Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A bemutatott borjak között láthattunk genomikai tenyészértékkel rendelkező tenyészbikajelölteket is. No, de ne szaladjunk ennyire előre! A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2021. október 1-jével 1289 taggal működik, akik közül 1174 a tehénlétszámmal rendelkező tag – a tulajdonukban 29 891 tehén található. A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg mintegy 50 ezer magyartarka tehén és annak szaporulata él. Így egyesületünk szervezettsége 60% körül mozog.

Ellenőrzött termelésben 6014 húshasznosítású (nem fejt) és 4186 kettős hasznosítású (fejt) tehén áll, ez összesen 10 200 egyed. A tenyészbika-előállítást – az utódok teljesítménye alapján meghatározott tenyészértékbecslés szerint – a teljes magyartarka-populációra (50 ezer tehén), ennek a viszonylag kis létszámú, termelés-ellenőrzés alatt álló, adatot szolgáltató populációnak kell ellátnia.

Ez felgyorsítja a generációs intervallumot is, vagyis nem kell 4-5 évet várni a bikanevelő tehenek célpárosításától számítva ahhoz, hogy megtudjuk a tenyészbika-jelöltek tenyészértékét.

Figyelembe véve a vizsgálatok jelentős forrásigényét, egyesületünk nem tudta volna ilyen hatékonyan megvalósítani ez irányú elképzelését, de az Agrárminisztérium támogatásával mindez egy év alatt megvalósulhatott. Az előzetes tárgyalásokat, a mintavételek és vizsgálatok előkészítését már 2018-ban megkezdtük. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szervezésében 2019. december 8–9-én a húshasznosítású szarvasmarhát tenyésztő egyesületek közösen ellátogattak Csehországba, a Prága melletti Hradištkoba. Itt dr. Josef Kučera vezérigazgató bemutatta a Českomoravská společnost chovalelů, a.s. (Cseh-Moráviai Szarvasmarha Tenyésztő Részvénytársaság) működését, és az általuk működtetett genetikai laboratóriumot.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete már évek óta együttműködik a részvénytársasággal, így – mivel a két tenyésztőszervezetben végzett DNS-vizsgálatok, minták száma, SNP meghatározása növekedett – közösen, az előzetesen tárgyaltnál sokkal jobb árat tudtunk elérni. Szerződésünk értelmében a genetikai laboratórium a szőrtüszőből elvégzi a DNS meghatározását, majd az adatokat továbbküldi Németországba genomikai tenyész­értékbecslés céljából. A részvénytársaság a cseh állomány vizsgálatát is végzi, és egy közös német-osztrák-cseh adatbázisba töltik fel az adatainkat.

A Bayerische Landesanstalt für Land­wirtschaft (Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet) Grub központtal végzi a Csehországból kapott, feldolgozott adatok alapján a genomikai tenyészértékbecslést. A geno­tipizálás folyamatához a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete egyedül nem rendelkezik elegendő egyedszámmal és adattal, ezért csatlakoznunk kellett olyan szervezetekhez, akikkel szorosabb kapcsolatban vagyunk, és akiktől a hazai populáció rokontenyésztésének elkerülése érdekében tenyészbika-előállítás céljából termékenyítő anyagot vásárolunk.

Így Németország, Ausztria és Csehország hosszas tárgyalások után, egyszeri belépési díjjal a Magyartarka Tenyésztők Egyesületét is befogadta, felvette a közös adatbázisba, melyről 2020. december 11-én a szerződést meg is kötöttük. Ez annak is köszönhető, hogy 2004 óta működünk együtt velük a magyartarka hús-tenyész­érték­becs­lésben, és mindig pontos, megbízható, kiváló adatokat szolgáltattunk. Mindezek következtében nem kellett egyedenként a tenyész­érték­becslést megfizetnünk, hanem csak egy egyszeri belépési díjat kértek tőlünk.

A két alapszerződés meglétével indulhatott a mintagyűjtés. A minták mellé az egyedek adatait is ki kellett küldenünk Hradištko­ba, majd Grubba. A szükséges formátumú adatok központi adatbázisból történő legyűjtéséhez a NÉBIH volt segítségünkre. A Semper Idem Kft. a holstein-fríz fajtára kialakított DTR-rendszerét (dairy tenyésztési rendszer) bővítette magyartarkafajtára is, így az ENAR-számok és a vonalkód mellé szükséges pedigréadatokat e rendszeren keresztül már magunk is le tudjuk tölteni.

így szerződést kötöttünk az egyesülettel, hogy a kezdeti lépésekben segítsenek. Az általuk választott nyomda, mivel a nyomtatandó borítékok száma több ezerrel nőtt, ismételten kedvezményt adott a darabonkénti árból.

Egyesületi kollégáinkkal a termelésellenőrzött tenyészetekben megkezdtük a minták begyűjtését 2020 júliusában, valamint a tenyészetekben elindítottuk a kollégák betanítását is. Szerződés alapján a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete munkatársai voltak segítségünkre, bemutatták a mintagyűjtés fortélyait.

Eddig 9711 mintát küldtünk ki Csehországba, melyeknek a feldolgozása folyamatosan zajlik a laboratóriumban. A Csehországból Németországba kiküldött adatokból eddig 6458 egyed genomikai tenyész­értékét kaptuk vissza, melyben zömében kettőshasznosítású (fejt), nőivarú egyedek és tenyészbikajelöltek találhatók, de húshasznosítású egyedekre (nőivarú és tenyészbikajelölt) vonatkozó tenyészérték is érkezett már, mely tenyészértéket a német-osztrák arányok alapján számolták ki.

Ezeket az adatokat elemezték, és a magyar arányoknak megfelelően kellett átszámítani. A magyar tenyészértékbecslésben az AM-Index Kft. a kettőshasznosítású (fejt) állományokban számol tenyészértéket –kettős termelési index meghatározás (KTI), fitnesz tenyészérték meghatározás (FTI) –, a húshasznosítású (nem fejt) állományokban pedig dr. Posta János végzi a tenyészérték meghatározását (növekedési erély tenyész­érték, NET). Velük kötöttünk szerződést a kapott adatok elemzése, értelmezése és a magyar megfelelőjének kiszámítása érdekében. Az egyes országok tenyészcélja eltér egymástól (Magyarország az igazi kettős jelleget preferálja, míg a német–osztrák–cseh tenyészcél inkább tej irányába vitte el a tenyésztést), ezért az egyes résztulajdonságok súlyozása eltérő.

A megkapott kettőshasznosítású adatokból készítettünk egy táblázatot, melyből egyértelműen látszik, hogy a magyartarka tenyésztése hazánkban jó irányba halad, hiszen az évek során a genetikai előrehaladás egyértelmű. Az összevont és a tej gTÉ (genomikai tenyészérték) az évek során egyértelműen növekedett, míg a hús és izmoltság gTÉ nem romlott.

A munka nem zajlott mindig zökkenőmentesen, hiszen 2021. január 1-től a német–osztrák tenyészértékbecslés új rendszerre tért át, az úgynevezett single step tenyészértékbecslési módszerre (egylépcsős eljárás). Ez a módszer a fenotípusos genom és törzskönyvi adatokat együttesen, egy lépésben használja a becslő modellben. Ennél a módszernél elkerülhető, hogy ugyanazon állatok adatait többször is felhasználjuk, ami nem megoldott a többlépcsős eljárásban. Azonban az egylépcsős módszer nem képes integrálni a multinacionális adatbázisokat, így a nemzeti adatbázisokat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek ennek a futtatási módnak, így ez egyes nemzetek tenyésztési metódusát szorosan össze kell hangolni. A becsült eredmények megbízhatósága a 2021. első féléves eredmények alapján várakozáson felüli. Az összesített adatbázisban jelenleg 13,5 milliárd marker-genotípus található, ami 286 ezer egyed adatiból áll össze. Ennek a futtatása adja az aktuális tenyészértékbecslési eredménytáblázatokat.

A COVID-19 járvány is hátráltatta a munkát, volt olyan időszak, amikor Hradištkoban a cseh laboratórium a járvány okán több hétre teljesen leállt, mivel a dolgozók 80%-a megbetegedett.

Egyesületünk elnöksége és szakbizottsága június 24-én összevont elnökségi és szakbizottsági ülésen tárgyalta az eddig kapott eredményeket, dr. Komlósi István professzor előadásában hallhatott a genomikai tenyész­értékbecslésről, míg Kovács Ákostól a single step tenyészér­tékbecslési módszerről.

A munka továbbra is zajlik, folyamatos a mintagyűjtés, a szekvenálás és a tenyészér­tékbecslés; az eredményeket negyedévente kapjuk.

Dr. Füller Imre

MTE ügyvezető igazgató

Kovács-Mesterházy Zoltán

MTE tenyésztésvezető