Back to top

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Az elmúlt száz évben, Trianon óta azért nőtt hazánk erdősültsége 12-ről 24 százalékra, mert a földtulajdonosoknak anyagi érdekük volt erdőt ültetni. Ha nem lesz ilyen érdek, nem lesz további új erdő sem hazánkban, sem Európa többi országában.

Az osztrák erdőtulajdonosi képviseletek kezdeményezésére a – 2021 nyarán bemutatott – stratégiatervezettel kapcsolatos aggályokat 2021. október 4-én Bécsben, az Európai Erdőtulajdonosok Konferenciáján is megvitatták.

A tanácskozáson – a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellett – európai parlamenti képviselők, európai és nemzeti erdőtulajdonosi szervezetek, valamint állami erdészeti szervezetek is részt vettek.

A rendezvényen támogatták a másnapi Erdőkért Felelős Miniszterek Informális Találkozóját, megerősítve az Európai Bizottsághoz intézett kritikus felhívást, miszerint az erdészeti stratégia végrehajtása során figyelembe kell venni az erdőgazdálkodók aggályait.

Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét. Az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat a kezdetektől fogva egyenrangú félként be kellene vonni a tervezésbe és a kapcsolódó folyamatokba. Az európai erdőtulajdonosok saját forrásból eddig és jelenleg is jelentős mennyiségű forrást fordítottak, fordítanak a társadalmi célok megvalósítására, de arra soha nem különített el pénzt az unió, hogy támogassa ezen célokat.

Továbbá az erdőstratégiát semminemű hatástanulmány készítése nem előzte meg, ami elfogadhatatlan.

A konferencián részt vevő szervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami tartalmazza az aggályaikat. Eszerint a stratégia megközelítése nem felel meg a realitásoknak: hiányzik belőle az erdőgazdálkodás és a fagazdaság jelentősége, nem biztosítja a szakpolitikák koherenciáját, és nem segíti az ágazatot az uniós célkitűzések elérésében. Továbbá jelentős pontosításokra van szükség, kiemelve négy intézkedést: a fenntartható erdőgazdálkodás új indikátorait, küszöbértékeit és tartományait; az önkéntes természetközelibb erdőgazdálkodási tanúsítási rendszert; az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzügyi ellentételezését, valamint az erdészeti monitoringról, jelentéstételről és a gyűjtött adatok feldolgozásáról szóló új jogszabálytervezetet. Az erdőgazdálkodók alapvetően aktívan támogatják azt, hogy új erdészeti stratégia szülessen.

A másnapi miniszteri találkozón az erdőkért felelős miniszterek is megerősítettek, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kiegészítésének és továbbfejlesztésének teljes mértékben összhangban kell lennie a FOREST EUROPE folyamatával és munkamódszereivel.

Valamint el kell ismerni az európai erdészeti ágazat széles körű szakértelmét és tudását, amely kulcsfontosságú a jövőorientált megoldások szempontjából. Az EU tagállamai, az Európai Bizottság, valamint a páneurópai régió más fontos partnerei közötti együttműködés nagyon fontos az erdészeti politikával kapcsolatos kérdésekben.

Fotó: Csatlós Norbert

Az Európai Bizottság október 7-ére szervezte meg az Erdészeti Civil Dialógus Csoport ülést, amelyen a Copa Cogeca révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Az új erdészeti stratégiával kapcsolatban szinte minden résztvevő komoly aggályokat fogalmazott meg. A Bizottság ígérete szerint a diszkurzus a témában decemberben folytatódik.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Új törvény a gazdaságátadásról

Első olvasatra talán sokkolónak tűnhet, de mostanra már minden harmadik magyar gazda a nyugdíjaskorba lépett. Ha belegondolunk, arról a generációról van szó, amelyik a rendszerváltozás idején vállalkozást indított és mára jellemzően egy jól működő gazdaságot tud átadni. Éppen őket segíti az az új törvény, amely az agrárgazdaságok sokkal egyszerűbb átadását teszi lehetővé.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.