Back to top

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Az ellentmondások nem is lehetnének súlyosabbak

A Földön megtermelt élelem több mint harmada származik olyan termelőktől, akik két hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. Többségük a fejlődő országok valamelyikében él szerény körülmények között
A Földön megtermelt élelem több mint harmada származik olyan termelőktől, akik két hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. Többségük a fejlődő országok valamelyikében él szerény körülmények között
Fotó: FAO
Emberek milliói éheznek és alultápláltak, míg sokan krónikus túlsúlytól szenvednek a rossz minőségű étrend miatt. A kistermelők – akik az élelem több mint harmadát állítják elő – élnek a legnehezebb körülmények között, mivel a mezőgazdasági munka továbbra is sok bizonytalanságot és veszélyt rejt magában. Az agrár-élelmezési rendszer hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami cserébe az élelmiszertermelést fenyegeti a világ legszegényebb részein. A hatalmas élelmiszerveszteség és -pazarlás mellett sokan szorulnak élelmiszerbankokra és élelmiszersegélyre. A tények mindenki számára nyilvánvalóvá teszik az agrár-élelmezési rendszerek hibáit.

Sürgősen át kell alakítani az élelmiszer termelését és fogyasztását

– hirdeti a FAO, amely globális felhívásában részletes ajánlásokat tesz a termelők, fogyasztók, kormányok, gazdasági szereplők, kutatók és civil szervezetek számára.

Vásárlóerővel a változásért

Vevőként például a tápláló, környezetileg és társadalmilag fenntartható termékek választásával befolyásolhatjuk a piacot. Ez arra készteti a döntéshozókat, hogy fenntarthatóbb szakpolitikát alakítsanak ki és támogassák a jobb mezőgazdasági módszereket, illetve a fenntartható és egészséges táplálkozásba való befektetéseket.

A fenntartható fejlődésben kiemelt szerepük van a városoknak, amelyekben a Föld lakosságának több mint fele él, és a megtermelt élelmiszer 70 százalékát fogyasztják el
A fenntartható fejlődésben kiemelt szerepük van a városoknak, amelyekben a Föld lakosságának több mint fele él, és a megtermelt élelmiszer 70 százalékát fogyasztják el
Fotó: FAO

Elkezdhetjük új, helyben termett és szezonális alapanyagokkal gazdagítani az étrendünket, csökkenthetjük a pazarlást, elutasíthatjuk a túl sok csomagolást és ügyelhetünk az elfogyasztott étel környezeti, valamint társadalmi hatására.

A feldolgozott élelmiszerek helyett válasszunk változatos, tápláló ételeket, mert ezzel keresletet generálunk. Fogyasszunk több friss és őshonos alapanyagot, éljünk a növényi alapú fehérjék, mint az olajos magvak és hüvelyesek adta lehetőségekkel. Ezeket ugyanis olcsóbb előállítani, mint az állati proteint és a bolygót is kevésbé terhelik.

A szeméttelepek tele vannak kidobott élelmiszerrel, amiből a bomlás során metán, a szén-dioxidnál is sokkal károsabb gáz keletkezik.

A teljes üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka hozható összefüggésbe az élelmiszer-pazarlással, amely a bevásárlás és főzés megtervezésével elkerülhető.

Keressük a FAO-ra való hivatkozást az élelmiszer-csomagoláson, ami garantálja a fenntartható termelési körülményeket. Váljunk a fenntartható és egészséges étrend szószólóivá! Álljunk ki az ügy mellett a környezetünkben.

Több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő biztonságos és tápláló élelemhez, 3 milliárdnak elérhetetlen az egészséges táplálkozás, és az elhízás is világszerte terjed. Mindeközben a bolygónak 2050-re 10 milliárd embert kell majd tudni ellátni a mostani közel 8 milliárd helyett, még nagyobb nyomás alá helyezve a természeti erőforrásokat, a környezetet és az éghajlatot.

A Covid-19 járvány indukálta gazdasági visszaesés akár 100 millióval is megnövelheti az éhezők számát, ami már most is eléri a 690 milliót
A Covid-19 járvány indukálta gazdasági visszaesés akár 100 millióval is megnövelheti az éhezők számát, ami már most is eléri a 690 milliót
Fotó: FAO

A világszervezet szerint összefogásra van szükség az agrár-élelmezési rendszerek megjavításához, hogy mindenki hozzájusson az elegendő biztonságos és tápláló ételhez és az egész élelmiszerlánc fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és befogadóbbá váljon, rendes körülményeket és szociális védőhálót biztosítva a benne dolgozóknak. Ebben a változásban mindenkinek szerepet kell vállalnia, például a kormányzatoknak új szakpolitikák, a privát szektornak üzleti modelljük átalakítása és a fogyasztóknak szokásaik és gondolkodásuk megváltoztatása révén.

Forrás: 
FAO

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

Magyar Bankholding: májustól MBH Bank néven működik tovább az egyesült MKB és a Takarékbank

2023 májusában egyesül a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Az új bank MBH Bank Nyrt. néven működik tovább, egységes márkanévvel és arculattal.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.