Back to top

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

Nem volt egyszerű időpontot egyeztetni vele, mert amióta feloldották a pandémia miatt bevezetett tilalmakat, azóta szinte megállás nélkül érkeznek a hegy levének a kedvelői Villányba, és szinte naponta tartanak nekik borkóstolókat. Találkozásunkkor javában készülődött a Vörösbor-fesztiválra.

– Budapesten végeztem az egyetemet. Szerettem ott lenni, hiszen a lehetőségek tárháza a főváros, azonban egy idő után úgy éreztem, itthon van dolgom – mondja. – A mostani sikereimhez ott szereztem meg az alapot, a végzést követően számos tapasztalattal gazdagabban tértem haza. Az ott eltöltött évek alatt kapcsolatokat építettem ki az éttermekben, vinotékákba jártam, bemutattam a borainkat. Nagyon izgalmas időszaka volt az életemnek. Aztán néhány éve úgy döntöttem, hazaköltözöm.

Villány a maga természeti szépségeivel is vonzza a látogatókat, és a finom borok kedvelőit is, hiszen a pincesoron találkozhatnak a termelőkkel, hallhatnak tőlük a borvidék jellegzetes termőhelyeiről, és arról, melyik melyik borszőlőnek a legkedvezőbb, hogy kihozhassák belőle a legjobb tulajdonságait. Vonzottak ezek a lehetőségek.

Amikor hazatért, azonnal megjelentetett egy saját bort. Jekl Flóra Il Primo nevet viselő borsorában van egy vörös házasítás, egy rosé, egy frizzante, van benne egy vörös szelekció, és része egy fehér is. Ezután egyre több feladatot bízott rá édesapja, majd ő maga is újabb és újabb ötletekkel állt elő. Első lépéseként apartmanházat épített, mert úgy gondolta, akkor több napot is eltöltenek Villányban a vendégek. Aztán megnyitotta a pincesoron az Il Primo bárt, ahol már nemcsak borkóstolókat tart, hanem egy másik szenvedélyének, a kávénak is hódolhat benne, ugyanis végzett barista.

– Családi gazdaságunkban a szőlőműveléstől a borkészítésen át a bemutatókig minden területből kiveszem a részem – folytatta beszélgetésünket, miután az érkező vendégek részére kitöltött két pohár rozé pezsgőt, amivel néhány évvel ezelőtt jelentek meg a piacon. – Hamarosan újabb feladat vár rám, ugyanis sikerült megvásárolnunk egy 0,6 hektáros területet az Ördögárokban, ahova Merlot-t szeretnék telepíteni, hogy a belőle termő szőlőből egy szuper prémium bort készítsek.

Minden feltétel adott ehhez, ugyanis a terület a hegy délnyugati oldalán található, és a talajadottságai is kitűnőek.

Mint elmondta, eddig minden terve megvalósult, amit megálmodott. Azt vall­ja, hogy csak a jövőben szabad gondolkodni. Ennek jegyében bővítette újabb épületrésszel a pincészetet, amelynek a földszinti részén egy borkóstoló termet alakítottak ki, az emeletén pedig újabb szálláshelyeket rendeztek be.

– Húsz éve, hogy elköteleztem magam a szőlő és a bor mellett, és az a fajta borász vagyok, aki 30 harminc év múlva is evvel fog foglalkozni.

Nekem ez több mint szakma, mert ez a hivatásom és a hobbim is egyben

– adott hangot annak, hogy mit is jelent számára a szőlő és a bor. – Az első borkóstolót 18-19 évesen tartottam, és nagyon fiatalon tagja lettem egy borbíráló bizottságnak is. Akkoriban, mint minden fiatal, úgy gondoltam, mindent tudok a borról. Azóta pontosan tudom, hogy soha nem fogok eleget tudni róla. Folyamatosan kell, hogy fejlesszem magam, hogy tanuljak, hogy tapasztalatokat szerezzek.

Mindehhez a család adja a hátteret. Szülei és a testvére mellett párja, Günzer Roland is mindenben mellette áll. Ő szintén villányi borászcsaládból származik, és már neki is saját pincészete van. Egyre többször tartanak közös borbemutatókat.

Az ENSZ-közgyűlés egy 2007-es határozatában október 15-ét nevezte ki a Vidéki Nők Napjává, hogy felhívja a figyelmet a vidéki élet értékeire és a falun élő nők helyzetére.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik közleményében azt írta, hogy a női gazdálkodóknak Európa-szerte jelentős szerepe lehet a vidék megerősítésében. Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke egy fórumon felhívta rá a figyelmet, hogy a nők nem mindig szerepelnek a statisztikákban mint a gazdaságok munkatársai, vezetői vagy tulajdonosai, pedig az esetek többségében, ha a hivatalok számára láthatatlanul is, de kiveszik a részüket a tevékenységükből.

Egyre nagyobb a nők és a női vezetők aránya az agrárium­ban, amit a 2020-as magyar Agrárcenzus adatai is alátámasztanak. Főleg a kistelepüléseken jelentős a nők gazdaságokban végzett tevékenysége. Reizingerné Bodai Márta, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Fejér megyei gazdasszony-tagozatának elnöke egy eseményen kiemelte:

a családi gazdálkodás és a nők abban vállalt szerepe jelentősen hozzájárul a családok megélhetéséhez, ami segítheti a helyben maradást, ezáltal a családok és a közösségek megerősödését is.

Az Európai Unióban a gazdaságok 30 százalékát nő vezeti. Magyarországon a gazdaságtulajdonosok 28 százaléka, a gazdaságokban dolgozó családtagok 43,6 százaléka nő. Gondoskodó személyiségükből adódóan a nők tágabb értelemben is ellátják vezető szerepüket a gazdaságokban, és gyakran több­dimenzióssá teszik gazdálkodási tevékenységüket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.