Back to top

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

MMG - Direkt | Látjuk-e a fától az erdőt? Avagy mire jók az erdők? | Lomniczi Gergely, erdőmérnök

A kezdeményezés célja minőségi, fenntartható, a klímavédekezést segítő erdőállomány létrehozása az adott térségre jellemző fafajokból. Emellett további számos, úgynevezett ökológiai szolgáltatást is nyújt az erdő, például hozzájárul a levegőszennyezés mérsékléséhez, valamint nem utolsósorban kikapcsolódási lehetőséget teremt.

Mindezek mellett még számos hasznos tulajdonsága van az erdőnek, amelyeket Lomniczi Gergely erdőmérnök, stratégiai tanácsadó ismertetett az MMG Direkt legutóbbi adásában, ahol Halmos B. Ágnessel, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjével, lapunk szerzőjével beszélgetett.

Hazánk erdőterületének nagyságát sikerült megduplázni az elmúlt 100 évben. Ez körülbelül 1 millió hektár új erdő létrehozását jelenti, amiből mintegy 200 ezer hektár az elmúlt 30 évben, tehát a rendszerváltás óta telepítettek. Mégis, az erdősült területek arányát nem lehet országos szinten nézni, hanem nagyobb földrajzi területekben kell gondolkodnunk. Mindegy, hogy a Tátra összefüggő fenyvesiről beszélünk vagy az amazóniai őserdőkről, ökológiai szempontból mindkettő érintett a globális vízforgás és a klíma alakulásában, ami természetesen az összes országot, így Magyarországot is érinti.

– Nem véletlenül zajlik hosszú évek óta a magyar erdőterületek növelése, ami a globális szemlélet mellett a hazai mikroklíma megteremtését is elősegíti – mondja Lomniczi Gergely.

Azonban természeti értékeink fenntartásához megfelelő szakmai gazdálkodásra is szükség van. Napjainkban a faanyag egy olyan megújuló energiaforrás, aminek tudatos kezelésével és gazdálkodásával olyan fosszilis energiahordozókat, illetve egyéb alapanyagokat lehet kitermelni, amelyekre társadalmunknak szükségel.

– Jelenleg Magyarországon az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, aminek nagyobb a szénmegkötő képessége, mint ami a gazdálkodás során keletkezik – teszi hozzá a szakember.

Az erdőket nagyon sok szempontból lehet szemlélni. A legösszetettebb ökoszisztéma, szárazföldi életközösség, aminek köszönhetően a modern közgazdaság- és természettudomány elvei az ökológiai szolgáltatásra épülnek. Három fő szolgáltatáscsoportot különböztetünk meg.

– Az egyik az erdők védelmi szolgáltatása. Számos védett faj számára biztosít élőhelyet, de település-, talaj-, víz- és egészségvédelmi szerepe is van.

A másik csoport a szociális funkciók. Az erdőgazdálkodás és azon belül a faipar sok ember számára biztosít munkalehetőséget. Ez kifejezetten a szegényebb agrárrégiókat érinti, ahol az erdőgazdálkodás alternatív megoldást jelenthet a lakosságnak. A harmadik csoport pedig a gazdálkodáshoz köthető. A fa a növekedés során légköri szenet raktároz, azonban a faanyag kivágásával és majdani felhasználásával, kivonjuk a légköri körforgásból, vagyis ha jobban belegondolunk, például a faépületek építése klímavédelmi tényezőnek is tekinthető. Tehát a fa nyersanyagkénti tudatos felhasználása komoly klímavédelmi funkciót is jelent – ismerteti Lomniczi Gergely.

Az erdészek száz éves időtávlatban gondolkodnak, emiatt a fenntartható gazdálkodás művelése a szakma fontos feladata. Azonban a II. világháborút követően az államosítással gyakorlatilag eltűnt a magánerdő-tulajdon, jelenleg a magánerdő-gazdálkodás támogatásra szorul, hogy helyreálljon a hosszú távú gondolkodásra alapozott gazdálkodás.

– Ugyanakkor, szénmegkötés szempontjából a fa fiatalkorában, a legintenzívebb növekedési szakaszban köti meg a legtöbb szenet, és mielőtt még abba a korba érne, hogy visszaengedné a légkörbe azt, kitermeljük, a faanyagot pedig hasznosítjuk.

Ez a gazdálkodási mód tehát szintén a klímavédelmet segíti.

A korábbi erdőgazdálkodási gyakorlat azt diktálta, hogy amilyen környezeti viszonyok között ültették el a tölgyet, bükköt, fenyőfát, az 50-100 év múlva is ugyan olyan környezetben tud növekedni. Ez napjainkban már egészen másként működik.

– Az erdőkön egyértelműen látszik, hogy a klímaváltozás igenis létezik. Olyan időjárási szélsőségekkel, új inváziós fajokkal kell szembenéznünk, amire korábban nem volt példa. Ezekhez a gyors változásokhoz pedig az erdő nem képes alkalmazkodni. Az erdészeknek viszont olyan módszereik vannak, amik az új erdőt olyan magból, olyan szaporító anyagból nevelik, amit nem Magyarországból származik, hanem mondjuk Délkelet-Európából, ahol most olyan klimatikus viszonyok uralkodnak, ami majd 30-40-50 év múlva a Kárpát-medencében lesz. Később az ezekből az állományokból nálunk létrejövő szaporulat viszont már képes lesz az új klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni, vagyis azt a genetikai tudást használjuk fel, ami ezekben a fákban megtalálható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Természetes eredetű, baktériumölő, lebomló csomagolóanyag

Szingapúri és amerikai kutatóknak sikerült olyan biológiailag lebomló csomagolóanyagot fejleszteni, ami elpusztítja az emberre veszélyes baktériumokat, egyben 2-3 nappal hosszabban pulton tartható a belecsomagolt gyümölcs. Az alapanyagot a kukoricafeldolgozás melléktermékéből, a hatóanyagokat kakukkfűből és citrusfélékből nyerik.