Back to top

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

MMG - Direkt | Látjuk-e a fától az erdőt? Avagy mire jók az erdők? | Lomniczi Gergely, erdőmérnök

A kezdeményezés célja minőségi, fenntartható, a klímavédekezést segítő erdőállomány létrehozása az adott térségre jellemző fafajokból. Emellett további számos, úgynevezett ökológiai szolgáltatást is nyújt az erdő, például hozzájárul a levegőszennyezés mérsékléséhez, valamint nem utolsósorban kikapcsolódási lehetőséget teremt.

Mindezek mellett még számos hasznos tulajdonsága van az erdőnek, amelyeket Lomniczi Gergely erdőmérnök, stratégiai tanácsadó ismertetett az MMG Direkt legutóbbi adásában, ahol Halmos B. Ágnessel, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjével, lapunk szerzőjével beszélgetett.

Hazánk erdőterületének nagyságát sikerült megduplázni az elmúlt 100 évben. Ez körülbelül 1 millió hektár új erdő létrehozását jelenti, amiből mintegy 200 ezer hektár az elmúlt 30 évben, tehát a rendszerváltás óta telepítettek. Mégis, az erdősült területek arányát nem lehet országos szinten nézni, hanem nagyobb földrajzi területekben kell gondolkodnunk. Mindegy, hogy a Tátra összefüggő fenyvesiről beszélünk vagy az amazóniai őserdőkről, ökológiai szempontból mindkettő érintett a globális vízforgás és a klíma alakulásában, ami természetesen az összes országot, így Magyarországot is érinti.

– Nem véletlenül zajlik hosszú évek óta a magyar erdőterületek növelése, ami a globális szemlélet mellett a hazai mikroklíma megteremtését is elősegíti – mondja Lomniczi Gergely.

Azonban természeti értékeink fenntartásához megfelelő szakmai gazdálkodásra is szükség van. Napjainkban a faanyag egy olyan megújuló energiaforrás, aminek tudatos kezelésével és gazdálkodásával olyan fosszilis energiahordozókat, illetve egyéb alapanyagokat lehet kitermelni, amelyekre társadalmunknak szükségel.

– Jelenleg Magyarországon az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, aminek nagyobb a szénmegkötő képessége, mint ami a gazdálkodás során keletkezik – teszi hozzá a szakember.

Az erdőket nagyon sok szempontból lehet szemlélni. A legösszetettebb ökoszisztéma, szárazföldi életközösség, aminek köszönhetően a modern közgazdaság- és természettudomány elvei az ökológiai szolgáltatásra épülnek. Három fő szolgáltatáscsoportot különböztetünk meg.

– Az egyik az erdők védelmi szolgáltatása. Számos védett faj számára biztosít élőhelyet, de település-, talaj-, víz- és egészségvédelmi szerepe is van.

A másik csoport a szociális funkciók. Az erdőgazdálkodás és azon belül a faipar sok ember számára biztosít munkalehetőséget. Ez kifejezetten a szegényebb agrárrégiókat érinti, ahol az erdőgazdálkodás alternatív megoldást jelenthet a lakosságnak. A harmadik csoport pedig a gazdálkodáshoz köthető. A fa a növekedés során légköri szenet raktároz, azonban a faanyag kivágásával és majdani felhasználásával, kivonjuk a légköri körforgásból, vagyis ha jobban belegondolunk, például a faépületek építése klímavédelmi tényezőnek is tekinthető. Tehát a fa nyersanyagkénti tudatos felhasználása komoly klímavédelmi funkciót is jelent – ismerteti Lomniczi Gergely.

Az erdészek száz éves időtávlatban gondolkodnak, emiatt a fenntartható gazdálkodás művelése a szakma fontos feladata. Azonban a II. világháborút követően az államosítással gyakorlatilag eltűnt a magánerdő-tulajdon, jelenleg a magánerdő-gazdálkodás támogatásra szorul, hogy helyreálljon a hosszú távú gondolkodásra alapozott gazdálkodás.

– Ugyanakkor, szénmegkötés szempontjából a fa fiatalkorában, a legintenzívebb növekedési szakaszban köti meg a legtöbb szenet, és mielőtt még abba a korba érne, hogy visszaengedné a légkörbe azt, kitermeljük, a faanyagot pedig hasznosítjuk.

Ez a gazdálkodási mód tehát szintén a klímavédelmet segíti.

A korábbi erdőgazdálkodási gyakorlat azt diktálta, hogy amilyen környezeti viszonyok között ültették el a tölgyet, bükköt, fenyőfát, az 50-100 év múlva is ugyan olyan környezetben tud növekedni. Ez napjainkban már egészen másként működik.

– Az erdőkön egyértelműen látszik, hogy a klímaváltozás igenis létezik. Olyan időjárási szélsőségekkel, új inváziós fajokkal kell szembenéznünk, amire korábban nem volt példa. Ezekhez a gyors változásokhoz pedig az erdő nem képes alkalmazkodni. Az erdészeknek viszont olyan módszereik vannak, amik az új erdőt olyan magból, olyan szaporító anyagból nevelik, amit nem Magyarországból származik, hanem mondjuk Délkelet-Európából, ahol most olyan klimatikus viszonyok uralkodnak, ami majd 30-40-50 év múlva a Kárpát-medencében lesz. Később az ezekből az állományokból nálunk létrejövő szaporulat viszont már képes lesz az új klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni, vagyis azt a genetikai tudást használjuk fel, ami ezekben a fákban megtalálható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Megtisztul a Tétényi-fennsík

Együtt megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt otthagyott építési és azóta gyűlő egyéb hulladékoktól a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei - tájékoztatta a közműtársaság csütörtökön az MTI-t.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.