Back to top

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.

Fotó: Csatlós Norbert
A lovakról a tudnivalókat közlő szakember ismertette, hogy nincs még egy olyan tenyészhely, mint a mezőhegyesi, amely nevéhez négy fajta ló kitenyésztése fűződik, köztük a nóniuszé is. A hazai fajta őse Franciaországból ered, a napóleoni háborúk során zsákmányolták.

A háborúban herélt lovakat használt a hadsereg, a kancát a gazdák tartották és dolgoztak velük a földeken.

A fajta Mezőhegyesre került, ott folytatták a tenyésztését. Mezőhegyesen is azt az elvet követték, hogy ha genetikailag beszűkült a tenyésztés, akkor bevittek egy-egy angol telivért a fajtába, majd visszazárták a tenyésztést. Ez az eljárás nagyon sikeres volt. A népies tenyésztés Békés, Bácska megyékben volt jellemző.

Fotó: Csatlós Norbert

A hortobágyi vegyes lóállomány szinte kipusztult, de mivel ott is a mezőhegyesi nóniuszt kezdték tenyészteni és kialakult egy másik tájváltozat.

Lipicai fajtából a Habsburg-család ménesét alakították ki a szilárd szerkezetű, pompára alkalmas lovakból. Legszívesebben szürke lovakat fogtak be, gyászkocsiba a feketét. A fajtiszta tenyészetbe a pej és a sárga is előfordult.

Csak néhány éve van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a magyar hidegvérű fajta, ezt a Dunántúlon tenyésztik.

Az 1800-as években szabad határok voltak, a Nyugat-Dunántúlon kedvező kereskedelem alakult ki, Stájerországból nehezebb, tömegesebb lovakat hoztak be. Ezeknek jó volt a fogadtatásuk a pécsi piacon. A hidegvérűek elkeltek, a melegek nem.

A II. világháború után, amikor az egész ország romokban hevert és a mezőgazdaságba, valamint az újjáépítéshez igáslovak kellettek, akkor alapították meg dunántúli fedeztetésű állomány törzstenyészetet, 1953-ban állami elismerést kapott, mint állami hidegvérű. Ma az ország teljes területén megtalálhatók.

Fotó: Csatlós Norbert

A felvezetésen a műsorközlő ismertette a tenyészállat verseny eredményeit is, amelyeket a bíráló bizottság határozott meg. Elmondta az egyes fajtákban nyertes állatok nevét, születési és egyéb adatait. A győztesek között volt pl. a furioso-north star fajtájú Ledér nevű kanca, a hidegvérű fajta Kató kanca…

A 2016-os születésű Nonius XIV-2 Cérna nevet viselő nyári fekete színű nóniusz kanca a kiállítás lótenyésztési nagydíját is elnyerte.

Utóbbit ügetés közben is megnézhette a közönség. Az állat tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyes.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Szabó Kriszta: Az Unikornis Lovarda vezetője

Decemberben indult sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik a háttérből segítik a versenyek problémamentes lebonyolítását, illetve munkájuk elismerésre méltó és szeretnénk, ha jobban megismernék őket. Interjúalanyunk ezúttal a pilisjász­fa­lui Unikornis Lovardát vezető Szabó Kriszta.

Nyerő páros

Néhány évvel ezelőtt feltűnt egy kiemelkedő képességű, gyönyörű küllemű kanca az utánpótlás mezőnyben. Kezdettől fogva kiegyensúlyozott, jó eredményeket szállított a korosztályos és később a nyitott számokban is. Később, ahogy teltek az évek, felfigyeltünk cserfes, fiatal, tehetséges lovasára, Kalán Eszterre is.

Legyünk óvatosak a piros nyakörvű kutyákkal!

Ha meglátunk egy imádnivaló kiskutyát, nehéz megállni, hogy megsimogassuk. Aranyosak a lógó füleikkel, a lihegésükkel és a bájos tekintetükkel… Nyilvánvalóan jól esne nekik egy kis fülvakarás és simogatás, de ne olyan gyorsan!

Pályázat az agrárágazati civil szervezeteknek

Hatvan millió forint keretösszeggel hirdet pályázatot agrárágazati civil szervezeteknek az Agrárminisztérium. A szaktárca 2022-ben is segítséget nyújt az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektet megvalósításához.

VR-szemüvegben lakmároznak a török tehenek

A világ tech-óriásai között dúl a verseny, hogy ki az, aki a legjövedelmezőbb metaverzumot képes kialakítani az emberiség számára.

Miért nem szabad megugatni a kutyánkat?

Viccesnek tűnik? Legfeljebb az embereknek. A kutya viszont ijesztőnek találhatja. A TikTok-on terjedő legújabb "Bark at your dog!" őrületről azt mondják a szakemberek: eszünkbe se jusson kipróbálni.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.

Kiemelkedő munkát végeztek a zalai gazdálkodók

A zalai gazdálkodók kiemelkedő munkát végeztek, a nehéz helyzetben folyamatosan segítették egymást - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.