Back to top

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

A kárpátaljai magyar vállalkozók legnagyobb seregszemléjére hagyományos módon Tiszapéterfalván került sor. A pandémia okozta hosszú bezártság után sokan várták már azt a felszabadult együttlétet, amikor az itt kiállítók megmutathatják, hogy a nehézségek ellenére fenn tudtak maradni, és a mögöttünk hagyott hónapok során számos kiváló terméket fejlesztettek ki. Ennek legfényesebb bizonyítéka a Kárpátaljai márkacsalád, amelynek már külön standja volt az expón.

Mit is kínálnak jelenleg a fogyasztóknak a kárpátaljai magyar vállalkozások?

Továbbra is túlsúlyban vannak a mezőgazdasági termékek: a füstölt húsok és egyéb húskészítmények, a sajtok, mézek, száraztészták, lekvárok, gyümölcslevek, a napraforgóolaj, az ásványvíz, a szőlő és a bor. De egyre nagyobb teret nyernek mellettük az asztalosipari termékek, a natúr textíliából készülő háztartási tárgyak, a nádszövet stb.

Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) elnöke a szervezet 2500 főt számláló tagsága nevében üdvözölte a jelenlevőket, és megköszönte, hogy nehézségek ellenére kitartottak választott hivatásuk mellett. Most látjuk, hogy minden apró siker hatalmas lelki segítséget nyújt az itthon maradáshoz.

Torda Márta, a magyar Agrárminisztérium főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságra erőforrásként kell tekinteni, amely a munkát kereső fiatalok tömegeinek jelent kemény, de egyben biztos megélhetést: „A föld nem vándorol el, a belőle készült élelmiszer pedig nélkülözhetetlen eleme az emberiség, így a magyarság megmaradásának is.”

Kárpátalján megalakult az első pálinka lovagrend

Nem mindennapi látványban volt része mindazoknak, akik az ősi munkácsi vár nevezetességeivel ismerkedtek a napokban. A Kárpát-medence különböző részeiből érkezett hét pálinkalovagrend küldöttei a most alakult Kárpátaljai Pálinka Lovagrend tagjaival együtt díszmenetben vonultak fel az alsó várból a felső várba, hogy az ottani ökumenikus kápolnában avatási ceremónián vegyenek részt.

Az ünnepélyes fogadalomtételt és a lovaggá ütést megelőzően Orosz János, a Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere, a kárpátaljai szakmai egyesület mentora arra emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencében termesztett és érlelt gyümölcsből készült pálinka a világ egyik legnemesebb és legtisztább itala, nagyszerű hungarikum, amelynek a készítése évszázadokra nyúlik vissza. Ezért is tartják fontosnak a pálinka kulturált fogyasztásának a hirdetését.

Díszmenet a munkácsi várban
Díszmenet a munkácsi várban

– Úgy tudom, hogy a mienk a tizedik lovagrend a régióban – mondta az avatást követően Biró Krisztián nagymester. A harmincas évei közepén járó fiatalember bő tíz esztendővel ezelőtt kötelezte el magát a nemes ital készítése mellett.

– Örvendetesnek tartom, hogy az utóbbi időben lassan nálunk is elfoglalja méltó helyét a mindennapi életben a pálinka. Ezért vált lényegessé, hogy megfelelő szakmai és civil kereteket hozzunk létre azok számára, akik e fontos ügy mellé álltak.

A lovagrend létrehozásában nagy szerepet játszottak a Kárpát-medence különböző termőtájain tevékenykedő barátaim, mert folyamatosan biztattak. Az évtizedek során sok megmérettetésen és szakmai bemutatón vettem részt, és számos díjat elnyertem. Legalább ilyen nagy örömömre szolgál, hogy az ismeretségi körömben egyre több a pálinkához értő egyén. Legtöbbjük Magyarországról szerezte be a pálinka lepárlásához szükséges berendezést, és a szakma alapfogásait is ott sajátította el, egy életre megjegyezve: ha versenyben akarunk maradni, akkor önmagunk folyamatos fejlesztésére van szükség.

A Kárpát-medence különböző részeiben működő vállalkozásoknak viszonylag könnyű dolga van a kapcsolatok felvételében, hisz az együttműködéshez olyannyira szükséges bizalom a közös nyelv és a kultúra alapján eredményesen kiépíthető, fogalmazott Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.

Kárpátalján is egyre keresettebb élelmiszer-alapanyag a batáta
Kárpátalján is egyre keresettebb élelmiszer-alapanyag a batáta

A nemzeti újraindítás éve csak a Kárpát-medence valamennyi térségének az összefogásával lehet sikeres, mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében felszólaló Szólláth Tibor. Nem kétséges, hogy a mögöttünk hagyott több mint száz esztendőben a kárpátaljai magyarságnak jutott osztályrészül a legkeményebb sors, kezdte beszédét Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségnek elnöke, aki a közös gondolkozásra és nyílt, őszinte párbeszédre hívta fel a Kárpát-medencei gazdatársadalmat. Az elnök rámutatott: a világban élő 15 millió magyarnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni az itteni magyar nemzetrészt.

Vadgasztronómiai fesztivál: együtt a természettel

– Ezekben a hetekben szinte minden a vadászatról szól – utalva a Magyarországon zajló vadászati és természeti világkiállításra –, és arról, hogy a mai Nimródokkal együtt mit tehetünk környezetünk megóvása érdekében – hangsúlyozta megnyitó beszédében Varga Attila, a Beregszásztól alig 3 kilométerre elterülő Makkosjánosiban rendezett vadgasztronómiai fesztivál ötletgazdája. – Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy a nagyközönség bizony keveset tud a vadászok és erdészek mindennapi tevékenységéről, arról, hogy e szakmák képviselői milyen fontos szerepet játszanak a természetvédelmi feladatok ellátásában.

A szervezők nem titkolt célja az volt, hogy a vadas ételek elkészítésének bemutatásával és kóstoltatásával elénk tárják a gasztronómia egyik kevésbé ismert ágát, ráirányítva a figyelmet a vadászati turizmusban rejlő, a Kárpátalján mindeddig jobbára kiaknázatlan lehetőségekre.

Aki részt vett a rendezvényen, az meggyőződhetett arról is, hogy milyen változatos formában kerülhetnek tányérra a kevesebb gyógyszer- és vegyszermaradványt tartalmazó vadhús felhasználásával elkészített fogások. Jó lenne, fogalmazódott meg sokakban, ha ezek az egészséges ételek minél több családnál bekerülnének a főmenübe.

Vadas ételek készítésénél a nagyfokú kreativitás elengedhetetlen
Vadas ételek készítésénél a nagyfokú kreativitás elengedhetetlen

Az Erdei ételek mestere kitüntető cím elnyeréséért hat csapat versengett. A házigazdák kondérjában szarvasborjúpörkölt rotyogott, amit Varga Csaba főzőmester elmondása szerint vörösborral, borókabogyóval és vargányával ízesítettek, amikor pedig elkészült, knédlivel tálalták. A szomszédos Nagyerdei Vadászok őzhúsból készített palóclevessel neveztek be a vetélkedésbe. Antal József séf azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen valami frissebb, könnyedebb étellel szerették volna elnyerni a közönség tetszését, ezért a zöldbab mellé bőven került más leveszöldség is az ételbe.

A Tiszaújlakról érkezett Nimródok a betyárlevest gondolták újra, ami szerintük annál finomabb, minél többféle vadhúsból készül. Ezúttal őz-, vaddisznó- és nyúlhús főtt a bográcsban, erdei gombával és gombódatésztával együtt.

A következő fogás tálalásakor már sejteni lehetett, hogy a bírálóbizottság nagyra fogja értékelni a tűzdelt vaddisznógerinc készítőinek kreativitását. Köret gyanánt ezúttal gombával és sajttal ízesített krumpligombóc szolgált, amit tejszínes-gombás szósszal, paprika- és áfonyalekvárral fogyaszthattak el jóízűen a vendégek. A fődíjat tehát a Tiszaújlakról érkezett vadászok által készített fogás vitte el.

Jelenleg Ukrajna hosszan elmélyülő válsága és az azt kiváltó tömeges elvándorlás jelenti a legnagyobb kihívást a kárpátaljai magyarok számára. Vajon miként fékezhető, vagy jobb esetben hogyan lehetne megállítani ezt a negatív folyamatot?

– tették fel a kérdést az expó gazdasági fórumának résztvevői, akik egyetértettek abban, hogy újabb határátkelők nyitása és a határ menti térségbe telepített vállalkozások jelentik az egyik megoldást. Emellett mindenképpen bízni kell a szülőföld megtartó erejében, hangsúlyozták többen is.

Az öt esztendővel ezelőtt elindított Egán Ede Vállalkozásfejlesztési Program igazi sikertörténet, hiszen a projekt elindítása óta közel 3 ezer, az agrárium különböző ágazataiban érintett családi vállalkozás pályázott sikeresen, aminek köszönhetően a többségük meg tudta őrizni versenyképességét. A jövőnk múlik azon, hogy a termőföldnek ne csak használója vagy tulajdonosa legyen, hanem művelője és jó gazdája is, hangzott el a fórum záró mondataként.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyílt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök részvételével, koncerttel vette kezdetét hétfőn este a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a Hungexpón, amelynek már a szervezésénél is kiemelt szempont volt a fenntarthatóság - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.