Back to top

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

A méretprobléma abból is adódik, hogy a lombozat a meleg miatt hamarabb összeomlott, a vegetáció utolsó szakaszában már nem igazán hízott a gumó, a szezon végére, a betakarításig nem tudott a termés megnőni.

Az sem mellékes, hogy a németeknél bizonyos területeke az árvíz mosta el a reményeket.

A Berzencén tartott Burgonyás Napon az érdeklődés hasonló volt, akárcsak nyáron. A Solanum Kft. és az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács által közelmúltban szervezett tanácskozáson az ágazat helyzetét tekintették át.

Fotó: pexels.com

Ambrus Ágnes, a NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratóriumának vezetője a raistonia veszélyeire hívta fel a figyelmet. A zárlati baktérium Európában először a 70-es években jelent meg Svédországban, majd tömeges fertőzési eseteket 1995-ben jelentettek Hollandiából. Magyarországon az első tüneteket burgonyában 2000-ben azonosították Rakamazon, ahol a fertőzött termés 50 százaléka rothadt meg betakarítás előtt a talajban.

Alapvetően a mérsékelt égövi országokban lehet számítani a betegség kártételére. A kórokozó edénynyaláb parazita, a növényekbe a fertőzött gumón, a sérült gyökereken vagy a szársebzéseken keresztül juthat be.

Kémiai védekezési lehetőségek jelenleg nem állnak rendelkezésre, akárcsak rezisztens vagy toleráns fajták. Éppen ezért a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A legfontosabb az egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet az értékesítést megelőzően laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá.

Fotó: viniczai
„A lengyelek sem tudtak idén elég burgonyát termelni, mivel hasonló időjárási problémákkal küzdöttek, ráadásul csökkent a termőterületük”- hívta fel a figyelmet Murai György, az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője. Nem ennyire tiszta a kép, érdemes arra figyelni, hogy ők az ukrán piacra nagy mennyiséget szállítanak. Ugyanakkor Ukrajnában nagyon jó termésről szólnak a hírek, ami a későbbiekben akár piaczavaró lehet. Az ukránok idén szinte nem is tartanak igényt az importra, így elképzelhető, hogy az oda termelt mennyiség az európai piacot fogja nyomni.

„Érdekes módon reagálnak az áruházláncok, a mostanihoz hasonló esetekben nem veszik annyira szigorúan a mérethatárokat” - magyarázta a szakember.

A kényszer nagy úr, máskor ha a hazai piacon nem talál a saját szabványának vagy igényének megfelelő árut, akkor azonnal behozza külföldről, nem lehet azt mondani, hogy kényeztetik a magyar termelőket. Most kényszerhelyzetben vannak, nyugatról sem tudnak jobbat beszerezni. Így föladják a szigorú elveiket, és hogy egyáltalán legyen burgonya a polcokon, kénytelenek a kialakult helyzettel megalkudni. Az ügyvezető véleménye szerint elég burgonya termett, ha nem is megfelelő a minőség. A méret probléma csak az egyik gond, mivel nem mindenhol tudták jó minőségben megőrizni, betárolni a termést. Ez nyilván megjelenik az árban is.

A kilónkénti 100 forint, illetve minőségtől függően akár 140 forintos termelői ár, akár is jónak mondható, ugyanakkor a mennyiség az eredményes gazdálkodás gyenge pontja.

„Víz, víz, víz”- fogalmazta meg tömören véleményét Varga György, a házigazda Solanum Kft. ügyvezetője, hozzátéve, az sem mindegy milyen a minősége. Amikor olyan mértékű a légköri aszály, hogy a növény elrúgja a virágot, nehéz hatékony megoldást találni. A szakember a gazdák előtt meghirdette az idei vetőgumó árakat is: 35-55 milliméter között 220, míg 55 milliméter fölött 130 forintba kerül kilója.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.