Kincs van a kezünkben, a magyar szürke, amit génmegőrzéssel őrzünk. Kezdjük el használni a tulajdonságait, ami úgy, ahogy a múltat, a jelent és a jövőt is biztosítja a tejelőben és a húsiparban.
A török kiűzése után a Habsburg uralkodók német telepeseket hoztak be Magyarországra, hogy a kihalt országrészeket betelepítsék. Az új lakosok hozták magukkal az állataikat is, állattenyésztő és növénytermesztő kultúrájukat. A városi népesség növekedett, ezzel együtt megnőtt az igény a tej előállítására. A magyar szürke kevés volt tejjel ellátni az országot, a behozott hegyi tarkák töltötték be ezt a szerepet és jó húst is adtak – ismertette Kovács-Mesterházi Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete tenyésztésvezetője.
Kisebb falvak gazdaközösségei tenyészbikát vettek külföldön és a „falu bikájaként” tartották. Így terjedt el az országban a magyar tarka, amit magyar pirosnak is neveztek. 4000-4500 kilogramm tejet is megtermeltek az uradalmakban tartott állatok évente, de akár 10 000 kilogrammot is. Széll Kálmán, a Tisza-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke a Vas megyei Rátóton a mintagazdaságában piros tarkát tartott.
A Dunántúlon a piros tarkát, a Kárpátok taréjában vasderes marhát, a Duna-Tisza közén magyar tarkát tartottak. Kettős hasznuk négy haszon volt: tejet és húst adtak, igáztak és nagy érték volt az istállótrágyájuk. Tejtermelésük az 1960-as években 3000-3500 kilogramm volt évente, az 1990-es években 4000-4500 kilogramm, ma pedig 7700 kilogramm fölött van.
A hódmezővásárhelyi verseny győztese a Lulu névre hallgató magyartarka ikerborjas anyatehén lett.
Az első helyezés vonatkozik a húshasznú magyartarka anyatehén borjával, a magyartarka fajták és a minden húshasznú fajta kategóriák nyerteseinek összevetése során megállapított győzelemre is. Az állat tulajdonosa a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft.
A magyartarka kettős hasznú, a tej mellett hús hasznosítású irányzattal is rendelkezik. Majd megemlítette Ficsor Árpád tenyésztőt, aki feldolgozza a tejet, sajtot készít belőle. Munkájához felhasználja a Svájcban szerzett tudását.
A húsmarha legfőbb bevételi forrása a választott borjú, ezért arra kell törekedni, hogy minél több választási borjú legen minél nagyobb testtömeggel legyen leválasztható hat hónapos kor körül. Ez a testtömeg 260 kilogramm a bikáknál, 240 az üszőknél.
A charolais fajta tekintetében 20 000 fölötti az állomány az országban. 1982-ben alakult meg az egyesület, amely a fajta törzskönyvezését és teljesítményét őrzi. Ennek kiemelt része a tenyészbika előállítás – ismertette a tudnivalókat Darmó-Csőke Dóra, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete tenyésztésvezetője és dr. Török Márton megbízott ügyvezető.
– A fiatal bikáknak 5 hónapos korukban hatósági súlymérés következik, majd a saját teljesítény bírálat és a küllembírálat, amely 19 tulajdonságot pontoz.
Ilyen például a fajta jellege, hogy mennyire széles a szutyakja, a mellkasa, válla szélessége, mélysége, ágyéka vastagsága, combja kerekedettsége, csontja vastagsága, medencéje szélessége. Utóbbi összefügg az ellési képességével. Figyelik a funkcionális tulajdonságait is, pl. hogy mennyire egyenes a háta, milyen a lába állása? A küllempont és a teljesítmény alapján vagy tenyészbika lesz az állat, vagy vágásra kerül.
Ma génvizsgálatot is használnak. A krotália behelyezésekor az állat füléből kikerült porcdrab génvizsgálatát végzik, amely során megfigyelhetők a szarvaltságot, az izmosságot, az esetleges terheltséget befolyásoló gének. Ez alapján megtartják vagy selejtezik az állatot a tenyésztők és meghatározzák, hogy milyen üszőkkel párosítják.
Az állat természetes körülmények között életképtelen, 95 százalékának utódja császármetszéssel jön a világra. Az állat húsa jól beillik az európai gasztronómiába, a faggyú nagy része beépül az izomzatba, azáltal zamatosabb, fogyaszthatóbb a hús. Az állatok súlya mintegy 1200 kilogramm, ebből 70 százalék a vágási kihozatal. Hazai legnagyobb felhasználása a holstein-frízzel való keresztezéssel történik. A borjak legjelentősebb felvásárlója az arab piac, ezért többszörösére növekedett a sperma felhasználás.
A fekete szarvasmarha japán tenyésztésű, a hústermelés csúcsa, a wagyu. Kobe tartományban tenyészettek egy olyan vonalat, amely minősége márványozottság szempontjából kuriózumnak számít.
Japán nem engedélyezte az állat kivitelét az országból, de mégis kivitték, Amerikába került, felvirágzott a tenyésztése és ma már a világ minden országában megtalálható.
A tenyésztés és tartás szempontjából könnyen kezelhető az állat, a fő szempont, hogy ne legyen vad, mert az befolyásolja a hús minőségét. Magyarországra 2009-be került be a fajta, Ausztráliából hozták be az embriót. Ma négy tenyésztő foglalkozik ezzel a fajtával Magyarországon. Az állat könnyen ellik, szapora. Az éttermek folyamatosan vennék a húsát, de itthon gyerekcipőben jár a feldolgozása. A világ minden országában sajátos húsminősítő rendszer van, Magyarországon azonban nincs ilyen.
A limousin és blonde d’ aquitaine fajtájú állatok izmaira, vállszerkezetére és könnyed lépteire hívta fel a figyelmet dr. Szűcs Márton a Limousin és Blonde d’ Aquitaine Egyesület tenyésztési igazgatója. Mint mondta, az 1970-es években kezdték tenyészteni Magyarországon a kiváló húsminőségű állatot. A limousin fajta minden életkorában jól hasznosítható a hideg, a szubtrópusi, a csapadékos és a hideg éghajlaton. Könnyű ellési képessége fontos tulajdonsága, a borjak jó súlyban születnek.
Így folytatódott a húsmarha bemutató, mindegyik fajtának kiemelve a jó tulajdonságait, kiváló húsát, előnyös szaporodó képességeit. A járatás után fel is sorakoztak, szemből és hátulról is megszemlélhette azokat a közönség.
