0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.

A lovakról a tudnivalókat közlő szakember ismertette, hogy nincs még egy olyan tenyészhely, mint a mezőhegyesi, amely nevéhez négy fajta ló kitenyésztése fűződik, köztük a nóniuszé is. A hazai fajta őse Franciaországból ered, a napóleoni háborúk során zsákmányolták.

A háborúban herélt lovakat használt a hadsereg, a kancát a gazdák tartották és dolgoztak velük a földeken.

A fajta Mezőhegyesre került, ott folytatták a tenyésztését. Mezőhegyesen is azt az elvet követték, hogy ha genetikailag beszűkült a tenyésztés, akkor bevittek egy-egy angol telivért a fajtába, majd visszazárták a tenyésztést. Ez az eljárás nagyon sikeres volt. A népies tenyésztés Békés, Bácska megyékben volt jellemző.

A hortobágyi vegyes lóállomány szinte kipusztult, de mivel ott is a mezőhegyesi nóniuszt kezdték tenyészteni és kialakult egy másik tájváltozat.

Lipicai fajtából a Habsburg-család ménesét alakították ki a szilárd szerkezetű, pompára alkalmas lovakból. Legszívesebben szürke lovakat fogtak be, gyászkocsiba a feketét. A fajtiszta tenyészetbe a pej és a sárga is előfordult.

Csak néhány éve van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a magyar hidegvérű fajta, ezt a Dunántúlon tenyésztik.

Az 1800-as években szabad határok voltak, a Nyugat-Dunántúlon kedvező kereskedelem alakult ki, Stájerországból nehezebb, tömegesebb lovakat hoztak be. Ezeknek jó volt a fogadtatásuk a pécsi piacon. A hidegvérűek elkeltek, a melegek nem.

A II. világháború után, amikor az egész ország romokban hevert és a mezőgazdaságba, valamint az újjáépítéshez igáslovak kellettek, akkor alapították meg dunántúli fedeztetésű állomány törzstenyészetet, 1953-ban állami elismerést kapott, mint állami hidegvérű. Ma az ország teljes területén megtalálhatók.

A felvezetésen a műsorközlő ismertette a tenyészállat verseny eredményeit is, amelyeket a bíráló bizottság határozott meg. Elmondta az egyes fajtákban nyertes állatok nevét, születési és egyéb adatait. A győztesek között volt pl. a furioso-north star fajtájú Ledér nevű kanca, a hidegvérű fajta Kató kanca…

A 2016-os születésű Nonius XIV-2 Cérna nevet viselő nyári fekete színű nóniusz kanca a kiállítás lótenyésztési nagydíját is elnyerte.

Utóbbit ügetés közben is megnézhette a közönség. Az állat tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyes.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu