Back to top

Új intézkedés született a felelős tápanyag-gazdálkodás érdekében

A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Mint kifejtette, az uniós megújuló energia irányelv átvételekor ez a szempont megjelent a hazai jogalkotásban is és a jövőben a talajok állapotát egyre inkább figyelembe kell venni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor. A 2021. október 14-én hatályba lépő rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Elsődleges célja azon földterületek meghatározása, amelyeken az energetikai célú biomassza alapanyagának termesztése a talaj minőségét, a biztonságos élelmiszertermelést és a klímavédelmet nem veszélyezteti.

Juhász Anikó hangsúlyozta: új elemként előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására. Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.

Illusztráció
Illusztráció

A helyettes államtitkár bejelentése szerint a fent említett tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni. Mint mondta, ez nem jelent újszerű feladatot, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási és Ökológiai Gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.

Az európai uniós irányelvek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható biomassza-termelés feltételeinek szabályozására és a természeti erőforrások állapotának megőrzésére.

A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket, amit a hazai jogszabályokban át kellett venni – fogalmazott Juhász Anikó.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Egyiptom hazánk egyre fontosabb agrárpartnere

Közös egyiptomi-magyar mezőgazdasági szakbizottság felállításáról állapodott meg Nagy István agrárminiszter és Esszajid Elkoszajar, az Egyiptomi Arab Köztársaság mezőgazdasági és talajjavítási minisztere a két tárcavezető csütörtöki budapesti találkozóján.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.