Back to top

Denevérre is lehet szavazni az év madara választáson Új-Zélandon

Először lehet emlősállatra, az őshonos denevérre is szavazni Új-Zélandon az év madara választáson - írta meg a The Guardian.

Az év madarát 16 éve szavazzák meg a szigetországban, a szárnyas emlős azonban először került a jelöltek közé. A frissen közzétett jelöltlista ezzel meglepetést is okozott.

A Forest & Bird természetvédelmi szervezet szóvivője, Laura Keown elmondta:

bár a denevéreket tartották felelősnek a globális koronavírus-járvány kitöréséért, a jelöltlistára nem azért kerültek fel, hogy javítsák a megítélésüket.

A pekapeka-tou-roa, vagy más néven az új-zélandi hosszú farkú denevér a szóvivő szerint egyébként is teljesen ártatlan a dologban. "Imádnivaló, különleges és nem okoz betegséget" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelöléssel a súlyosan veszélyeztetett faj védelmére akarták ráirányítani a figyelmet.

A denevér versenyben való indítása azonban vitát váltott ki a közösségi médiában. "Egy emlős lenyúlta az év madara versenyt. Befogadók akarunk lenni, de azért mégis" - írta az új-zélandi tudományos élettel foglalkozó központ. "Szeretem a denevéreket, de azok nem madarak" - jegyezte meg egy twitterező.

Mások viszont azzal érveltek az indítás mellett, hogy az új-zélandi denevér "madarabb" egyes helyi madaraknál, amelyek viszont úgy viselkednek, mint egy emlős. Az Új-Zéland nemzeti madarának tartott kivi például röpképtelen.

Az év madara szavazás online zajlik, és általában több tízezren voksolnak kedvencükre.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Befogták a Bükkben kóborló szervált

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint szervált láttak - sőt, videóztak - a Bükkben. Az Afrikában őshonos macskaféle viselkedéséből is látszott, hogy korábban fogságban tartották, ahonnan vagy megszökött, vagy szabadon engedték.

Csehországban is elrendelték a baromfik kötelező zártan tartását

A cseh Állami Állategészségügyi Hivatal a madárinfluenza kitörésének kockázatát csökkentése érdekében arra fogja kötelezni az ország baromfigazdaságait, hogy - néhány kivételtől eltekintve - tartsák az állományokat zárt térben.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.