Back to top

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

Nem volt egyszerű időpontot egyeztetni vele, mert amióta feloldották a pandémia miatt bevezetett tilalmakat, azóta szinte megállás nélkül érkeznek a hegy levének a kedvelői Villányba, és szinte naponta tartanak nekik borkóstolókat. Találkozásunkkor javában készülődött a Vörösbor-fesztiválra.

– Budapesten végeztem az egyetemet. Szerettem ott lenni, hiszen a lehetőségek tárháza a főváros, azonban egy idő után úgy éreztem, itthon van dolgom – mondja. – A mostani sikereimhez ott szereztem meg az alapot, a végzést követően számos tapasztalattal gazdagabban tértem haza. Az ott eltöltött évek alatt kapcsolatokat építettem ki az éttermekben, vinotékákba jártam, bemutattam a borainkat. Nagyon izgalmas időszaka volt az életemnek. Aztán néhány éve úgy döntöttem, hazaköltözöm.

Villány a maga természeti szépségeivel is vonzza a látogatókat, és a finom borok kedvelőit is, hiszen a pincesoron találkozhatnak a termelőkkel, hallhatnak tőlük a borvidék jellegzetes termőhelyeiről, és arról, melyik melyik borszőlőnek a legkedvezőbb, hogy kihozhassák belőle a legjobb tulajdonságait. Vonzottak ezek a lehetőségek.

Amikor hazatért, azonnal megjelentetett egy saját bort. Jekl Flóra Il Primo nevet viselő borsorában van egy vörös házasítás, egy rosé, egy frizzante, van benne egy vörös szelekció, és része egy fehér is. Ezután egyre több feladatot bízott rá édesapja, majd ő maga is újabb és újabb ötletekkel állt elő. Első lépéseként apartmanházat épített, mert úgy gondolta, akkor több napot is eltöltenek Villányban a vendégek. Aztán megnyitotta a pincesoron az Il Primo bárt, ahol már nemcsak borkóstolókat tart, hanem egy másik szenvedélyének, a kávénak is hódolhat benne, ugyanis végzett barista.

– Családi gazdaságunkban a szőlőműveléstől a borkészítésen át a bemutatókig minden területből kiveszem a részem – folytatta beszélgetésünket, miután az érkező vendégek részére kitöltött két pohár rozé pezsgőt, amivel néhány évvel ezelőtt jelentek meg a piacon. – Hamarosan újabb feladat vár rám, ugyanis sikerült megvásárolnunk egy 0,6 hektáros területet az Ördögárokban, ahova Merlot-t szeretnék telepíteni, hogy a belőle termő szőlőből egy szuper prémium bort készítsek.

Minden feltétel adott ehhez, ugyanis a terület a hegy délnyugati oldalán található, és a talajadottságai is kitűnőek.

Mint elmondta, eddig minden terve megvalósult, amit megálmodott. Azt vall­ja, hogy csak a jövőben szabad gondolkodni. Ennek jegyében bővítette újabb épületrésszel a pincészetet, amelynek a földszinti részén egy borkóstoló termet alakítottak ki, az emeletén pedig újabb szálláshelyeket rendeztek be.

– Húsz éve, hogy elköteleztem magam a szőlő és a bor mellett, és az a fajta borász vagyok, aki 30 harminc év múlva is evvel fog foglalkozni.

Nekem ez több mint szakma, mert ez a hivatásom és a hobbim is egyben

– adott hangot annak, hogy mit is jelent számára a szőlő és a bor. – Az első borkóstolót 18-19 évesen tartottam, és nagyon fiatalon tagja lettem egy borbíráló bizottságnak is. Akkoriban, mint minden fiatal, úgy gondoltam, mindent tudok a borról. Azóta pontosan tudom, hogy soha nem fogok eleget tudni róla. Folyamatosan kell, hogy fejlesszem magam, hogy tanuljak, hogy tapasztalatokat szerezzek.

Mindehhez a család adja a hátteret. Szülei és a testvére mellett párja, Günzer Roland is mindenben mellette áll. Ő szintén villányi borászcsaládból származik, és már neki is saját pincészete van. Egyre többször tartanak közös borbemutatókat.

Az ENSZ-közgyűlés egy 2007-es határozatában október 15-ét nevezte ki a Vidéki Nők Napjává, hogy felhívja a figyelmet a vidéki élet értékeire és a falun élő nők helyzetére.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik közleményében azt írta, hogy a női gazdálkodóknak Európa-szerte jelentős szerepe lehet a vidék megerősítésében. Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke egy fórumon felhívta rá a figyelmet, hogy a nők nem mindig szerepelnek a statisztikákban mint a gazdaságok munkatársai, vezetői vagy tulajdonosai, pedig az esetek többségében, ha a hivatalok számára láthatatlanul is, de kiveszik a részüket a tevékenységükből.

Egyre nagyobb a nők és a női vezetők aránya az agrárium­ban, amit a 2020-as magyar Agrárcenzus adatai is alátámasztanak. Főleg a kistelepüléseken jelentős a nők gazdaságokban végzett tevékenysége. Reizingerné Bodai Márta, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Fejér megyei gazdasszony-tagozatának elnöke egy eseményen kiemelte:

a családi gazdálkodás és a nők abban vállalt szerepe jelentősen hozzájárul a családok megélhetéséhez, ami segítheti a helyben maradást, ezáltal a családok és a közösségek megerősödését is.

Az Európai Unióban a gazdaságok 30 százalékát nő vezeti. Magyarországon a gazdaságtulajdonosok 28 százaléka, a gazdaságokban dolgozó családtagok 43,6 százaléka nő. Gondoskodó személyiségükből adódóan a nők tágabb értelemben is ellátják vezető szerepüket a gazdaságokban, és gyakran több­dimenzióssá teszik gazdálkodási tevékenységüket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.