Back to top

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Az elmúlt száz évben, Trianon óta azért nőtt hazánk erdősültsége 12-ről 24 százalékra, mert a földtulajdonosoknak anyagi érdekük volt erdőt ültetni. Ha nem lesz ilyen érdek, nem lesz további új erdő sem hazánkban, sem Európa többi országában.

Az osztrák erdőtulajdonosi képviseletek kezdeményezésére a – 2021 nyarán bemutatott – stratégiatervezettel kapcsolatos aggályokat 2021. október 4-én Bécsben, az Európai Erdőtulajdonosok Konferenciáján is megvitatták.

A tanácskozáson – a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellett – európai parlamenti képviselők, európai és nemzeti erdőtulajdonosi szervezetek, valamint állami erdészeti szervezetek is részt vettek.

A rendezvényen támogatták a másnapi Erdőkért Felelős Miniszterek Informális Találkozóját, megerősítve az Európai Bizottsághoz intézett kritikus felhívást, miszerint az erdészeti stratégia végrehajtása során figyelembe kell venni az erdőgazdálkodók aggályait.

Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét. Az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat a kezdetektől fogva egyenrangú félként be kellene vonni a tervezésbe és a kapcsolódó folyamatokba. Az európai erdőtulajdonosok saját forrásból eddig és jelenleg is jelentős mennyiségű forrást fordítottak, fordítanak a társadalmi célok megvalósítására, de arra soha nem különített el pénzt az unió, hogy támogassa ezen célokat.

Továbbá az erdőstratégiát semminemű hatástanulmány készítése nem előzte meg, ami elfogadhatatlan.

A konferencián részt vevő szervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami tartalmazza az aggályaikat. Eszerint a stratégia megközelítése nem felel meg a realitásoknak: hiányzik belőle az erdőgazdálkodás és a fagazdaság jelentősége, nem biztosítja a szakpolitikák koherenciáját, és nem segíti az ágazatot az uniós célkitűzések elérésében. Továbbá jelentős pontosításokra van szükség, kiemelve négy intézkedést: a fenntartható erdőgazdálkodás új indikátorait, küszöbértékeit és tartományait; az önkéntes természetközelibb erdőgazdálkodási tanúsítási rendszert; az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzügyi ellentételezését, valamint az erdészeti monitoringról, jelentéstételről és a gyűjtött adatok feldolgozásáról szóló új jogszabálytervezetet. Az erdőgazdálkodók alapvetően aktívan támogatják azt, hogy új erdészeti stratégia szülessen.

A másnapi miniszteri találkozón az erdőkért felelős miniszterek is megerősítettek, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kiegészítésének és továbbfejlesztésének teljes mértékben összhangban kell lennie a FOREST EUROPE folyamatával és munkamódszereivel.

Valamint el kell ismerni az európai erdészeti ágazat széles körű szakértelmét és tudását, amely kulcsfontosságú a jövőorientált megoldások szempontjából. Az EU tagállamai, az Európai Bizottság, valamint a páneurópai régió más fontos partnerei közötti együttműködés nagyon fontos az erdészeti politikával kapcsolatos kérdésekben.

Fotó: Csatlós Norbert

Az Európai Bizottság október 7-ére szervezte meg az Erdészeti Civil Dialógus Csoport ülést, amelyen a Copa Cogeca révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Az új erdészeti stratégiával kapcsolatban szinte minden résztvevő komoly aggályokat fogalmazott meg. A Bizottság ígérete szerint a diszkurzus a témában decemberben folytatódik.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Június 20-ig módosíthatók az egységes kérelmek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja az érintett gazdálkodók figyelmét, hogy 2022. június 20-ig van lehetőség az egységes kérelmek előzetes ellenőrzése során feltárt hibák szankciómentes javítására.

Átadták az egyedülálló panorámát nyújtó Somoshegyi kilátót

Idén újabb jelentős ökoturisztikai fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, ennek egyik állomása a kedden átadott Somoshegyi kilátó, ahonnan új szemszögből szemlélhetjük a Balatont a Keszthelyi-öböltől a Tihanyi-félszigetig. A SEFAG Zrt. kezelésében lévő, 46 millió forintos támogatásból épült, 16 méter magas fakilátó Balatonberényben, a 76-os főút mentén várja a természetjárókat.

Kötelező és hasznos vizsgálat

Több mint két éve kötelező a permetezőgépek műszaki vizsgáztatása. Ez a kötelezettség azonban hasznos is, hiszen a műszakilag nem megfelelő eszköz használatával nemcsak a környezetet, hanem a termelés biztonságát is veszélyeztetik a gazdálkodók. A kopott, elhasználódott szórófejek ugyanis ronthatják a növényvédelmi kezelések hatékonyságát.

Rendőrök vigyáznak a kérészekre

Fokozottan ellenőrzik a kérészek biztonságát a rendőrök tiszavirágzás, azaz a kérészek tömeges rajzása, násztánca idején.

LÁEV: ismét változik a közlekedés

Újabb szakaszához érkezik az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása, emiatt 2022. június 13-tól, hétfőtől Lillafüred és Garadna között közlekednek majd a menetrend szerinti szerelvények.

Lezárultak a tavaszi erdősítések Debrecen térségében

Mintegy 58 hektáron végzett erdősítést idén tavasszal a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete. Összesen több mint 450 ezer facsemetét és 2900 kilogramm kocsányos tölgy makkot használtak fel az erdősítési munkákhoz az erdészek.

A szélturbinák pusztító hatása messzebbre ér, mint gondolták

A szélturbináknak jelentős szerep jut, ha megújuló energiákról beszélünk. Azonban nem csak pozitív hatásuk van: számtalan repülő élőlény leli halálát a forgó lapátok közt, és habár leglátványosabban a madarakat érinti, a rovarfogyasztó - és így ingyen kártevő-mentesítő szolgáltatást végző - denevérek közt ugyancsak sok pusztul el.

Szélsőséges időjárás: hatalmas károkat okozhat a mezőgazdaságban

Az erős zivatarok, szupercellák jelentős, érzékelhető károkat okozhatnak a mezőgazdaságban. Erre a hétre pedig a meteorológiai szolgálat ismét erőteljes zivatarkomplexumot jelzett, akár súlyos esőzésekkel és viharos széllökésekkel, beleértve a nagyobb jégesőt is.