Back to top

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

MMG - Direkt | Látjuk-e a fától az erdőt? Avagy mire jók az erdők? | Lomniczi Gergely, erdőmérnök

A kezdeményezés célja minőségi, fenntartható, a klímavédekezést segítő erdőállomány létrehozása az adott térségre jellemző fafajokból. Emellett további számos, úgynevezett ökológiai szolgáltatást is nyújt az erdő, például hozzájárul a levegőszennyezés mérsékléséhez, valamint nem utolsósorban kikapcsolódási lehetőséget teremt.

Mindezek mellett még számos hasznos tulajdonsága van az erdőnek, amelyeket Lomniczi Gergely erdőmérnök, stratégiai tanácsadó ismertetett az MMG Direkt legutóbbi adásában, ahol Halmos B. Ágnessel, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjével, lapunk szerzőjével beszélgetett.

Hazánk erdőterületének nagyságát sikerült megduplázni az elmúlt 100 évben. Ez körülbelül 1 millió hektár új erdő létrehozását jelenti, amiből mintegy 200 ezer hektár az elmúlt 30 évben, tehát a rendszerváltás óta telepítettek. Mégis, az erdősült területek arányát nem lehet országos szinten nézni, hanem nagyobb földrajzi területekben kell gondolkodnunk. Mindegy, hogy a Tátra összefüggő fenyvesiről beszélünk vagy az amazóniai őserdőkről, ökológiai szempontból mindkettő érintett a globális vízforgás és a klíma alakulásában, ami természetesen az összes országot, így Magyarországot is érinti.

– Nem véletlenül zajlik hosszú évek óta a magyar erdőterületek növelése, ami a globális szemlélet mellett a hazai mikroklíma megteremtését is elősegíti – mondja Lomniczi Gergely.

Azonban természeti értékeink fenntartásához megfelelő szakmai gazdálkodásra is szükség van. Napjainkban a faanyag egy olyan megújuló energiaforrás, aminek tudatos kezelésével és gazdálkodásával olyan fosszilis energiahordozókat, illetve egyéb alapanyagokat lehet kitermelni, amelyekre társadalmunknak szükségel.

– Jelenleg Magyarországon az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, aminek nagyobb a szénmegkötő képessége, mint ami a gazdálkodás során keletkezik – teszi hozzá a szakember.

Az erdőket nagyon sok szempontból lehet szemlélni. A legösszetettebb ökoszisztéma, szárazföldi életközösség, aminek köszönhetően a modern közgazdaság- és természettudomány elvei az ökológiai szolgáltatásra épülnek. Három fő szolgáltatáscsoportot különböztetünk meg.

– Az egyik az erdők védelmi szolgáltatása. Számos védett faj számára biztosít élőhelyet, de település-, talaj-, víz- és egészségvédelmi szerepe is van.

A másik csoport a szociális funkciók. Az erdőgazdálkodás és azon belül a faipar sok ember számára biztosít munkalehetőséget. Ez kifejezetten a szegényebb agrárrégiókat érinti, ahol az erdőgazdálkodás alternatív megoldást jelenthet a lakosságnak. A harmadik csoport pedig a gazdálkodáshoz köthető. A fa a növekedés során légköri szenet raktároz, azonban a faanyag kivágásával és majdani felhasználásával, kivonjuk a légköri körforgásból, vagyis ha jobban belegondolunk, például a faépületek építése klímavédelmi tényezőnek is tekinthető. Tehát a fa nyersanyagkénti tudatos felhasználása komoly klímavédelmi funkciót is jelent – ismerteti Lomniczi Gergely.

Az erdészek száz éves időtávlatban gondolkodnak, emiatt a fenntartható gazdálkodás művelése a szakma fontos feladata. Azonban a II. világháborút követően az államosítással gyakorlatilag eltűnt a magánerdő-tulajdon, jelenleg a magánerdő-gazdálkodás támogatásra szorul, hogy helyreálljon a hosszú távú gondolkodásra alapozott gazdálkodás.

– Ugyanakkor, szénmegkötés szempontjából a fa fiatalkorában, a legintenzívebb növekedési szakaszban köti meg a legtöbb szenet, és mielőtt még abba a korba érne, hogy visszaengedné a légkörbe azt, kitermeljük, a faanyagot pedig hasznosítjuk.

Ez a gazdálkodási mód tehát szintén a klímavédelmet segíti.

A korábbi erdőgazdálkodási gyakorlat azt diktálta, hogy amilyen környezeti viszonyok között ültették el a tölgyet, bükköt, fenyőfát, az 50-100 év múlva is ugyan olyan környezetben tud növekedni. Ez napjainkban már egészen másként működik.

– Az erdőkön egyértelműen látszik, hogy a klímaváltozás igenis létezik. Olyan időjárási szélsőségekkel, új inváziós fajokkal kell szembenéznünk, amire korábban nem volt példa. Ezekhez a gyors változásokhoz pedig az erdő nem képes alkalmazkodni. Az erdészeknek viszont olyan módszereik vannak, amik az új erdőt olyan magból, olyan szaporító anyagból nevelik, amit nem Magyarországból származik, hanem mondjuk Délkelet-Európából, ahol most olyan klimatikus viszonyok uralkodnak, ami majd 30-40-50 év múlva a Kárpát-medencében lesz. Később az ezekből az állományokból nálunk létrejövő szaporulat viszont már képes lesz az új klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni, vagyis azt a genetikai tudást használjuk fel, ami ezekben a fákban megtalálható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Megnyílt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök részvételével, koncerttel vette kezdetét hétfőn este a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a Hungexpón, amelynek már a szervezésénél is kiemelt szempont volt a fenntarthatóság - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.

Régóta nem volt ilyen aktív a Nagy-korallzátony

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla az ABC News ausztrál hírportál.

Különleges aromájú belga gyömbér

Az egyik belgiumi szupermarket kiváló minőségű, friss és helyben termesztett gyömbért kínál. A fenntartható módon, növényvédő szer használata nélkül nevelt gyömbérnek erősebb az íze, mint az importált árunak, állítja a forgalmazó vállalat.

Zöldpárti agrárminisztere lehet Németországnak

Megállapodtak a pártok Németországban a kormányalakításról, a december 6-ával kezdődő héten megszavazhatják Olaf Scholzot kancellárrá. Az agrárminiszter a zöldpárti Cem Özdemir lehet.

Az alga lehet a jövő élelmiszere?

A világ egyre népesebbé válásával és a klímaváltozás fokozódásával egyre sürgetőbb kérdés lesz, hogy hogyan tudunk fenntarthatóbb módon táplálkozni. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig egyre több zöldebb alternatívákat kutatnak, a legújabb felfedezett pedig nem más, mint az alga.

Német védelem a fatolvajok ellen

A jeladókat és a telematikai eszközöket is bevetik a Németországban a fatolvajok ellen.