Back to top

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Idén a zselízi (Szlovákia) Biocentrum családi vállalkozás tulajdonosai, apa és fia vették át a Bokodi Sándor díjat, amit hét év után egy külföldi magyar vállalkozás kapott.

Palikék ökológiai gazdálkodásukban szántóföldi növénytermesztéssel és szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak, az általuk termelt húst, zöldséget, gyümölcsöt elsősorban feldolgozva értékesítik, bort, lekvárt, pálinkát készítenek bio minősítéssel.

Központjuk, Zselíz mellett másik két telephelyük Vadalmáson és Peszektergenyén található, ahol történetesen a régi, 230 éves Eszterházy-pincét is felújították.

Palikék az OMÉK-on (balról): Palik Dóra, Palik Gábor, Palik Klára és Palik László
Palikék az OMÉK-on (balról): Palik Dóra, Palik Gábor, Palik Klára és Palik László
Fotó: viniczai

Palik László a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a MATE elődjén szerzett diplomát, majd ott is doktorált. Innen haza, a Felvidékre vezetett az útja. Ám sokak számára kérdés, hogy miként jutott egy nagyüzemi képzést preferáló intézményből odáig, hogy a biogazdálkodással kezdjen foglalkozni?

„Az egyetemet követően egy állami gazdaságban helyezkedtem el, s három hónapot ott dolgoztam, akkor kellett menni regrutának, ahonnan négy és fél hónap után »szabadultam«. Innen a szőgyéni - az akkori Csehszlovákia egyik legjobb - mezőgazdasági szövetkezetében helyezkedtem el” - idézi a kezdeteket, hogy már akkor működött náluk a KITE rendszer, elnökhelyettesként pedig nem csak a szántóföldi növénytermesztésre volt rálátása, de az állattenyésztést is felügyelnie kellett.

Színes volt a gazdálkodás, szarvasmarha és sertés is szerepelt a listán, de volt víziszárnyas, baromfi, s emellett 27 darab – egyenként negyed hektáros - fólia kivi ültetvénnyel, üvegházak virágokkal.

„Sok mindennel foglalkoztam, a szakmai munkán túl irányítottam a kultúrházat, az üzemi konyhát, úgyhogy volt lehetőségem mindent megtanulni” - hangsúlyozta, hogy a mai napig nem jelent gondot számára egy heti menüt összeállítani.

Ezután adódott egy lehetőség átmenni a szomszéd faluba, s fölajánlották vagy elnök lesz, vagy főagronómus. Ez utóbbi mellett döntött, mert akkor még nem rendelkezett kapcsolatokkal. Egy barátját beszélte rá az elnöki pozícióra, aki két év után ment nyugdíjba, majd átvette a vezetést, s vele egy időben a doktori címet.

Illusztráció
Illusztráció
„Amikor 1990-ben elnök lettem, bárhová mentem megbeszélésre vagy gyűlésekre, a mérnökök neve elé odaírták, hogy ing. nekem még a doktor is kijárt” - hívta fel a figyelmet, hogy akkoriban ez ritka volt, s sok ismeretséget szerzett. Tíz évig dolgozott a szövetkezetben, utána feleségével a felvidéki Zselízben megalapította családi biogazdaságát.

„Gyerekeink kiskoruktól fogva bekapcsolódtak a munkákba. Egyszer találtam azt mondani, reggelente nem fogom etetni, hétvégén pedig tisztítani az állatokat.

Ők kijelentették, hogy elvégzik, csak minden tojásért adjak nekik egy koronát. Abban a pillanatban meg is született az üzlet.

Még ha tojásonként száz koronát kérnek, azt is jóváhagytam volna” - magyarázta, hogy Gábor fiának kiküldetésből öt kiló szöget és három kalapácsot hozott haza. Pedig csak három éves volt. „Nem egyszerűbb ezt venni 30 koronából, mint egy távirányítós autót 1200 koronáért, és a gyerek lefoglalja magát egész nyáron keresztül” - meséli, hogy a fia elültette a kalapácsot is, meg a fogót is, de hát egyik sem kelt ki. Mindkettőjüknek volt kiskertje, amit önállóan gondoztak, de soha nem voltak rákényszerítve, hogy ezen a vonalon dolgozzanak tovább. „A fiam pszichológiát tanult, a lányom építészetet, de rájöttek, hogy a mezőgazdaság a legszebb szakma a világon” - fogalmazta meg, mindig a paraszt volt a legokosabb ember a világon, az tudott mindent.

Mára 600 hektár szántóföldön gazdálkodik a család, folyamatos ellenőrzés alatti regisztrált bioterületen. Ezt egészíti ki 15 hektáros szőlőjük és 5,5 hektár, gyümölcsültetvény. A szakember tapasztalata szerint a gyümölcsöt nem éri meg eladni.

Először szárították, majd lekvárokat, pálinkákat készítettek, később rájöttek, kiváló bort is lehet csinálni.

Ehhez jönnek a zöldségfélék, amit Palik László felsorolni sem tud. „Még földimogyorót is termeltünk, s a minap hallottam a földi manduláról, hát majd abból is vetünk fél hektáros területet, meglátjuk, mi lesz az eredmény.”

Illusztráció
Illusztráció

Beszélgetünk, s számomra egyre kevésbé felfogható, hány élete van a zselízi gazdának, miként lehet ennyi felé figyelni. Még akkor is, ha a család minden tagja megtalálta helyét a gazdaságban. „Azt szoktam mondani, hogy az utóbbi két-három évben a napi 26 óra helyett csak 22-t dolgozunk” - mosolyog, s nem is érti a felvetésemet, hiszen nem csak a gazdaság tölti ki az idejét. Bemutatóknak, rendezvényeknek a házigazdája, de rendszeresen találkozunk a Kárpát-medence legkülönbözőbb helyein is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Magyarországon nem kell tartani műtrágya hiánytól

A Nitrogénművek folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak közép-európai piaci árszinten, és biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért - közölte a Nitrogénművek Zrt. az MTI-vel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aggodalmára reagálva a hazai műtrágyaellátás biztonságával kapcsolatban.