0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Agrárgazdasági ügyekben kizárólagos hatáskörrel

Általános tapasztalat Magyarországon, hogy a peres ügyeket több évbe telik lezárni. Ezalatt emberéletek és vállalkozások mehetnek tönkre. Van-e rá mód, hogy rövidebb idő alatt ítélet, méghozzá jogerős és végrehajtható ítélet szülessen? – kérdeztük az Mmg Direkt agrárJogos kérdések sorozatának legutóbbi részében Lovászy Csaba választottbírót.

Mint kiderült, igen, van megoldás: a választottbíróság. Bár ennek nagyobb a költsége, mint ha állami bírósághoz fordulnának a peres felek, azonban több év helyett pár hónapon belül jogerősen lezárul az eljárás.

youtube://v/QRQJWRR44I8

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő állandó választottbíróság megalakítását a 2012. évi CXXVI. törvény tette lehetővé. A NAK 2013. március 28-án alakult meg. Az országos küldöttgyűlés az Alapszabály elfogadását követően titkos szavazással választotta meg a választottbírói testület 26 tagját, mindenkit 5 évre.

A választottbírók az agrárgazdasággal kapcsolatos hazai és nemzetközi jogi-szakmai tapasztalatok széles körével rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy hogy a kamara tagságának sajátos érdekeit és értékeit értő bírói tanácsok, illetve egyesbírók bírálják el az eléjük kerülő ügyeket.

A választottbírók személyének megválasztásakor az Országos Küldöttgyűlés figyelembe vette, hogy a kötelező tagságból eredően nemcsak a választottbírók függetlenségét kell biztosítani, hanem egyben magas közbizalmi elvárásokat kell támasztani velük szemben.

E szempontok érvényesítését a 2012. évi CXXVI. törvény azon rendelkezése, miszerint alávetés esetén a NAK mellett működő állandó választottbíróságnak az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos ügyekben kizárólagos hatásköre van, külön is kiemeli. Ez a jogkör tovább bővült azáltal, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését és a termőföld használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló, 2014. évi VII. törvény úgy rendelkezik, hogy a termőföld tulajdonjogával, illetve használati jogával összefüggő szerződésben csak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő választottbíróság köthető ki választottbíróságként. Az e rendelkezéssel ellentétes választottbírósági kikötések a törvény alapján semmisnek minősülnek.

Bíró úr! Mi a különbség a választottbírósági és a rendes bírósági eljárás között? Egyáltalán, mióta létezik a választottbíróság jogintézménye?

Induljunk kicsit messzebbről! Egykor bunkóval, késsel vagy bajonettel próbálták elintézni egymással vitás ügyeiket az emberek. Később a társadalom rájött, hogy ennek békésebb módja is volna, és megalakultak a bíróságok, még később pedig a választottbíróságok. Bár utóbbiaknak is komoly hagyománya van Magyarországon, csak a 2000-es évek elején kaptak újra jogosítványt a működéshez. A jogosítvánnyal elsősorban a kamarák élhettek, tehát az Ipari és Kereskedelmi Kamara, az Ügyvédi Kamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ezek meg is alakították saját választottbíróságaikat.

Legfontosabb jellemzőjük – mint a nevükben is benne van –, hogy a bíróságot választják. Tehát a vitatkozó felek választhatnak az állami bíróság és a választottbíróság között.

Jogvita esetén, főszabály szerint, az állam által üzemeltetett bíróságok döntenek. A keresetlevelet az állami bírósághoz kell benyújtani, a jogvitában pedig kijelölt bíró dönt. A választottbíróság mint jogintézmény esetében viszont van egy alapvető kikötés, mégpedig az, hogy a szerződő felek már a szerződés megkötésekor – illetve, ha erre lehetőség van, jogvita esetén – megegyezzenek arról, hogy vitás ügyük elintézésére választottbíróságtól kérnek jogorvoslatot.

Jól gondolom, hogy mivel ágazati választottbíróságokról beszélünk, a bírák nem pusztán a jogi ügyekben járatosak, hanem – a mi esetünkben – az agrárium ügyeiben is?

Ez annyira így van, hogy a kamara elnöksége csak olyan személyt választ választottbírónak, akinek legalább 10 éves szakmai gyakorlata van a területen. Tehát olyat, aki nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is jártas, mert így lehetősége van rá, hogy saját ítéleteit a napi gyakorlati életben visszaigazolva lássa. Ez nagyon fontos, mert a gyakorlattól elszakadó ítélet adott esetben végzetes következményekkel járhat.

Milyen előnnyel jár, ha választottbíróság illetékességét kötik ki?

Előnye egyrészt, hogy a kamara elnöksége által elfogadott névjegyzékből választható bíró. Az állami bíróságokkal szemben a peres felek a listáról választhatnak maguknak egy-egy bírót; olyat, akiben megbíznak, és akiről meggyőződésük – tegyük hozzá, helyesen –, hogy igazságos döntést hoz. A két kiválasztott bíró, amennyiben háromtagú tanácsként járnak el, szintén erről a listáról választ egy harmadik bírót, a bírói tanács elnökét. Lehetőség van arra is, hogy a felek egyetlen bíróban egyezzenek meg. Ebben az esetben ez a bíró vezeti le az egész tárgyalást, és ő is hozza meg az ítéletet.

De nehogy félreértsük a helyzetet! Nem arról van szó, hogy a felperes által választott bíró az ő, az alperes által választott bíró pedig az ő érdekét fogja képviselni. Hiszen a bírói eskü – egyebek mellett – arról szól, hogy elfogulatlanul és a szakma szabályainak megfelelően hozunk ítéletet.

Szó nincs tehát arról, hogy a bíróság összetételében az alperes vagy a felperes lesz képviselve. Őket ügyvédek képviselik az eljárás során – már amennyiben megbíznak vele ügyvédet. Ebben a tekintetben az eljárás megegyezik az állami bíróságokéval. Az ítéletek és döntések tekintetében azonban van egy nagyon lényeges eltérés, mégpedig az, hogy az állami bíróságok először elsőfokú ítéletet hoznak, ami ellen fellebbezni lehet, ha valamelyik fél sérelmesnek tartja. A másodfokú bíróság dönt jogerősen, és még ezután is felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához. Választottbíróság esetében azonban erről nem lehet szó. Ha a felek megállapodtak benne, hogy vitás jogi ügyüket választottbíróságra viszik, két dologgal kell tisztában lenniük. Az egyik, hogy az agrár-választottbíróság nagyon gyorsan, ugyanakkor nagyon alaposan és körültekintően döntést hoz; az eljárási szabályzat szerint 6 hónapon belül. A másik, ami legalább ilyen fontos, hogy a választottbíróság ítélete jogerős és végrehajtható. Tehát nincs se fellebbezés, se felülvizsgálati kérelem. Zárójelben megjegyzem, hogy

az ítélet egyetlen esetben támadható meg állami bíróságnál: ha törvénysértő. Azonban ilyen esetben az állami bíróság csak a törvénysértés tényét állapítja meg, érdemi ítéletet nem hozhat.

Történt már ilyen?

Az agrár-választottbíróságnál még soha.

Agrártémájú kérdésekben, különösen földügyekben kiköthető-e másik, nem pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő választottbíróság?

Amennyiben a felek választottbírósághoz fordulnak, akkor nem. Tehát, nehogy félreértés legyen: rendes bírósághoz természetesen ilyen ügyekben is lehet fordulni, de választottbíróság kikötése esetén már nem.

Térjünk át a részletekre! Hogyan kell megfogalmazni egy olyan szerződést, amiben a felek választottbíróság illetékességét kötik ki?

Ugyanúgy, ahogy bármilyen vállalkozási vagy adásvételi szerződést. A szerződő felek már a szerződésben – vagy később, jogvita felmerülése esetén is – megállapodhatnak arról, hogy választottbírósági eljárásnak vetik alá magukat.

Mint említettem, ennek az az előnye, hogy az gyorsan dönt, és a döntése azonnal végrehajtható, vagyis jogerős ítélet születik. Ugyanakkor, nyilvánvaló módon, ennek vannak költségei, méghozzá nagyobb költségei, mint az állami bíróságra vitt pernek.

De gondoljunk bele! Nem mindegy, hogy adott esetben 4 hónapon belül eldől-e jogerősen a jogvita, és a felek megkapják a végrehajtható ítéletet, vagy pedig, mondjuk, csak 5 év múlva. Ezeket az előnyöket egyre többen és egyre jobban értékelik.

Nemzetközi szerződésben kiköthető-e magyar választottbíróság illetékessége?

Igen. Nemzetközi szerződések esetében általános szabály, hogy az eljárás nyelve magyar. Ennek ellenére – és mivel agrárgazdaságunk szereplői a nemzetközi színtéren is jelen vannak – a kamarai választottbírósági névjegyzékben több olyan bíró található, akik több nyelven beszélnek, méghozzá anyanyelvi szinten. Adott esetben tehát van rá lehetőség, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárást angol vagy francia nyelven folytassuk le.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu