0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

A méretprobléma abból is adódik, hogy a lombozat a meleg miatt hamarabb összeomlott, a vegetáció utolsó szakaszában már nem igazán hízott a gumó, a szezon végére, a betakarításig nem tudott a termés megnőni.

Az sem mellékes, hogy a németeknél bizonyos területeke az árvíz mosta el a reményeket.

A Berzencén tartott Burgonyás Napon az érdeklődés hasonló volt, akárcsak nyáron. A Solanum Kft. és az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács által közelmúltban szervezett tanácskozáson az ágazat helyzetét tekintették át.

Ambrus Ágnes, a NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratóriumának vezetője a raistonia veszélyeire hívta fel a figyelmet. A zárlati baktérium Európában először a 70-es években jelent meg Svédországban, majd tömeges fertőzési eseteket 1995-ben jelentettek Hollandiából. Magyarországon az első tüneteket burgonyában 2000-ben azonosították Rakamazon, ahol a fertőzött termés 50 százaléka rothadt meg betakarítás előtt a talajban.

Alapvetően a mérsékelt égövi országokban lehet számítani a betegség kártételére. A kórokozó edénynyaláb parazita, a növényekbe a fertőzött gumón, a sérült gyökereken vagy a szársebzéseken keresztül juthat be.

Kémiai védekezési lehetőségek jelenleg nem állnak rendelkezésre, akárcsak rezisztens vagy toleráns fajták. Éppen ezért a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A legfontosabb az egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet az értékesítést megelőzően laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá.

„A lengyelek sem tudtak idén elég burgonyát termelni, mivel hasonló időjárási problémákkal küzdöttek, ráadásul csökkent a termőterületük”- hívta fel a figyelmet Murai György, az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője. Nem ennyire tiszta a kép, érdemes arra figyelni, hogy ők az ukrán piacra nagy mennyiséget szállítanak. Ugyanakkor Ukrajnában nagyon jó termésről szólnak a hírek, ami a későbbiekben akár piaczavaró lehet. Az ukránok idén szinte nem is tartanak igényt az importra, így elképzelhető, hogy az oda termelt mennyiség az európai piacot fogja nyomni.

„Érdekes módon reagálnak az áruházláncok, a mostanihoz hasonló esetekben nem veszik annyira szigorúan a mérethatárokat” – magyarázta a szakember.

A kényszer nagy úr, máskor ha a hazai piacon nem talál a saját szabványának vagy igényének megfelelő árut, akkor azonnal behozza külföldről, nem lehet azt mondani, hogy kényeztetik a magyar termelőket. Most kényszerhelyzetben vannak, nyugatról sem tudnak jobbat beszerezni. Így föladják a szigorú elveiket, és hogy egyáltalán legyen burgonya a polcokon, kénytelenek a kialakult helyzettel megalkudni. Az ügyvezető véleménye szerint elég burgonya termett, ha nem is megfelelő a minőség. A méret probléma csak az egyik gond, mivel nem mindenhol tudták jó minőségben megőrizni, betárolni a termést. Ez nyilván megjelenik az árban is.

A kilónkénti 100 forint, illetve minőségtől függően akár 140 forintos termelői ár, akár is jónak mondható, ugyanakkor a mennyiség az eredményes gazdálkodás gyenge pontja.

„Víz, víz, víz”- fogalmazta meg tömören véleményét Varga György, a házigazda Solanum Kft. ügyvezetője, hozzátéve, az sem mindegy milyen a minősége. Amikor olyan mértékű a légköri aszály, hogy a növény elrúgja a virágot, nehéz hatékony megoldást találni. A szakember a gazdák előtt meghirdette az idei vetőgumó árakat is: 35-55 milliméter között 220, míg 55 milliméter fölött 130 forintba kerül kilója.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu