0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

A bejelentés fogadtatása igen vegyes volt. Volt, aki kifejezetten örült neki, ám több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a szabályozás változását illetően.

Erre a technológiára, mely az élőlények meglévő DNS-ének változtatására alapul idegen genetikai anyag felhasználásra nélkül, ugyanolyan szabályok vonatkoztak, mint a génmódosított (GMO) szervezetekre a 2018-as Európai Parlamenti szabályozás szerint.

Azonban az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, könnyebbé teszi a kutatást és a fejlesztést ezen a téren. Sőt, olyan lépéseket is tett, mellyel egy későbbi szakaszban lehetővé válik a génszerkesztett termékek bolti árusítása is az országon belül.

Az NFU (az angol gazdaszövetkezet) alelnöke, Tom Bradshaw üdvözölte a bejelentést. „A génszerkesztéssel fel tudjuk gyorsítani azt a génszelekciós folyamatot, mely természetes módon is lezajlana” – mondta el. „A klímaváltozás és a folyamatosan növekvő populáció jelentette kihívásokra folyamatosan keressük a megoldást, és minden eszközre szükségünk van.”

Nézete szerint a kormány terve nem fog automatikusan utat nyitni a GMO termékeknek, már csak azért sem, mert a génszerkesztés ennél sokkal hatékonyabbnak bizonyulhat az élelmiszer termelésben.

Véleménye szerint ez a technológia akár egészségesebb élelmiszerek létrehozására is használható. Példaként hozta fel, hogy jelenleg is folyik egy kutatás a Rothamsted kísérleti állomáson egy új búzafajtával.

Céljuk egy olyan fajta létrehozása, melynek alacsonyabb az akrilamid (egy potenciálisan rákkeltő anyag, mely sütés közben képződik a gabonafélékben) tartalma. Humán egészségügyi szempontból tehát kívánatosabb lehet a hagyományos fajtáknál.

Ezt a nézetet azonban Patrick Holden, a Fenntartható Élelmiszer Alapítványtól (Sustainable Food Trust) megkérdőjelezi. „Ha naivan azt hisszük, hogy a génszerkesztés segítségével javítható az társadalom egészségi állapota, azzal csak áltatjuk magunkat. Egy növény, ami csak génszerkesztéssel maradhat egészséges, magában hordozza egy olyan (növényi) kórokozó megjelenését, melyből könnyen világjárvány lehet.”

A mostani döntés hátterében szerinte az áll, hogy inkább tüneti kezelést alkalmaznak, semmint a mezőgazdaságban régóta gyökerező problémák forrását orvosolnák. „Az egyik legfontosabb kihívások egyike a mezőgazdaság hatása a biodiverzitásra. Már most is fennáll a lehetősége, hogy katasztrofálisan lecsökkent az agráriumban termesztett/tenyésztett élőlények genetikai állományának változatossága. Most pedig még tovább csökkentenénk az általunk fogyasztott állatok és növények változatosságát.”

Egy másik szervezet, a Talajvédelmi Szövetség (Soil Association) is vészharangot kongatott az új szabályozás miatt. Ők kifejezetten a fenntartható mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásokat emelik ki problémaként.

Christopher Price, a Ritka Fajták Túléléséért Alapítványtól (Rare Breed Survival Trust) úgy gondolja, a génszerkesztés rossz megoldás az intenzív mezőgazdaság által okozott problémák megoldására.

„Ha a problémát a gyökerénél kezeljük azzal, hogy az őshonos fajtákat a számukra optimális helyen és sűrűségben tartjuk, az összes génszerkesztés mellett szóló érvet el lehet tüntetni.”

Azzal sem ért egyet, hogy a génszerkesztés közelebb áll a hagyományos szelekcióhoz, mint a génmódosítás: a génszerkesztés egy laboratóriumi folyamat, amely csak komoly emberi beavatkozás segítségével tud gyors megoldást kínálni.

Price szerint

a génszerkesztés komoly állatjóléti problémákat is felvet.

Példaként felhozta, hogy korábban a tudósok izmosabb, kevésbé zsíros nyulakat szerettek volna létrehozni. Ehhez kitörölték azt a gént, amely az izomnövekedés gátlásáért volt felelős. Az így „létrehozott” állatok riasztóan megnagyobbodott nyelvvel születtek.

„Nem hiszem, hogy az az érv, hogy a génszerkesztés különbözik a génmódosítástól, megállja a helyét. Nem hiszem, hogy az az érv, miszerint ez egy gazdasági szükséglet, megállja a helyét, és azt sem hiszem, hogy az az érvelés, hogy a végeredmény megjósolható, megállja a helyét” – hangsúlyozta Price.

Holden még tovább megy e téren: szerinte

teljesen rossz irányba haladunk, aminek következtében az általunk fogyasztott élelmiszerek minősége folyamatosan romlik. Ha tovább folytatjuk a természet „javítgatását”, azzal teljesen eltüntetjük a tápanyagban gazdag, természetes élelemforrásainkat.
Forrás: www.countrylife.co.uk