OMÉK zárónapján
Fotó: Nagy Z. Róbert

A magyar árut választja a vásárló, de csak akkor, ha az nem kerül többe

Az egyik kerekasztal beszélgetésen nem csak a csomagolásról, hanem ennek árképzésre és a fogyasztói döntésekre gyakorolt hatásáról is szó esett, valamint számos más érdekes téma is terítékre került.
Mártonffy Béla a NAK Országos kertészeti és beszállítói osztályának igazgatója egy fontos, de a témától eltérő megjegyzéssel kezdte, miszerint nincs vegyszeres növényvédelem, növényvédelem van. Ez sajnos a médiában is gyakran negatív aspektusban jelenik meg, ami megingatja a fogyasztói bizalmat.

Betegség esetén amikor gyógyszert veszünk be, az sem vegyszer. A növényvédelem is a növények gyógyításáról szól, a növényvédőszer ugyanolyan gyógyító szer, mint a humángyógyászatban alkalmazott társai. Ezt jó lenne a köztudatban helyre tenni, hangsúlyozta a szakember. 

Nagypéter Sándor a DélKerTÉSz elnöke szerint hulladék így is, úgy is keletkezik, de nem beszélünk a körforgásos gazdálkodásról. A csomagolóanyag gyártókat kellett volna kötelezni már jóval korábban, hogy úgy állítsák elő a termékeiket, hogy abból majd egy másik anyag képződjön.

Patus Gábor feladata, hogy a termelőket összekösse a vevőkkel, hiszen ő az Auchan Magyarország Kft. stratégiai zöldség-gyümölcs beszerzési vezetője. 

A vevővel a boltok találkoznak, és az a tapasztalat, hogy egyre igényesebbek, tudatosabbak, nagyobbak az elvárásaik. Az ár és a piaci versenyhelyzet adott, de az utóbbi időben nem az ár az elsődlegesen döntő szerep, hanem a frissesség, minőség és emellett az ár-érték arány. Megváltoztak a vásárlói szokások, a pandémia óta a csomagolt áruk iránti kereslet meg másfélszereződött.

Amíg államilag nem szabályozzák, addig az a cég amelyik meglépi az áremelést például egy zöldségfaj esetében csak mert az magyar termék, az versenyhátrányba kerül, reflektált Patus Gábor arra, hogy miért nem veszik meg magasabb áron a magyar termékeket a külföldinél.

A szakember elmondta, hogy egy háziasszony szemszögéből nézve is életszerűtlen, hogy ha van egy ugyanolyan minőségű külföldi és magyar áru, miért is fizetne többet a magyarért a vevő, hiszen azt az összeget máshonnan vonja el. Ha a minőség és az ár azonos, akkor a magyart preferálják.

Rácz József a Premiumkert Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a termékpálya során a 80-90 százalék környezeti terhelés a termelés során következik be, a többi a post harvest során. Rögtönzött csomagolástechnikai bemutatójában a szakember sorra mutatta be a paprika és paradicsom csomagolásának fejlődését, átalakulását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tinédzserek agrárprojektjeit díjazza az Agrárkamara

“Megnézem ezt magamnak!” címmel projektkészítési pályázatot hirdet 10-15 éves tanulók számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület ezzel is szeretné közelebb vinni az agráriumot a pályaválasztás előtt álló gyerekekhez.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.