Back to top

Piacorientált támogatásra van szükség a tejtermékpályán

Különösen a feldolgozás fejlesztése esetében kell figyelemmel lenni arra, hogy az előttünk álló időszak jelentős támogatásai a beruházási kedvet növelik, a kockázatot felismerő képességet viszont csökkentik – figyelmeztetnek az OTP Agrár szakértői tejtermékpálya-elemzésükben. Az átgondolatlan beruházások miatt előfordulhat, hogy nagy lesz a kapacitásunk, de a termékeknek nem lesz meg a piaca.

Elsősorban magasan vagy magasabban feldolgozott termékeket hozunk be, ellentétben az exportunkkal
Elsősorban magasan vagy magasabban feldolgozott termékeket hozunk be, ellentétben az exportunkkal
Fotó: Csatlós Norbert
Az állami támogatáselbírálási rendszerben koncentrálni kellene ennek a kockázatnak a kiszűrésére, hatékonysági indikátorok meghatározása és számonkérése, valamint kapacitáskorlátok alkalmazása lenne célszerű, vagyis

a beruházási támogatások haszna mellett a kockázatokra is érdemes figyelni.

Bár a tejtermékek világpiaci kereslete erőteljesen nő, és az EU 2015-ben megszüntette a termelés volumenét korlátozó kvótarendszert, a környezeti fenntarthatósági előírások fékezik a tejtermelés bővülését. Ráadásul a környezetvédelmi korlátozások miatt igen nagy esély van arra, hogy az elkövetkező 6-8 évben mind a húsmarha-, mind a tejágazat extra terhet kapjon. Az ágazat a tartási és takarmányozási technológiák átalakításával igyekszik alkalmazkodni ehhez a kihíváshoz. Hazánkban az európai összehasonlításban is kiemelkedően magas támogatások biztosítják az ágazat jövedelem-stabilitását, de ez a támogatási szint hosszabb távon nem tarható.

A gazdálkodóknak egyre inkább ki kell használniuk a hatékonyság növelésére esélyt kínáló lehetőségeket.

Ez biztosíthatja, hogy a telepek méretét és a meghatározó gazdaságok termelési színvonalát tekintve helyzeti előnyben lévő Magyarország ne vesztesként élje meg az előttünk álló változásokat.

Globális hatások

Előrejelzések szerint 2029-re 520,6 millió tonnára fog nőni a világon elfogyasztott friss tejtermékek átlagos évi mennyisége, ami 23,4 százalékos emelkedést jelent. A tej és tejtermékek fogyasztása nemcsak a népesség gyarapodása miatt, hanem egyébként is nő. 2010-ben 51,66, 2020-ban pedig 56,69 kilogramm volt évente, amely az előrejelzések szerint 2029-re eléri a 61,67 kilogrammot.

A világ tejtermelésének 21 százalékát ma már India adja, és ez az arány az előttünk álló évtizedben tovább fog növekedni, míg az EU 18 és az USA 12 százalékos részesedése csökkenni fog az elkövetkező években.

A termelés növekedésével folytatódik a tej világkereskedelmének bővülése, elsősorban az önellátásra még nem képes ázsiai és afrikai országok erősödő kereslete miatt. A teljes tejpor, a sovány tejpor, a sajt és a vaj világkereskedelme évi átlag 1 millió tonna tejegyenértékkel fog nőni.

Az előrejelzések szerint az EU exportja – a tejsavóport és a friss tejtermékeket is beleértve – évente átlagosan 400 ezer tonna tejegyenértékkel emelkedik majd. Mivel az Amerikai Egyesült Államok nem lesz képes a termelését hasonló léptékben bővíteni, Új-Zélandon pedig természeti korlátokba ütközik a termelés növelése,

az EU megőrzi vezető exportőri pozícióját a világpiacon.

Leggyorsabban bővülő felvevőpiaca az évtized végére már Afrika lehet, míg Ázsia a második helyre csúszhat vissza.

A népesség és a fejlődő országokban élők jövedelememelkedésével a friss termékek jelentősége nő, az UHT-tej is mind nagyobb mennyiségben forog a nemzetközi kereskedelemben.

Az EU belső piaci kereslete is nő, a kereslet elsősorban a sajtok és egyéb tejtermékek, különösen a tejalapú desszertek, a zsíros tejpor, a tejalapú csecsemőtápszerek, illetve a fehérje- és tejsavó-koncentrátumok iránt fog emelkedni.

A folyadéktej iránti igény azonban várhatóan tovább csökken.

A tejhozam további, bár a korábbinál visszafogottabb emelkedése mellett a tejelő tehénállomány csökken. A tejkvóta kivezetés óta lényegesen nagyobb az EU tejszektorának kitettsége a globális folyamatoknak. Az exportteljesítményt jelentősen befolyásolja az euró-árfolyam alakulása. A tejtermékek világpiacán a viszonylag kisszámú exportőr kínálatának kiszámíthatatlansága miatt (különösen a klímaváltozás hatására) komoly fenyegetést jelent a szélsőséges áringadozások és krízishelyzetek kialakulása.

A magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét
A magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét
Fotó: Csatlós Norbert

Hazai tejtermelés és tejpiac

A magyarországi tejtermelés alapja a tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból jól kézben tartott állomány. Az ellenőrzött tejtermelő állomány aránya világviszonylatban kiemelkedő.

A hozamok uniós összehasonlításban magasak, a beltartalmi paraméterek azonban gyengébbek (kisebb zsír- és fehérjetartalom).

A technológiai háttér az elmúlt években számottevően megújult, a tehenek életteljesítménye viszont továbbra is igen alacsony.

Magyarország 1,97 millió tonnával az EU tejtermelésének 1,1 százalékát adta 2019-ben, az elmúlt 10 év átlagos növekedési üteme (1,74 százalék) alapján viszont 2030-ra elérheti a 2,37 millió tonnát is, ami átlagosan évi 37 ezer tonna bővülést jelent.

A termelés egyre koncentráltabb, és a fajlagos termelési mutatók is egyenletesen emelkednek.

A méretgazdaságosság előnyeit kihasználó tejtermelők képesek nagy volumenű, homogén alapanyaggal ellátni a feldolgozóipari nagyvállalatokat, míg a kisebb termelőknek a helyi kisfeldolgozói és fogyasztói igények kielégítésében, a termékválaszték bővítésében, egyes réspiacok kiszolgálásában van, illetve lehet nagyobb szerepük.

Újszerű termelési eljárások kifejlesztésére van szükség, amelyekkel a fajlagos jövedelemtartalom – és nem az egyoldalú fajlagos hozam –, számottevően növelhető a környezet károsodása nélkül
Újszerű termelési eljárások kifejlesztésére van szükség, amelyekkel a fajlagos jövedelemtartalom – és nem az egyoldalú fajlagos hozam –, számottevően növelhető a környezet károsodása nélkül
Fotó: Csatlós Norbert

128 vállalkozás foglalkozik tejfeldolgozással, számuk csökkenő tendenciát, míg az élelmiszeripar bruttó termelési értékén belüli arányuk növekedést mutat. 2019-ben már 9,1 százalék volt. A piaci koncentráció jelentős. Mindösszesen 23 feldolgozó tartozik a közép-, illetve a nagyvállalatok körébe, de jellemző, hogy csak ebbe a két méretkategóriába tartozó üzemek voltak képesek pozitív üzemi, illetve adózás előtti eredményt produkálni.

A feldolgozók gyártóvonal-kapacitáskihasználtsága jelentősen elmarad a lehetőségektől.

2017-ben a pasztőröző berendezéseknél a cégek több mint fele esett a 40 százalék alatti kihasználtsági kategóriába, a savanyú tej és savanyú tejszínkészítményeket gyártó vonalak súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 33,7 százalék volt. A vajgyártó vonalak súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 37,8 százalék, a vajkrémgyártó vonalaké 21,4 százalék, összevonva a két gyártósort a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 27,4 százalék volt.

A világ legnagyobb tejipari vállalatai közül több ma is szövetkezeti tulajdonban van, de Magyarországon a termelők szervezettsége még mindig elmarad az európai uniós szinttől. A tejfeldolgozásban – egy kivételével – nincs szövetkezeti tulajdon, a hazai tejtermékpálya szervezettsége európai uniós viszonylatban gyenge.

A magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét.

Az egy főre jutó éves tej- és tejtermék-fogyasztásunk az EU fejlett országaiénak csupán az 55-60 százaléka. Ráadásul ezt a belső piacot is az indokoltnál nagyobb – és növekvő – arányban fedik le az import termékek.

Elsősorban magasan vagy magasabban feldolgozott termékeket hozunk be, ellentétben az exportunkkal. Tömegében az export nagyobb, de pénzértékben az import. A behozatal értéke mintegy ötödével magasabb a kivitel árbevételénél.

Bár a nyerstej átlagára nő, az önköltség szintjén mozog, ezért az eredményt az európai viszonylatban is kiemelkedő támogatás biztosítja. De a támogatási szint fenntartása a 2023-tól kezdődő új KAP keretei között bizonytalan.

Megéri a tejágazatba fektetni?

A nyerstej előállításának önköltsége a nemzetközi versenytársainkhoz mérten akár 20-25 százalékkal is magasabb lehet, amiben makrogazdasági tényezők - adónemek, hatósági és földbérleti díjak is - szerepet játszanak.

A takarmányellátást és a földterületet érintő jogszabályi és eljárási változások elbizonytalanodást okoztak a meghatározó termelők körében.

Minden intézkedés, amely hatással van a földtulajdon, valamint a birtokolható/bérelhető összes földterület nagyságára, veszélyezteti a nagyobb létszámú tehenészetek működését és fejlődését.

A tejtermelő tehenészetek esetében ugyanis egy tehénre legalább 1,2-1,5 hektár saját vagy bérelt takarmánytermőterülettel kell számolni. Ha ez nincs meg, akkor gazdaságilag nem fenntartható a tehenészet. A tömegtakarmány-igényt mindenképpen saját forrásból kell biztosítani! Ha ez meghatározó részben rövidtávra bérelt földterületre alapozott, az nagymértékben növeli a fenntarthatóság kockázatát.

Érdemes segíteni a nagyobb tejfehérje- és tejzsírtermelésre alkalmas fajták, szelekciók alkalmazását
Érdemes segíteni a nagyobb tejfehérje- és tejzsírtermelésre alkalmas fajták, szelekciók alkalmazását
Fotó: Csatlós Norbert

Segíthetik ugyanakkor az ágazat helyzetét azok a beruházási támogatások, amelyekkel innovatív tartási és takarmányozási technológiákat valósítanak meg, fejlesztik az energetikai hatékonyságot. Olyan újszerű termelési eljárások kifejlesztésére van szükség, amelyekkel a fajlagos jövedelemtartalom – és nem az egyoldalú fajlagos hozam –, számottevően növelhető a környezet károsodása nélkül.

A hazai tejtermelés nemzetközi összehasonlításban is versenyképes például a koncentrált telepek, fajlagos tejtermelés, szaktudás, genetikai potenciál tekintetében, de számos területen

- például egyes termelési és menedzsmentmutatók esetében - nem történt érdemi előrelépés az elmúlt évtizedekben.

A klímaváltozás negatív hatásai is komolyan éreztetik hatásukat, elsősorban a nyári aszály miatt bizonytalan hozamú szemes kukorica és szilázs miatt. Ezt a helyzetet tovább rontja a hosszú ideje tapasztalható forintárfolyam-gyengülés, amely a jelentős mértékű import inputanyagokon keresztül drágítja a termelést.

Az ágazatot magas beruházási költségek jellemzik. Az EU környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti előírásainak való megfelelés drága, de a jó termelési gyakorlatot követő tehenészetek megtalálják a számításukat.

A magyar tejipari vállalatok 60-70 százalékánál mindössze 3-7 forint a literenként realizált jövedelem, de egy speciális – réspiaci – terméket előállító, kisüzemi keretek között működő tejüzem akár 14 forint literenkénti jövedelmet is realizálhat.

Egy speciális – réspiaci – terméket előállító, kisüzemi keretek között működő tejüzem akár 14 forint literenkénti jövedelmet is realizálhat
Egy speciális – réspiaci – terméket előállító, kisüzemi keretek között működő tejüzem akár 14 forint literenkénti jövedelmet is realizálhat
Fotó: pixabay

Összességében azonban a tejfeldolgozás a legkevésbé jövedelmező élelmiszeripari szakágazatok egyike.

Exportképessége, munkatermelékenysége, technológiai színvonala, innovációs készsége nemzetközi összevetésben gyenge. A hazai piac méretéhez képest viszonylag nagyszámú, jelentős kapacitással rendelkező tejfeldolgozó működik. A gyártókapacitások kihasználtsága alacsony, különösen a pasztőröző, valamint a tej- és tejszíngyártó vonalak esetében. Az előállított tejtermékek jelentős része tömegtermék, nagy részben saját márkás. A feldolgozók közül kevesen képesek a réspiaci igények kielégítésére, a nagyobb hozzáadott érték realizálására. A legnagyobb 8 vállalkozás termelése lefedi a feldolgozás több mint háromnegyedét. A jelenlegi támogatási rendszerben azonban ezek a máshol kicsinek vagy közepesnek, Magyarországon viszont nagyvállalatnak minősülő tejfeldolgozók a tevékenységük fejlesztéséhez nem részesülhettek uniós forrásból finanszírozott beruházási támogatásból.

Javasolt stratégia

Az OTP Agrár szakértői szerint továbbra is fő célkitűzésnek kell maradnia a termelési hatékonyság javításának, az ágazati innováció, valamint a termelői szerveződések és együttműködések erősítésének. A fejlesztési javaslat szerint javítani kell a tömegtakarmány-termelés minőségét, mert ez alapjaiban járul hozzá a környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti megfeleléshez, valamint a genetikai potenciál kihasználásához.

Növelni kellene az egy tehénre jutó laktációs termelést a genomikai tenyészérték alkalmazásával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetés alkalmazásával.

Fontos a genetikához igazodó, a tejzsír és -fehérjeértékeket javító takarmányozás, valamint takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztése. Elő kell segíteni az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek takarmányozási célú hasznosítását, a hatékony energiafelhasználást, a tartás- és fejéstechnológiák fejlesztését, a precíziós technológiák bevezetését, a nagyobb tejfehérje- és tejzsírtermelésre alkalmas fajták, szelekciók alkalmazását, az állategészségügyi szempontok előtérbe helyezését, valamint a trágya magasan hozzáadott értékű termékként történő feldolgozását.

A tejfeldolgozó szakágazat kiemelt fejlesztése kulcskérdés a hazai tejágazat versenyképessége szempontjából.

Ehhez elengedhetetlen a nemzeti és uniós támogatások igénybevétele. Kiemelten kell kezelni a fajlagos energia-, víz- és élőmunka-felhasználás csökkentését célzó műszaki/technológiai megoldásokat, és a jelenleginél szélesebb, korszerűbb termékpalettával kell megjelenni a hazai és exportpiacokon.

A tejfeldolgozás termékszerkezetében erősíteni érdemes a joghurtok, sajtok portfólióját
A tejfeldolgozás termékszerkezetében erősíteni érdemes a joghurtok, sajtok portfólióját
Fotó: pixabay

A tejfeldolgozás termékszerkezetében erősíteni érdemes a joghurtok, sajtok portfólióját. A nagyobb üzemekben a hazai tömegszükséglet minél nagyobb kielégítése, míg a kisebb tejfeldolgozókban inkább a lokális igényeket kielégítő, kézműves tejtermékek érdekében indokolt a termékfejlesztés.

A fejlesztési támogatásokat a közvetlen értékesítés újszerű formáinak, a sajtérlelő, sajttároló kapacitások kialakításának és a hazai tejipar csomagoló alapanyaggal történő ellátásának fejlesztésére érdemes koncentrálni.

Forrás: 
OTP Agrár

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Elkészült a tehén nélküli „tehén tej”

Egy amerikai cég kutatásának eredményeképpen olyan tejtermékeket, például sajtot és joghurtot képes elő állítani, amelyek úgy néznek ki, és olyan az ízük, mint a valódi tejtermékeknek. Tehenekre azonban nincs szükség.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.