Back to top

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

A bemutatott borjak között láthattunk genomikai tenyészértékkel rendelkező tenyészbikajelölteket is. No, de ne szaladjunk ennyire előre! A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2021. október 1-jével 1289 taggal működik, akik közül 1174 a tehénlétszámmal rendelkező tag – a tulajdonukban 29 891 tehén található. A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg mintegy 50 ezer magyartarka tehén és annak szaporulata él. Így egyesületünk szervezettsége 60% körül mozog.

36375 Rádóci Ulanus Wave, gTE-vel rendelkező tenyészbika
36375 Rádóci Ulanus Wave, gTE-vel rendelkező tenyészbika
Fotó: Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Ellenőrzött termelésben 6014 húshasznosítású (nem fejt) és 4186 kettős hasznosítású (fejt) tehén áll, ez összesen 10 200 egyed. A tenyészbika-előállítást – az utódok teljesítménye alapján meghatározott tenyészértékbecslés szerint – a teljes magyartarka-populációra (50 ezer tehén), ennek a viszonylag kis létszámú, termelés-ellenőrzés alatt álló, adatot szolgáltató populációnak kell ellátnia.

Ahhoz, hogy megfelelő létszámú, kiváló minőségű tenyészbikaparkot tudjunk létrehozni, szükségessé vált a genomikai tenyészérték meghatározása.

Ez felgyorsítja a generációs intervallumot is, vagyis nem kell 4-5 évet várni a bikanevelő tehenek célpárosításától számítva ahhoz, hogy megtudjuk a tenyészbika-jelöltek tenyészértékét.

Figyelembe véve a vizsgálatok jelentős forrásigényét, egyesületünk nem tudta volna ilyen hatékonyan megvalósítani ez irányú elképzelését, de az Agrárminisztérium támogatásával mindez egy év alatt megvalósulhatott. Az előzetes tárgyalásokat, a mintavételek és vizsgálatok előkészítését már 2018-ban megkezdtük. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szervezésében 2019. december 8–9-én a húshasznosítású szarvasmarhát tenyésztő egyesületek közösen ellátogattak Csehországba, a Prága melletti Hradištkoba. Itt dr. Josef Kučera vezérigazgató bemutatta a Českomoravská společnost chovalelů, a.s. (Cseh-Moráviai Szarvasmarha Tenyésztő Részvénytársaság) működését, és az általuk működtetett genetikai laboratóriumot.

A társasággal 2020. szeptember 15-én szerződést is kötöttünk a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete már évek óta együttműködik a részvénytársasággal, így – mivel a két tenyésztőszervezetben végzett DNS-vizsgálatok, minták száma, SNP meghatározása növekedett – közösen, az előzetesen tárgyaltnál sokkal jobb árat tudtunk elérni. Szerződésünk értelmében a genetikai laboratórium a szőrtüszőből elvégzi a DNS meghatározását, majd az adatokat továbbküldi Németországba genomikai tenyész­értékbecslés céljából. A részvénytársaság a cseh állomány vizsgálatát is végzi, és egy közös német-osztrák-cseh adatbázisba töltik fel az adatainkat.

A Bayerische Landesanstalt für Land­wirtschaft (Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet) Grub központtal végzi a Csehországból kapott, feldolgozott adatok alapján a genomikai tenyészértékbecslést. A geno­tipizálás folyamatához a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete egyedül nem rendelkezik elegendő egyedszámmal és adattal, ezért csatlakoznunk kellett olyan szervezetekhez, akikkel szorosabb kapcsolatban vagyunk, és akiktől a hazai populáció rokontenyésztésének elkerülése érdekében tenyészbika-előállítás céljából termékenyítő anyagot vásárolunk.

Egyedeinket különböző szintű rokonsági kapcsolat köti össze.

Így Németország, Ausztria és Csehország hosszas tárgyalások után, egyszeri belépési díjjal a Magyartarka Tenyésztők Egyesületét is befogadta, felvette a közös adatbázisba, melyről 2020. december 11-én a szerződést meg is kötöttük. Ez annak is köszönhető, hogy 2004 óta működünk együtt velük a magyartarka hús-tenyész­érték­becs­lésben, és mindig pontos, megbízható, kiváló adatokat szolgáltattunk. Mindezek következtében nem kellett egyedenként a tenyész­érték­becslést megfizetnünk, hanem csak egy egyszeri belépési díjat kértek tőlünk.

Fotó: MTE adatbázis

A két alapszerződés meglétével indulhatott a mintagyűjtés. A minták mellé az egyedek adatait is ki kellett küldenünk Hradištko­ba, majd Grubba. A szükséges formátumú adatok központi adatbázisból történő legyűjtéséhez a NÉBIH volt segítségünkre. A Semper Idem Kft. a holstein-fríz fajtára kialakított DTR-rendszerét (dairy tenyésztési rendszer) bővítette magyartarkafajtára is, így az ENAR-számok és a vonalkód mellé szükséges pedigréadatokat e rendszeren keresztül már magunk is le tudjuk tölteni.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete rendelkezett elegendő tapasztalattal a farokszőr-mintavétellel kapcsolatosan, volt nyomdai kapcsolata, akik a farokszőr- mintagyűjtés utáni csomagolásához szükséges borítékokat látták el vonalkóddal,

így szerződést kötöttünk az egyesülettel, hogy a kezdeti lépésekben segítsenek. Az általuk választott nyomda, mivel a nyomtatandó borítékok száma több ezerrel nőtt, ismételten kedvezményt adott a darabonkénti árból.

Egyesületi kollégáinkkal a termelésellenőrzött tenyészetekben megkezdtük a minták begyűjtését 2020 júliusában, valamint a tenyészetekben elindítottuk a kollégák betanítását is. Szerződés alapján a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete munkatársai voltak segítségünkre, bemutatták a mintagyűjtés fortélyait.

Eddig 9711 mintát küldtünk ki Csehországba, melyeknek a feldolgozása folyamatosan zajlik a laboratóriumban. A Csehországból Németországba kiküldött adatokból eddig 6458 egyed genomikai tenyész­értékét kaptuk vissza, melyben zömében kettőshasznosítású (fejt), nőivarú egyedek és tenyészbikajelöltek találhatók, de húshasznosítású egyedekre (nőivarú és tenyészbikajelölt) vonatkozó tenyészérték is érkezett már, mely tenyészértéket a német-osztrák arányok alapján számolták ki.

A kiküldött mintákból minden egyedre meghatározták az esetleges genetikai terheltséget, genetikai szarvtalanságot, béta-kazeint, kappa-kazeint és még nagyon sok új tenyészértéket, amit mi eddig nem számoltunk.

Ezeket az adatokat elemezték, és a magyar arányoknak megfelelően kellett átszámítani. A magyar tenyészértékbecslésben az AM-Index Kft. a kettőshasznosítású (fejt) állományokban számol tenyészértéket –kettős termelési index meghatározás (KTI), fitnesz tenyészérték meghatározás (FTI) –, a húshasznosítású (nem fejt) állományokban pedig dr. Posta János végzi a tenyészérték meghatározását (növekedési erély tenyész­érték, NET). Velük kötöttünk szerződést a kapott adatok elemzése, értelmezése és a magyar megfelelőjének kiszámítása érdekében. Az egyes országok tenyészcélja eltér egymástól (Magyarország az igazi kettős jelleget preferálja, míg a német–osztrák–cseh tenyészcél inkább tej irányába vitte el a tenyésztést), ezért az egyes résztulajdonságok súlyozása eltérő.

A megkapott kettőshasznosítású adatokból készítettünk egy táblázatot, melyből egyértelműen látszik, hogy a magyartarka tenyésztése hazánkban jó irányba halad, hiszen az évek során a genetikai előrehaladás egyértelmű. Az összevont és a tej gTÉ (genomikai tenyészérték) az évek során egyértelműen növekedett, míg a hús és izmoltság gTÉ nem romlott.

Szebbek lettek a tőgyek, és jobb lábszerkezettel állnak a tehenek az istállóban.

Farokszőrminta
Farokszőrminta
A munka nem zajlott mindig zökkenőmentesen, hiszen 2021. január 1-től a német–osztrák tenyészértékbecslés új rendszerre tért át, az úgynevezett single step tenyészértékbecslési módszerre (egylépcsős eljárás). Ez a módszer a fenotípusos genom és törzskönyvi adatokat együttesen, egy lépésben használja a becslő modellben. Ennél a módszernél elkerülhető, hogy ugyanazon állatok adatait többször is felhasználjuk, ami nem megoldott a többlépcsős eljárásban. Azonban az egylépcsős módszer nem képes integrálni a multinacionális adatbázisokat, így a nemzeti adatbázisokat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek ennek a futtatási módnak, így ez egyes nemzetek tenyésztési metódusát szorosan össze kell hangolni. A becsült eredmények megbízhatósága a 2021. első féléves eredmények alapján várakozáson felüli. Az összesített adatbázisban jelenleg 13,5 milliárd marker-genotípus található, ami 286 ezer egyed adatiból áll össze. Ennek a futtatása adja az aktuális tenyészértékbecslési eredménytáblázatokat.

A váltás időt vett igénybe, hiszen az új módszerrel megkapott adatokat ellenőrizni kellett, így a mi genomikai tenyész­érték­adataink is később érkeztek meg.

A COVID-19 járvány is hátráltatta a munkát, volt olyan időszak, amikor Hradištkoban a cseh laboratórium a járvány okán több hétre teljesen leállt, mivel a dolgozók 80%-a megbetegedett.

Egyesületünk elnöksége és szakbizottsága június 24-én összevont elnökségi és szakbizottsági ülésen tárgyalta az eddig kapott eredményeket, dr. Komlósi István professzor előadásában hallhatott a genomikai tenyész­értékbecslésről, míg Kovács Ákostól a single step tenyészér­tékbecslési módszerről.

A munka továbbra is zajlik, folyamatos a mintagyűjtés, a szekvenálás és a tenyészér­tékbecslés; az eredményeket negyedévente kapjuk.

Dr. Füller Imre

MTE ügyvezető igazgató

Kovács-Mesterházy Zoltán

MTE tenyésztésvezető

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsevők is ár-érzékenyek: így lehet népszerűbb a vega burger

Több húsevő választana vegetáriánus burgert, ha az olcsóbb lenne, mint a hagyományos húsos változat. De ehhez nagy árkülönbségre van szükség - ha az ár 30 százalékkal csökkenne, a húsimádók harmada már a vegetáriánus burgerre tér át. Ezt mutatják a Göteborgi Egyetem közgazdasági tanulmányának eredményei, amely a hús zöld alternatívákkal való helyettesítésének mozgatórugóit és akadályait vizsgálja.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Pizza helyett pirog. A római iskolák ukrán menüt vezetnek be a menzákon

A római állami iskolákban ukrán ételeket is felszolgálnak. Ezzel részben a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését könnyítik meg, másrészt az olasz fiatalok megismerkedhetnek a számukra ismeretlen ukrán konyhával.

Tovább nő a grill termékek piaca

A grillkolbászok piaca átlépte a 4,5 milliárd forintos forgalmat a tavaly márciustól ez év februárjáig tartó időszakban, ami 7 százalékos értékbeli növekedés az egy évvel korábbihoz képest - írta a Világgazdaság kedden a Nielsen adatai alapján.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.