Back to top

Borexport: új utak a fellendülésért

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Bencsik Dávid három főbb területet említett az exportnövelés kulcsaként: a magyar bor, mint márka erősítését a külpiacokon, a nemzetközi piacokon is versenyképes szőlőfajtákból készült borokkal való, minél egységesebb célpiaci megjelenést, valamint a magyar szőlészeknek és borászoknak nyújtandó támogatások rendszerét. A tanácskozáson elhangzott:

a kiemelkedő új-zélandi és osztrák borsiker-széria magyar viszonyokra adaptált megvalósítása nem az álom kategóriájába tartozik.

Bencsik Dávid úgy fogalmazott, hogy a magyar borexport dinamizálása érdekében a hozzánk hasonló méretű országok jó gyakorlatait érdemes megnézni, ugyanis léteznek nemzetközi programok, kiemelkedő sikerek, amelyek kiváló például szolgálhatnak számunkra. Ilyen például Új-Zéland és Ausztria „borforradalma”. A tanácskozáson szintén résztvevő agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Tarpataki Tamás megemlítette, hogy sikerült megállítani a tíz évvel ezelőtt még jelentős borimport növekedést, és ezzel együtt nőtt a hazai bortermékek exportja. A 2020-as év rekordévnek számított, ekkor a túlnyomórészt szomszédos országokba és az EU területére irányuló borexport volumene elérte az 1,3 millió hektolitert. A további exportértékesítés érdekében kormányzat rövid és hosszútávú célja a segítségnyújtás a termelők részére.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek a brandépítés fontosságában és a sikeres szőlőfajták használatában. Mint elhangzott, elengedhetetlen a legjelentősebb exportpiacok hosszútávú stratégiai kiválasztása, de fontos a pályázati támogatások szakszerű felhasználása is.

A konferencián részt vett számos neves borász konkrét javaslatot is tett.

Meggyőződésük, hogy a bormarketinget tovább kell fejleszteni az „életérzés-kommunikáció” mentén, el kell érni, hogy az export marketing-kommunikációban résztvevő termékek a célpiacokon valóban jelen legyenek, össze kell fogni a magyar és külföldi hallgatók bevonásával szerveződő magyar egyetemi nagyköveti programok megvalósításáért, valamint erős jelenlétet kell biztosítani a jelentősebb borversenyeken.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Segítség az eredményes pályázatbenyújtáshoz

Az Agrárminisztérium az előző évekhez hasonlóan, 2022-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati, illetve a környezet- és természetvédelmi civil szervezeteknek, hogy szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához vissza nem térítendő támogatásban részesülhessenek.

Látványosan növekedett az elmúlt években az agrárium teljesítménye

A magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 és 2021 között 161%-kal bővült – közölte Nagy István agrárminiszter.