Az afrikai sertéspestis elleni védekezés az egyik legnagyobb állategészségügyi, járványtani kihívás a szakemberek számára. A vírus 2014-ben jelent meg Európában, hazánkban az első esetet 2018 áprilisában regisztrálták.
Ma az ASP 10 megyében van jelen, és ahogy azt Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke jelezte, hosszú ideig velünk is lesz, hisz a természetes terjedés megállítása szinte lehetetlen. Viszont a hazai járványügynek sikerült eddig kézben tartani a fertőzést, így a terjedése lassult és eddig hazánkban kizárólag vaddisznóban találták meg az ASP vírusát.
Nem véletlen tehát, hogy a Nébih szívesen fogadta a debreceni kutatók megkeresését – bármi, ami akár alapkutatási szinten is segíthet a védekezésben vagy megelőzésben, azt támogatni, abban részt venni, mondhatjuk, hogy nemzetgazdasági érdek. Tudni kell ugyanis, hogy az ASP ellen nincs se gyógyszer, se vakcina, utóbbi előállítására világszerte folynak a kutatások.
A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik, s ebből megállapítják az állat emésztőrendszerének mikrobiális flóráját.
Az aláírók együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoring rendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.
Az aláírást követően Dr. Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa ismertette a kutatást. Mint kifejtette, kutatócsoportjuk gyakorlott haszonállatok mikrobiális flórájának a feltérképezésében, így kiterjeszthetik a „térképkészítést” a vadon élő fajokra is. Az értékek alapján nagy bizonyossággal látnak összefüggéseket például a táplálék és a mikrobiális flóra összetételének alakulása között. Egy-egy kórokozó jelenléte ugyanígy megváltoztatja a bélflórát, sőt, már kicsiny változások alapján is a mesterséges intelligenciás elemzés kimutathatja azt is, ha csak megnövekszik az esélye a fertőződésnek.
A kutatáshoz a mintavételezés ugyanolyan szigorú szabályok szerint történik, mint a Nébih járványügyi célú mintavételezése és első körben a Debrecen környéki vadállományt térképezik fel, de távolabbi cél az országos adatbázis felállítása is.
A napjaink legnagyobb problémáját okozó afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése a Nébih naprakész ASP-térképe alapján pontosan lokalizálható. Az ASP vírusa iránt a házisertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus szabad körülmények között 3-5 hétig fertőzőképes.
A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények nem hatnak a sertéspestisre, hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. További információk: portal.nebih.gov.hu