Back to top

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.

Fotó: Csatlós Norbert
A lovakról a tudnivalókat közlő szakember ismertette, hogy nincs még egy olyan tenyészhely, mint a mezőhegyesi, amely nevéhez négy fajta ló kitenyésztése fűződik, köztük a nóniuszé is. A hazai fajta őse Franciaországból ered, a napóleoni háborúk során zsákmányolták.

A háborúban herélt lovakat használt a hadsereg, a kancát a gazdák tartották és dolgoztak velük a földeken.

A fajta Mezőhegyesre került, ott folytatták a tenyésztését. Mezőhegyesen is azt az elvet követték, hogy ha genetikailag beszűkült a tenyésztés, akkor bevittek egy-egy angol telivért a fajtába, majd visszazárták a tenyésztést. Ez az eljárás nagyon sikeres volt. A népies tenyésztés Békés, Bácska megyékben volt jellemző.

Fotó: Csatlós Norbert

A hortobágyi vegyes lóállomány szinte kipusztult, de mivel ott is a mezőhegyesi nóniuszt kezdték tenyészteni és kialakult egy másik tájváltozat.

Lipicai fajtából a Habsburg-család ménesét alakították ki a szilárd szerkezetű, pompára alkalmas lovakból. Legszívesebben szürke lovakat fogtak be, gyászkocsiba a feketét. A fajtiszta tenyészetbe a pej és a sárga is előfordult.

Csak néhány éve van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a magyar hidegvérű fajta, ezt a Dunántúlon tenyésztik.

Az 1800-as években szabad határok voltak, a Nyugat-Dunántúlon kedvező kereskedelem alakult ki, Stájerországból nehezebb, tömegesebb lovakat hoztak be. Ezeknek jó volt a fogadtatásuk a pécsi piacon. A hidegvérűek elkeltek, a melegek nem.

A II. világháború után, amikor az egész ország romokban hevert és a mezőgazdaságba, valamint az újjáépítéshez igáslovak kellettek, akkor alapították meg dunántúli fedeztetésű állomány törzstenyészetet, 1953-ban állami elismerést kapott, mint állami hidegvérű. Ma az ország teljes területén megtalálhatók.

Fotó: Csatlós Norbert

A felvezetésen a műsorközlő ismertette a tenyészállat verseny eredményeit is, amelyeket a bíráló bizottság határozott meg. Elmondta az egyes fajtákban nyertes állatok nevét, születési és egyéb adatait. A győztesek között volt pl. a furioso-north star fajtájú Ledér nevű kanca, a hidegvérű fajta Kató kanca…

A 2016-os születésű Nonius XIV-2 Cérna nevet viselő nyári fekete színű nóniusz kanca a kiállítás lótenyésztési nagydíját is elnyerte.

Utóbbit ügetés közben is megnézhette a közönség. Az állat tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyes.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.