Back to top

Határozottabban fel kell lépni a vizek nitrátszennyezettsége ellen

Noha az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció, a tagállamoknak határozottabban fel kell lépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Az uniós bizottság jelentése szerint a tagállamokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016-2019-es időszakban túllépte az ivóvízre meghatározott nitrátkoncentrációs határértéket. Az EU-ban a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz elalgásodásra hajlamos.

Elmondták, a víz túlzott nitráttartalma káros úgy az emberi egészségre, mint az ökoszisztémákra, mivel oxigéncsökkenést és eutrofizációt idéz elő.

Ahol megtisztították a vizeket, javult az ivóvízellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiverzitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegenforgalomban is. A túlzott trágyázás azonban továbbra is problémát jelent - közölték.

Fotó: unsplash.com

Az uniós bizottság közleményében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a nitrátirányelvnek, ez ugyanis elengedhetetlen az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenjen a tápanyagveszteség.

A mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelését illetően Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország és Spanyolország néz szembe a legnagyobb kihívásokkal.

Emellett Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét - tették hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.