Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalica egyébként a kisebb gazdaságok jószága, elvétve akad néhány nagyobb vállalkozás, még a Horizont 98 Kft. utáni második legnagyobb is csak 400 kocával termel. A mostani helyzetről, a drasztikus takarmánydrágulásról és egyéb drágító tényezőkről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat tulajdonos-ügyvezetőjét. A válaszadásban segítségére volt testvére, Szabó Ferenc telepvezető, és fia, Szabó Imre, aki arra készül, hogy előbb-utóbb átveszi a mangalicatenyésztést.

Nem születtek mangalicásoknak, még csak nem is gondoltak vele. Az Elek városa mellett található mangalicatelep kényszerből került hozzájuk. A tenyésztés szakmai színvonaláról mindennél többet mondanak az akkori adatok.

Kizárólag szőke mangalicát tartanak, mert azok szaporábbak, mint a vörösek vagy a fecskehasúak. Az évek során hozzájuk került 20 fekete mangalicakoca, egy kant pedig Zalából hozattak Elekre. Ezek az állatok naponta mindössze két cső kukoricát kaptak, csak hogy éhen ne pusztuljanak.

Az eleki telepen úgynevezett félintenzív tartásban nevelik a mangalicákat. Ez azt jelenti, hogy az összes jószág zárt térben van, de a kocáknak van hozzá kifutó, ami járványvédelmi okból részben ugyancsak fedett. Különböző létszámú falkákat alakítanak ki. A hízó 1-es falkában 150 sertés van, a testtömegük 35–90 kilogramm. A hízó 2-es falka esetében két megoldás lehetséges. A 90–140 kilogramm közötti tömegű sertésekből némely falkába 30, másokba 50 állat kerül. A vemhesíteni kívánt kocákat 15-ös falkákban helyezik el. A termékenyítés után 40 nappal, amikor a kocákról megállapították, hogy vemhesek, 250 jószágból álló falkákat alakítanak ki. A Horizont 98. Kft. hízóállományát részben fajtatiszta állományból, részben durockal kersztezett F1-es hízók utódaiból hozzák létre. A fajtatiszta állomány az összes koca 20 százalékát teszi ki, a többinél durok kanokat visznek rá a szőke mangalicára. Természetes búgatást alkalmaznak, mert a termékenységben jobb eredményt tapasztalnak vele. A 20 százalékos fajtatiszta állomány 340-szer fial évente, ami 1700 fajtatiszta malacot „terem” minden évben. Így a tenyésztéshez nem kell máshonnan tisztavérű kocát vásárolniuk. Az 1700 malacból 1020 kan (60%), 680 koca (40%). A 680 nőstény állatból végül is 350-et választanak ki, azok adják a tenyészutánpótlást. A kanokat azonnal ivartalanítják. Ma még ezt megtehetik, de hallani olyan törekvéseket, hogy betiltják a herélést, és csak az injekciós megoldást engedélyezik. Csakhogy a hosszú tartási idő miatt ettől a húsnak kanszaga lesz.

Ami a tenyésztési eredményeket illeti, kettes kocaforgó mellett a szőke mangalica fialási átlaga 6,7 malac, a szélsőértékek 2 és 9 malac egy-egy fialásnál. Ebből fialásonként 5,5 választási malac lesz. Tehát elérhetik az évi 11 hízót, ha nem történik közben elhullás. Ugyancsak évente, 1700 fialással számolva, és a fialásonkénti 6,7 átlagot figyelembe véve, évente 11 350 mangalica malac jön világra náluk. Csakhogy ez korántsem azonos a felnevelt állatok számával. A választásig fialásonként 1,2 malac elhullik, és a tartás különböző korszakaiban is előfordul valamennyi elhullás. Egészen fiatalon elpusztul a malacok 10 százaléka, a süldőnevelés során 2 százaléka, a hizlaldában pedig 1 százalékos a kiesés.

Ezek az adatok megegyeznek a mangalicatartásban kialakult országos arányokkal. Tudni kell, hogy ez a sertés olyan specifikus jószág, hogy az elhullás nem nagyon csökkenthető ez alá.

Az evvel járó veszteséget valamelyest enyhíti, hogy Bakonszegen építettek egy heti 21 darabos vágási engedéllyel rendelkező vágóhidat, ahol selejt jószágokat és tiszta vérű tenyészetből származó sertéseket vágnak.

A selejtezés összefüggésbe hozható a malacnevelésükben alkalmazott tartástechnológiával. Az állományhoz képest kevés fiaztatójuk van, ezért a szokásos 6 hetes elválasztás helyett kénytelenek 4 hetes korban elválasztani a malacokat az anyjuktól. Csakhogy a mangalica ezt nem szereti, a kismalacok ebben a korban még nem elég érettek a szilárd takarmány felvételéhez. Úgy próbálnak javítani a helyzeten, hogy dajkásítanak vagy bébi­tápszerrel etetve szoktatják rá a malacokat a szilárd takarmány felvételére. A mangalicakocáknak csak 10 csecsük van, amin 7–8 malacot tudnak felnevelni, és többre nem is nagyon predesztináltak.

A genetikai haladás érdekében azokból az almokból választanak kocának valót, amelyeknél felülmúlja az átlagot a szaporaság. Eddigi eredményeiket elsősorban ennek köszönhetik: 2015-ben még nem érte el az öt malacot a fialási átlag, de azóta 20 százalékkal javult a mutató. Évente 300 kocát selejteznek ki, általában a gyengébb szaporulatúakat, az idősebbeket és az agresszíven viselkedőket.

Egy másik fontos beruházás a hígtrágyatároló megépítése lenne, hogy a jelenlegi helyzeten változtassanak. Mivel saját termőföldjük nincs, és a jogszabályok a földszerzést nem is teszik lehetővé számukra (nemcsak jogi személy a vállalkozás, hanem a tulajdonosok sem helyben laknak), ezért az évente képződő

1600 tonna almos szerves trágyát helybeli gazdákkal kooperálva hasznosítják. Szalmaterületért adnak szerves trágyát. A szalma betakarítása és beszállítása a Horizont ‘98. Kft. feladata, a trágya kiszállítása pedig a gazdák reszortja.

A mangalica esetében is a takarmányozás a nagy falat. Naponta 13 tonna tápra van szükségük. Ez 1 év alatt 4745 tonna takarmányt jelent. A táp 30–30 százalék árpát és búzát vagy tritikálét, 15 százalék kukoricát, 8–11,5 százalék szóját, 5–7 százalék napraforgódarát, 2,5 százalék premixet és aminosavakat, valamint 1–2 százalék zsírport tartalmaz. Eddig a búzáért és a kukoricáért 50–50 ezer forintot fizettek tonnánként, most mindkettő ára 80 ezer forint fölé ugrott. A napraforgódaráért 61 ezer forintot kellett fizetni, a szeptemberben megkötött szerződésben ez 91 ezer forintra növekedett – és több évre kötöttek szerződést. Ennek hiányában ma 120 ezer forintot kéne fizetniük érte. Tavaly a szójáért 113 ezer forintot kértek, most 160 ezer forintért adják.

Tévhit, hogy a mangalica csak túr és nem kell neki takarmány. Fajtatiszta állománynál az 1 kilogramm élő testtömegre vetített takarmányfelhasználás 7 kilogramm 12–15 hónap átlagában. Azaz egyetlen szőke mangalicakoca takarmányigénye megközelíti az évi 1 tonnát. Az F1-es hibridek fajlagos takarmányfelhasználása 5,2 kilogramm. Az F1-eket 9–10 hónapig etetik, és ezzel a takarmányhasznosítással a mangalicások között éllovasnak számítanak.

A költségnövekedésnek ezzel nincs vége. Az elektromos áramért idén kilowattonként 20,20 forintot kell fizetni, és a szállítási díja is 20 forintot tesz ki, ugyancsak kilowattonként. Már eldőlt, hogy januártól 1 kW áram 32,50 forint lesz – feltéve, hogy 3 éves szerződést írnak alá. Anélkül 36,50 forint lesz.

A földgázért eddig egységenként 60 forintot kellett fizetniük. Jövőre ez drasztikusan emelkedik, 180–190 forintot kell érte fizetni. Tehát az áram drágulása is kb. 60 százalékos, a gáz ára pedig több mint megháromszorozódik.

A telepen 21 fő dolgozik, és az elmúlt évben átlagosan 10 százalékkal kellett emelni a fizetésüket, különben nem kaptak volna gondozót.

Tavaly 15 millió forint volt az üzemi eredményük – az amortizáció és a vállalatai általános költségei nélkül. Közben az értékesítési ár hektikusan változott.

A felvásárló, az Olmos-Tóth Kft. 2018. áprilisában azonnal fölmondta az üzletet, és ez 2 hónapra 200 forintos kilogrammonkénti árcsökkenést okozott. Ehhez jött még 2 ezer hízó túltartásának a többletköltsége. Abban az évben a veszteség elérte a 150 millió forintot, amit a Horizont ‘98 Kft.-nek egyéb forrásokból kellett finanszíroznia, csak így tudtak talpon maradni.

A hasított félsertés ára a 2018-as 450 forintról mára 800 forint lett kilo­grammonként, de még mindig nem fedezi a költségeket. Jelenleg keresleti piac tapasztalható a mangalicánál, és szerintük ez fennmarad 2023-ig. De a takarmány drasztikus drágulása miatt a hasított sertés felvásárlási árát további 20–30 százalékkal emelni kéne.

Ennek a megvalósulására ma egyikük sem tenne egyetlen forintot sem.