Back to top

Határozottabban fel kell lépni a vizek nitrátszennyezettsége ellen

Noha az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció, a tagállamoknak határozottabban fel kell lépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Az uniós bizottság jelentése szerint a tagállamokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016-2019-es időszakban túllépte az ivóvízre meghatározott nitrátkoncentrációs határértéket. Az EU-ban a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz elalgásodásra hajlamos.

Elmondták, a víz túlzott nitráttartalma káros úgy az emberi egészségre, mint az ökoszisztémákra, mivel oxigéncsökkenést és eutrofizációt idéz elő.

Ahol megtisztították a vizeket, javult az ivóvízellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiverzitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegenforgalomban is. A túlzott trágyázás azonban továbbra is problémát jelent - közölték.

Fotó: unsplash.com

Az uniós bizottság közleményében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a nitrátirányelvnek, ez ugyanis elengedhetetlen az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenjen a tápanyagveszteség.

A mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelését illetően Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország és Spanyolország néz szembe a legnagyobb kihívásokkal.

Emellett Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét - tették hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brüsszelben a hatástanulmány

Az Európai Bizottság fokozatos lépéseket tesz az ólomtartalmú lőszerhasználat betiltásáért. A Bizottság rendelete egy éve jelent meg, amelynek legfontosabb eleme a vizes élőhelyeken és puffer zónájukban az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalma és azok birtoklásának határozott kizárása a vadászatból.

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Felértékelődött a megbízhatóság

A jelenlegi gazdasági környezetben jelentősen felértékelődött a megbízhatóság. Nem új keletű dolog ez a KITE esetében, hiszen 48 éve ez határozza meg értékrendjüket. Megnyilvánul ez akkor is, ha kedvezőbbek a körülmények, ha jobb az időjárás vagy a közgazdasági feltételek előnyösebbek a gazdák számára.

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

Aszálymonitoring-rendszer segíti a gazdákat

Aszálymonitor-rendszeren figyelhetik a gazdák, hogy milyen talajviszonyok lesznek az előrejelzések szerint, ami például a vetési időszakban nagyon fontos információ.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.