Back to top

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

Nem volt egyszerű időpontot egyeztetni vele, mert amióta feloldották a pandémia miatt bevezetett tilalmakat, azóta szinte megállás nélkül érkeznek a hegy levének a kedvelői Villányba, és szinte naponta tartanak nekik borkóstolókat. Találkozásunkkor javában készülődött a Vörösbor-fesztiválra.

– Budapesten végeztem az egyetemet. Szerettem ott lenni, hiszen a lehetőségek tárháza a főváros, azonban egy idő után úgy éreztem, itthon van dolgom – mondja. – A mostani sikereimhez ott szereztem meg az alapot, a végzést követően számos tapasztalattal gazdagabban tértem haza. Az ott eltöltött évek alatt kapcsolatokat építettem ki az éttermekben, vinotékákba jártam, bemutattam a borainkat. Nagyon izgalmas időszaka volt az életemnek. Aztán néhány éve úgy döntöttem, hazaköltözöm.

Villány a maga természeti szépségeivel is vonzza a látogatókat, és a finom borok kedvelőit is, hiszen a pincesoron találkozhatnak a termelőkkel, hallhatnak tőlük a borvidék jellegzetes termőhelyeiről, és arról, melyik melyik borszőlőnek a legkedvezőbb, hogy kihozhassák belőle a legjobb tulajdonságait. Vonzottak ezek a lehetőségek.

Amikor hazatért, azonnal megjelentetett egy saját bort. Jekl Flóra Il Primo nevet viselő borsorában van egy vörös házasítás, egy rosé, egy frizzante, van benne egy vörös szelekció, és része egy fehér is. Ezután egyre több feladatot bízott rá édesapja, majd ő maga is újabb és újabb ötletekkel állt elő. Első lépéseként apartmanházat épített, mert úgy gondolta, akkor több napot is eltöltenek Villányban a vendégek. Aztán megnyitotta a pincesoron az Il Primo bárt, ahol már nemcsak borkóstolókat tart, hanem egy másik szenvedélyének, a kávénak is hódolhat benne, ugyanis végzett barista.

– Családi gazdaságunkban a szőlőműveléstől a borkészítésen át a bemutatókig minden területből kiveszem a részem – folytatta beszélgetésünket, miután az érkező vendégek részére kitöltött két pohár rozé pezsgőt, amivel néhány évvel ezelőtt jelentek meg a piacon. – Hamarosan újabb feladat vár rám, ugyanis sikerült megvásárolnunk egy 0,6 hektáros területet az Ördögárokban, ahova Merlot-t szeretnék telepíteni, hogy a belőle termő szőlőből egy szuper prémium bort készítsek.

Minden feltétel adott ehhez, ugyanis a terület a hegy délnyugati oldalán található, és a talajadottságai is kitűnőek.

Mint elmondta, eddig minden terve megvalósult, amit megálmodott. Azt vall­ja, hogy csak a jövőben szabad gondolkodni. Ennek jegyében bővítette újabb épületrésszel a pincészetet, amelynek a földszinti részén egy borkóstoló termet alakítottak ki, az emeletén pedig újabb szálláshelyeket rendeztek be.

– Húsz éve, hogy elköteleztem magam a szőlő és a bor mellett, és az a fajta borász vagyok, aki 30 harminc év múlva is evvel fog foglalkozni.

Nekem ez több mint szakma, mert ez a hivatásom és a hobbim is egyben

– adott hangot annak, hogy mit is jelent számára a szőlő és a bor. – Az első borkóstolót 18-19 évesen tartottam, és nagyon fiatalon tagja lettem egy borbíráló bizottságnak is. Akkoriban, mint minden fiatal, úgy gondoltam, mindent tudok a borról. Azóta pontosan tudom, hogy soha nem fogok eleget tudni róla. Folyamatosan kell, hogy fejlesszem magam, hogy tanuljak, hogy tapasztalatokat szerezzek.

Mindehhez a család adja a hátteret. Szülei és a testvére mellett párja, Günzer Roland is mindenben mellette áll. Ő szintén villányi borászcsaládból származik, és már neki is saját pincészete van. Egyre többször tartanak közös borbemutatókat.

Az ENSZ-közgyűlés egy 2007-es határozatában október 15-ét nevezte ki a Vidéki Nők Napjává, hogy felhívja a figyelmet a vidéki élet értékeire és a falun élő nők helyzetére.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik közleményében azt írta, hogy a női gazdálkodóknak Európa-szerte jelentős szerepe lehet a vidék megerősítésében. Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke egy fórumon felhívta rá a figyelmet, hogy a nők nem mindig szerepelnek a statisztikákban mint a gazdaságok munkatársai, vezetői vagy tulajdonosai, pedig az esetek többségében, ha a hivatalok számára láthatatlanul is, de kiveszik a részüket a tevékenységükből.

Egyre nagyobb a nők és a női vezetők aránya az agrárium­ban, amit a 2020-as magyar Agrárcenzus adatai is alátámasztanak. Főleg a kistelepüléseken jelentős a nők gazdaságokban végzett tevékenysége. Reizingerné Bodai Márta, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Fejér megyei gazdasszony-tagozatának elnöke egy eseményen kiemelte:

a családi gazdálkodás és a nők abban vállalt szerepe jelentősen hozzájárul a családok megélhetéséhez, ami segítheti a helyben maradást, ezáltal a családok és a közösségek megerősödését is.

Az Európai Unióban a gazdaságok 30 százalékát nő vezeti. Magyarországon a gazdaságtulajdonosok 28 százaléka, a gazdaságokban dolgozó családtagok 43,6 százaléka nő. Gondoskodó személyiségükből adódóan a nők tágabb értelemben is ellátják vezető szerepüket a gazdaságokban, és gyakran több­dimenzióssá teszik gazdálkodási tevékenységüket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Világsiker a TokajKalauz

Best European Wine Book lett a TokajGuide. November 29-én Párizsban adták át a világ legnagyobb gasztronómiai könyvszemléjének, a Gourmand International Awards díjait a World Cookbook Fair-en.

Nincs mibe tölteni a bort

A szállítmányozásban kialakult késedelmek miatt már üvegből is hiány van világszerte. Ez nehezíti az égetett szeszek és borok készítőinek munkáját. A munkaerőhiány és a megnövekedett árak is kihívások elé állítják az iparág képviselőit.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

„Szerintem egy szakmának nem feltétlen kell egyfélének lennie” - interjú Radányi Orsolyával, az Etyeki Sörfőzde tulajdonosával

Etyeket és környékét a főleg a borairól ismerjük, épp ezért különleges, hogy itt alapított sörfőzdét Radányi Orsolya, és vezeti azt igen sikeresen. Többek között arról kérdeztük, hogy mi indította el ezen az úton, melyik a kedvenc itala, és szerinte illik-e sörrel koccintani?

Karácsonyi adományozás az ünnepi sütéshez szükséges élesztővel

Karácsony előtti közös jótékonysági akcióra invitálja a vásárlókat a Budafoki élesztő gyártója a partner pékségek bevonásával. A vevők nemcsak a rászorulók ünnepi süteményeiről gondoskodhatnak, hanem azt is eldönthetik, melyik szervezet kapja meg az ajándékcsomagokat.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.