Back to top

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Az ellentmondások nem is lehetnének súlyosabbak

A Földön megtermelt élelem több mint harmada származik olyan termelőktől, akik két hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. Többségük a fejlődő országok valamelyikében él szerény körülmények között
A Földön megtermelt élelem több mint harmada származik olyan termelőktől, akik két hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. Többségük a fejlődő országok valamelyikében él szerény körülmények között
Fotó: FAO
Emberek milliói éheznek és alultápláltak, míg sokan krónikus túlsúlytól szenvednek a rossz minőségű étrend miatt. A kistermelők – akik az élelem több mint harmadát állítják elő – élnek a legnehezebb körülmények között, mivel a mezőgazdasági munka továbbra is sok bizonytalanságot és veszélyt rejt magában. Az agrár-élelmezési rendszer hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami cserébe az élelmiszertermelést fenyegeti a világ legszegényebb részein. A hatalmas élelmiszerveszteség és -pazarlás mellett sokan szorulnak élelmiszerbankokra és élelmiszersegélyre. A tények mindenki számára nyilvánvalóvá teszik az agrár-élelmezési rendszerek hibáit.

Sürgősen át kell alakítani az élelmiszer termelését és fogyasztását

– hirdeti a FAO, amely globális felhívásában részletes ajánlásokat tesz a termelők, fogyasztók, kormányok, gazdasági szereplők, kutatók és civil szervezetek számára.

Vásárlóerővel a változásért

Vevőként például a tápláló, környezetileg és társadalmilag fenntartható termékek választásával befolyásolhatjuk a piacot. Ez arra készteti a döntéshozókat, hogy fenntarthatóbb szakpolitikát alakítsanak ki és támogassák a jobb mezőgazdasági módszereket, illetve a fenntartható és egészséges táplálkozásba való befektetéseket.

A fenntartható fejlődésben kiemelt szerepük van a városoknak, amelyekben a Föld lakosságának több mint fele él, és a megtermelt élelmiszer 70 százalékát fogyasztják el
A fenntartható fejlődésben kiemelt szerepük van a városoknak, amelyekben a Föld lakosságának több mint fele él, és a megtermelt élelmiszer 70 százalékát fogyasztják el
Fotó: FAO

Elkezdhetjük új, helyben termett és szezonális alapanyagokkal gazdagítani az étrendünket, csökkenthetjük a pazarlást, elutasíthatjuk a túl sok csomagolást és ügyelhetünk az elfogyasztott étel környezeti, valamint társadalmi hatására.

A feldolgozott élelmiszerek helyett válasszunk változatos, tápláló ételeket, mert ezzel keresletet generálunk. Fogyasszunk több friss és őshonos alapanyagot, éljünk a növényi alapú fehérjék, mint az olajos magvak és hüvelyesek adta lehetőségekkel. Ezeket ugyanis olcsóbb előállítani, mint az állati proteint és a bolygót is kevésbé terhelik.

A szeméttelepek tele vannak kidobott élelmiszerrel, amiből a bomlás során metán, a szén-dioxidnál is sokkal károsabb gáz keletkezik.

A teljes üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka hozható összefüggésbe az élelmiszer-pazarlással, amely a bevásárlás és főzés megtervezésével elkerülhető.

Keressük a FAO-ra való hivatkozást az élelmiszer-csomagoláson, ami garantálja a fenntartható termelési körülményeket. Váljunk a fenntartható és egészséges étrend szószólóivá! Álljunk ki az ügy mellett a környezetünkben.

Több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő biztonságos és tápláló élelemhez, 3 milliárdnak elérhetetlen az egészséges táplálkozás, és az elhízás is világszerte terjed. Mindeközben a bolygónak 2050-re 10 milliárd embert kell majd tudni ellátni a mostani közel 8 milliárd helyett, még nagyobb nyomás alá helyezve a természeti erőforrásokat, a környezetet és az éghajlatot.

A Covid-19 járvány indukálta gazdasági visszaesés akár 100 millióval is megnövelheti az éhezők számát, ami már most is eléri a 690 milliót
A Covid-19 járvány indukálta gazdasági visszaesés akár 100 millióval is megnövelheti az éhezők számát, ami már most is eléri a 690 milliót
Fotó: FAO

A világszervezet szerint összefogásra van szükség az agrár-élelmezési rendszerek megjavításához, hogy mindenki hozzájusson az elegendő biztonságos és tápláló ételhez és az egész élelmiszerlánc fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és befogadóbbá váljon, rendes körülményeket és szociális védőhálót biztosítva a benne dolgozóknak. Ebben a változásban mindenkinek szerepet kell vállalnia, például a kormányzatoknak új szakpolitikák, a privát szektornak üzleti modelljük átalakítása és a fogyasztóknak szokásaik és gondolkodásuk megváltoztatása révén.

Forrás: 
FAO

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Szokatlan alapanyagok

Bár a bor sokak szerint csak szőlőből készülhet, érdemes megkóstolni rendhagyóbb italokat is. Székely András készített már bort ananászból, cukkiniből, rebarbarából, fenyőhajtásból és a ganoderma gombával való ízesítés sem idegen tőle egy különleges zamat létrehozása érdekében.

Hét egyszerű lépés a tudatos étkezés felé

Változtassuk meg életmódunkat anélkül, hogy ténylegesen diétáznánk. Lehet, hogy nehéz elhinni, de már pár apró változtatással tehetünk az egészségünkért és elindulhatunk a tudatos táplálkozás felé vezető úton.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Pályázat az agrárágazati civil szervezeteknek

Hatvan millió forint keretösszeggel hirdet pályázatot agrárágazati civil szervezeteknek az Agrárminisztérium. A szaktárca 2022-ben is segítséget nyújt az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektet megvalósításához.

Pokol a szájban, avagy a világ legerősebb paprikája

A Scoville-skála a paprika csípősségét méri. A legutoljára nemesített csili paprika 3 millió Scoville egységet tartalmaz. Miért versengenek a nemesítők még mindig, hogy minél erősebb paprikát állítsanak elő?

Legek a borok világából

Egy felmérés szerint a portugálok fogyasztják a legtöbb bort az ország lakossághoz viszonyítva, nyolcmillió hektoliterrel megelőzve Franciaországot, és több mint kétszeresével a szomszédos Spanyolországot. A nagy mennyiségű borfogyasztás hátterében kulturális tényezők is szerepet játszhatnak, sok portugál mindennapi ivónak tartja magát, és étkezéskor rendszeresen fogyaszt bort.

Mennyi idő alatt romlik meg a csokoládé?

Izgalmas pillanatot okozhat egy rég elfeledett csokoládé felfedezése a készletünkben, ami már ki tudja, mikorról maradt meg. De vajon mennyi ideig őrzi meg a szavatossági idejét? Íme, az igazság a kedvenc édességünkkel kapcsolatban.

Kergemarhakór miatt újra nehéz helyzetben a kanadai állattartók

Kína és a Fülöp-szigetek felfüggesztette a kanadai marhahús importját, mivel Kanadában decemberben szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) fertőzött tehenet találtak - közölte a kanadai mezőgazdasági minisztérium szóvivője.