Back to top

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.

Fotó: Csatlós Norbert
A lovakról a tudnivalókat közlő szakember ismertette, hogy nincs még egy olyan tenyészhely, mint a mezőhegyesi, amely nevéhez négy fajta ló kitenyésztése fűződik, köztük a nóniuszé is. A hazai fajta őse Franciaországból ered, a napóleoni háborúk során zsákmányolták.

A háborúban herélt lovakat használt a hadsereg, a kancát a gazdák tartották és dolgoztak velük a földeken.

A fajta Mezőhegyesre került, ott folytatták a tenyésztését. Mezőhegyesen is azt az elvet követték, hogy ha genetikailag beszűkült a tenyésztés, akkor bevittek egy-egy angol telivért a fajtába, majd visszazárták a tenyésztést. Ez az eljárás nagyon sikeres volt. A népies tenyésztés Békés, Bácska megyékben volt jellemző.

Fotó: Csatlós Norbert

A hortobágyi vegyes lóállomány szinte kipusztult, de mivel ott is a mezőhegyesi nóniuszt kezdték tenyészteni és kialakult egy másik tájváltozat.

Lipicai fajtából a Habsburg-család ménesét alakították ki a szilárd szerkezetű, pompára alkalmas lovakból. Legszívesebben szürke lovakat fogtak be, gyászkocsiba a feketét. A fajtiszta tenyészetbe a pej és a sárga is előfordult.

Csak néhány éve van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a magyar hidegvérű fajta, ezt a Dunántúlon tenyésztik.

Az 1800-as években szabad határok voltak, a Nyugat-Dunántúlon kedvező kereskedelem alakult ki, Stájerországból nehezebb, tömegesebb lovakat hoztak be. Ezeknek jó volt a fogadtatásuk a pécsi piacon. A hidegvérűek elkeltek, a melegek nem.

A II. világháború után, amikor az egész ország romokban hevert és a mezőgazdaságba, valamint az újjáépítéshez igáslovak kellettek, akkor alapították meg dunántúli fedeztetésű állomány törzstenyészetet, 1953-ban állami elismerést kapott, mint állami hidegvérű. Ma az ország teljes területén megtalálhatók.

Fotó: Csatlós Norbert

A felvezetésen a műsorközlő ismertette a tenyészállat verseny eredményeit is, amelyeket a bíráló bizottság határozott meg. Elmondta az egyes fajtákban nyertes állatok nevét, születési és egyéb adatait. A győztesek között volt pl. a furioso-north star fajtájú Ledér nevű kanca, a hidegvérű fajta Kató kanca…

A 2016-os születésű Nonius XIV-2 Cérna nevet viselő nyári fekete színű nóniusz kanca a kiállítás lótenyésztési nagydíját is elnyerte.

Utóbbit ügetés közben is megnézhette a közönség. Az állat tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyes.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb megyékben jelent meg a madárinfluenza: 34 ezer állatot ölnek le

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományokban szerdán - közölte a Nébih az MTI-vel.

A kistermelők integrálása az értékláncokba

A korai átalakulási folyamat gazdasági összeomlása súlyosan érintette a kelet-európai és közép-ázsiai (EECA) országok élelmiszer-ellátási kapcsolatait.

Légylárvák állítják elő a trágyát

A fekete katonalégy (Hermetia illucens) egyáltalán nem válogatós, gyakorlatilag minden szerves anyagot elfogyaszt, az ürüléket is.

„Enyhítési útmutató” készült a baromfiágazat szereplőinek

A madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló területeken érvényes baromfi és baromfitermék szállítási, mozgatási lehetőségéről készített útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A segédanyag abban támogatja a baromfiágazat szereplőit, hogy könnyebben eligazodjanak a hatályos korlátozások között, és megismerjék a mentesség megszerzésének feltételeit is.

Már 24 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesültek a kisebb állattartó gazdaságok

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program révén az Agrárminisztérium a teljes magyar élelmiszertermelés és mezőgazdaság fejlesztését célozza az értékteremtő és hatékonyságnövelő beruházások támogatása révén – közölte Nagy István tárcavezető.

Békés és Csongrád-Csanád megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy zsombói pecsenyekacsa állományban és egy újkígyósi tenyészlúd állományban is elsődleges madárinfluenza kitörést diagnosztizált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést tegnap erősítették meg a vizsgálatok, mindkét állomány felszámolása folyamatban van.

Új piacokat nyithatnak a fejlesztések

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november 4-én Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Lyme-kór elleni vakcina a láthatáron

A Yale Egyetem kutatói olyan új vakcinát fejlesztettek ki, amely tengerimalacokkal végzett kísérletekben védelmet nyújtott a Lyme-kórt okozó baktérium ellen, és más, kullancsok által terjesztett betegségek ellen is védelmet nyújthat - jelentették a Science Translational Medicine című folyóirat novemberi számában.

Tigrisek, oroszlánok vagy medvék sem szerepelhetnek többé élő cirkuszi műsorban Franciaországban

A francia parlament megszavazta, hogy az élő cirkuszi műsorokban nem léphetnek többé porondra vadállatok, köztük tigrisek, oroszlánok vagy medvék. A széles körű állatjogi törvény értelmében két éven belül tilos lesz a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetése, hét éven belül pedig a tartásuk is.

További szigorítások Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben a madárinfluenza járvány terjedése miatt

Bács-Kiskun megye egész, valamint több Csongrád-Csanád megyei járás teljes területére kiterjesztette a víziszárnyas baromfik betelepítési és mozgatási tilalmát az országos főállatorvos. Az előírás alól kizárólag az azonnali vágásra történő szállítás jelent kivételt.