Back to top

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Az elmúlt száz évben, Trianon óta azért nőtt hazánk erdősültsége 12-ről 24 százalékra, mert a földtulajdonosoknak anyagi érdekük volt erdőt ültetni. Ha nem lesz ilyen érdek, nem lesz további új erdő sem hazánkban, sem Európa többi országában.

Az osztrák erdőtulajdonosi képviseletek kezdeményezésére a – 2021 nyarán bemutatott – stratégiatervezettel kapcsolatos aggályokat 2021. október 4-én Bécsben, az Európai Erdőtulajdonosok Konferenciáján is megvitatták.

A tanácskozáson – a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellett – európai parlamenti képviselők, európai és nemzeti erdőtulajdonosi szervezetek, valamint állami erdészeti szervezetek is részt vettek.

A rendezvényen támogatták a másnapi Erdőkért Felelős Miniszterek Informális Találkozóját, megerősítve az Európai Bizottsághoz intézett kritikus felhívást, miszerint az erdészeti stratégia végrehajtása során figyelembe kell venni az erdőgazdálkodók aggályait.

Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét. Az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat a kezdetektől fogva egyenrangú félként be kellene vonni a tervezésbe és a kapcsolódó folyamatokba. Az európai erdőtulajdonosok saját forrásból eddig és jelenleg is jelentős mennyiségű forrást fordítottak, fordítanak a társadalmi célok megvalósítására, de arra soha nem különített el pénzt az unió, hogy támogassa ezen célokat.

Továbbá az erdőstratégiát semminemű hatástanulmány készítése nem előzte meg, ami elfogadhatatlan.

A konferencián részt vevő szervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami tartalmazza az aggályaikat. Eszerint a stratégia megközelítése nem felel meg a realitásoknak: hiányzik belőle az erdőgazdálkodás és a fagazdaság jelentősége, nem biztosítja a szakpolitikák koherenciáját, és nem segíti az ágazatot az uniós célkitűzések elérésében. Továbbá jelentős pontosításokra van szükség, kiemelve négy intézkedést: a fenntartható erdőgazdálkodás új indikátorait, küszöbértékeit és tartományait; az önkéntes természetközelibb erdőgazdálkodási tanúsítási rendszert; az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzügyi ellentételezését, valamint az erdészeti monitoringról, jelentéstételről és a gyűjtött adatok feldolgozásáról szóló új jogszabálytervezetet. Az erdőgazdálkodók alapvetően aktívan támogatják azt, hogy új erdészeti stratégia szülessen.

A másnapi miniszteri találkozón az erdőkért felelős miniszterek is megerősítettek, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kiegészítésének és továbbfejlesztésének teljes mértékben összhangban kell lennie a FOREST EUROPE folyamatával és munkamódszereivel.

Valamint el kell ismerni az európai erdészeti ágazat széles körű szakértelmét és tudását, amely kulcsfontosságú a jövőorientált megoldások szempontjából. Az EU tagállamai, az Európai Bizottság, valamint a páneurópai régió más fontos partnerei közötti együttműködés nagyon fontos az erdészeti politikával kapcsolatos kérdésekben.

Fotó: Csatlós Norbert

Az Európai Bizottság október 7-ére szervezte meg az Erdészeti Civil Dialógus Csoport ülést, amelyen a Copa Cogeca révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Az új erdészeti stratégiával kapcsolatban szinte minden résztvevő komoly aggályokat fogalmazott meg. A Bizottság ígérete szerint a diszkurzus a témában decemberben folytatódik.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eddig jól teljesítettek a vadonba visszatért Spix arák

Nagyjából egy hónappal ezelőtt engedtek szabadon nyolc Spix arát – három évtizede ők fajuk első példányai, akik szabadon szárnyalhatnak eredeti élőhelyükön.

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Minden eddiginél nagyobb felhatalmazás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara július 7-én tartotta a HUNGEXPO Kongresszusi Központban tisztújításának utolsó országos alakuló küldöttgyűlését. A küldöttek ismét Győrffy Balázst választották meg a kamara elnökének. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, aki köszöntőjében az agrárium válságkezeléséről is beszélt.

A generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt egyes területeken leáll a jégkármérséklő rendszer

Egyre szélesebb körben terjed az a – nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott.

Bükki erdőtűz – cél az élőhelyek helyreállítása

A jávorkúti tüzet sikerült megfékezni, de az aszály tovább tombol, ezért erdőterületen tüzet gyújtani továbbra is tilos! A kár felszámolásának előkészületeit megkezdte az ÉSZAKERDŐ Zrt. szakszemélyzete.

Az év gombája az ízletes rizike

Az év gombáját idén 17. alkalommal választották meg a Magyar Mikológiai Társaság honlapján rendezett közönségszavazáson. A társaság ezúttal a fenyvesekben élő gombafajok népszerűsítését tűzte ki célul, így a bársonyos fapereszke, a vöröses nyálkásgomba és az ízletes rizike között választhattak a szavazók.

Megválasztották a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos tisztségviselőit

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották az országos tisztségviselőket. A küldöttek megerősítették pozíciójában az eddigi elnököt, Győrffy Balázst.

Szakmai elismerést kapott a Baktalórántházi Erdészet igazgatója

Az Országos Erdészeti Egyesület egyik legrangosabb elismerését, a Kaán Károly emlékérmet kapta meg Bíró Imre, a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója. Az emlékérmet Gödöllőn, az Egyesület 152. vándorgyűlésén vette át. A kitüntetés azoknak ítélhető oda, akik kiemelkedő szellemi és gyakorlati tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelem fejlesztéséhez.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták.