Back to top

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Az ősz beköszöntének árulkodó jelei egyértelműek számunkra: a nappalok rövidebbek, a hőmérséklet pedig csökken. Ezt jelnek vesszük, és elővesszük a téli ruháinkat, és feltekerjük a fűtést. De honnan tudják a rovarok, hogy közeleg a tél? És mit tesznek, hogy felkészüljenek?

A néphiedelem szerint a rovarok és más gerinctelen állatok képesek megjósolni az időjárást emiatt például nagyobb pókhálókat láthatunk, ha az időjárás hidegebb lesz.

Ám tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a rossz időjárás előtt szőnek nagyobb hálókat a pókok. Ugyanakkor a rovarok viselkedésében mindenképpen megfigyelhetünk változások az évnek ebben a szakában, ami azt mutatja, hogy a rovarok előre megérzik az időjárás változását, és alkalmazkodnak hozzá.

A rovarok rendkívül érzékenyek a környezetük változásaira. Számukra a fény változása a fő jel, amit az évszakok változásának tudnak be. A rovarok, akárcsak az emberek, a fényt a szemeikkel érzékelik, ám a legtöbb rovarnak a két nagy összetett szemen kívül, (amelyek a fejük elején vannak) három kisebb szeme is van a fejük tetején, amelyeket okcelláknak neveznek. A fényinformáció a szemükből az agyukba jut, és belső órájuk értelmezi az évszakok változását, ami az embernél és más főemlősöknél is fontos.

Az évszakok változására való reagálás nagyon fontos a rovarok számára, mivel hidegvérűek, emiatt nem tudják szabályozni saját testhőmérsékletüket.

A rovarok azonban különböző módon megtudnak megbirkózni a közelgő hideg időjárással, egyesek, mint például a bogáncslepke, ősszel elhagyják Európa mérsékelt övi tájait, és a mediterrán térségbe, valamint Észak-Afrikába repülnek, hogy szaporodjanak. Mások saját „fagyálló” fehérjéket termelnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megbirkózzanak a téli hőmérséklettel. A rovarok többsége azonban a diapauzának nevezett lelassulási folyamaton megy keresztül, amely nagyon hasonló a téli álomhoz.

Az évnek ebben a szakaszában a rovarok, valamint az ízeltlábúak, például a pókok, védett helyet keresnek a tél eltöltésére, ezért látunk ilyenkor több pókot az otthonunkban. Az ablakpárkányokon és sziklák alatt megbújó rovarcsoportokat, például katicabogarakat is észrevehetünk. Ezek a rovarok a tél folyamán védve maradnak, és tavasszal újra felébrednek. A vándorlás, a diapauza és egyes rovarok nyár végi természetes pusztulása miatt általában úgy érezhetjük, hogy kevesebb rovar van a környéken, mint néhány héttel ezelőtt.

Az évszakok változására adott válasz, valamint az a tény, hogy a rovarok a közelgő esőre reagálva bizonyítottan megváltoztatják viselkedésüket, például a párzást, arra enged következtetni, hogy a rovarok időjárás előrejelzők,

amelyek felhívják a figyelmet például arra, hogy közeleg az eső. Azonban valószínűbb, hogy csak az időjárás változásaira reagálnak, mint ahogyan az emberek esernyőt visznek magukkal, ha szürke az ég.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

Megkezdődött a fűtési szezon

A kisméretű részecske szennyezés mintegy 78%-át a lakossági fűtés okozza, amit szemléletformálással lehet hosszú távon csökkenteni – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ laboratóriumában, pénteken.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Eladható ötletek

Magyarországon a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusokat együtt képzik, oktatásuk egyik helyszíne a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikuma. Cifer Attila földtudományi mérnöktanár, térinformatikai tanár előadásában a térinformatika képzés újdonságaival ismertette meg a hallgatóságot az OMÉK rendezvényén.

Száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal

A múlt hét közepe óta többfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék az országban. A felszín közeli réteg kellő nedvességet kapott az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez, illetve a már elvetett gabona csirázásához, keléséhez. Bár a hideg idő nem kedvez a kis növények fejlődésének, a folytatásban száraz időjárásra és lassú melegedésre van kilátás.

Akkora medúza jelent meg a horvát tengerparton, hogy a kutatók is meglepődtek

A horvátországi Split Oceanográfiai és Halászati Intézetének kutatói egy akkora medúzával találkoztak a Trogir melletti Marina-öbölben, amekkorát korábban még nem láttak - írja a Croatia Week.