Back to top

Borexport: új utak a fellendülésért

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Bencsik Dávid három főbb területet említett az exportnövelés kulcsaként: a magyar bor, mint márka erősítését a külpiacokon, a nemzetközi piacokon is versenyképes szőlőfajtákból készült borokkal való, minél egységesebb célpiaci megjelenést, valamint a magyar szőlészeknek és borászoknak nyújtandó támogatások rendszerét. A tanácskozáson elhangzott:

a kiemelkedő új-zélandi és osztrák borsiker-széria magyar viszonyokra adaptált megvalósítása nem az álom kategóriájába tartozik.

Bencsik Dávid úgy fogalmazott, hogy a magyar borexport dinamizálása érdekében a hozzánk hasonló méretű országok jó gyakorlatait érdemes megnézni, ugyanis léteznek nemzetközi programok, kiemelkedő sikerek, amelyek kiváló például szolgálhatnak számunkra. Ilyen például Új-Zéland és Ausztria „borforradalma”. A tanácskozáson szintén résztvevő agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Tarpataki Tamás megemlítette, hogy sikerült megállítani a tíz évvel ezelőtt még jelentős borimport növekedést, és ezzel együtt nőtt a hazai bortermékek exportja. A 2020-as év rekordévnek számított, ekkor a túlnyomórészt szomszédos országokba és az EU területére irányuló borexport volumene elérte az 1,3 millió hektolitert. A további exportértékesítés érdekében kormányzat rövid és hosszútávú célja a segítségnyújtás a termelők részére.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek a brandépítés fontosságában és a sikeres szőlőfajták használatában. Mint elhangzott, elengedhetetlen a legjelentősebb exportpiacok hosszútávú stratégiai kiválasztása, de fontos a pályázati támogatások szakszerű felhasználása is.

A konferencián részt vett számos neves borász konkrét javaslatot is tett.

Meggyőződésük, hogy a bormarketinget tovább kell fejleszteni az „életérzés-kommunikáció” mentén, el kell érni, hogy az export marketing-kommunikációban résztvevő termékek a célpiacokon valóban jelen legyenek, össze kell fogni a magyar és külföldi hallgatók bevonásával szerveződő magyar egyetemi nagyköveti programok megvalósításáért, valamint erős jelenlétet kell biztosítani a jelentősebb borversenyeken.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Ünnepeljünk malaccal!

Tizedik alkalommal indította el az Agrármarketing Centrum sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányát. A november 22-én megtartott sajtótájékoztatón a sertéságazat aktuális helyzetéről, a szektornak nyújtott minisztériumi támogatásokról volt szó, valamint a kampány tematikáját is bemutatták a sajtó képviselőinek.

Etyeki sörsiker Londonban

Több mint 40 ország, közel 700 nevezett tétele között ért el ezüst- és bronzérmet a szakmai körökben a világ legjelentősebb sörversenyének tartott International Beer Challenge-n az Etyeki Sörmanufaktúra, Londonban.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.