Back to top

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Mottójuk magyarázata, hogy jó sajtot csak minőségi tejből lehet készíteni, ahhoz pedig első osztályú takarmányra van szükség. Csak így lehet kiváló ízű és állagú sajtot előállítani. Azonkívül minél nagyobb fantáziára van szükség hozzá, már ami az ízesítést illeti. Hozzátette még, hogy a jó sajt másik elengedhetetlen „összetevője”, hogy szívvel-lélekkel készítsék. A Joli Sajtműhely sem fantáziában, sem szaktudásban nem szenved hiányt – és elismerő visszajelzésekben sem. Sikerüket a vásárlók véleménye, a különböző versenyeken elért helyezések és az újabbnál újabb meghívások egyaránt tükrözik.

A jó minőségű sajt jó minőségű tejből készül, ahhoz pedig jó minőségű takarmány kell
A jó minőségű sajt jó minőségű tejből készül, ahhoz pedig jó minőségű takarmány kell
Fotó: Bella Huba

– Családi vállalkozásunkat egy kis zalai faluban, Zalaistvándon üzemeltetjük férjemmel közösen, kistermelőként. Ami az iskolai végzettségünket illeti, mindketten diplomások vagyunk. Férjem, Szücs Richárd földmérő mérnök, jómagam pedig német tanári végzettséggel rendelkezem – kezdte a bemutatkozást Szücs-Felföldi Krisztina.

Mint elárulta, egy véletlenen is múlott, hogy beindítsák az életüket alapvetően megváltoztató vállalkozást, aminek csak a csúcsa a sajtkészítés.

– Pár évvel ezelőtt, még 2012-ben tulajdonképpen egy véletlen folytán jutottunk szarvasmarhákhoz, amikor egy barátunk vállalkozása, amihez mi is adtunk tőkét, csődbe ment. A megoldás az lett, hogy négy állattal törlesztettek. Ez meghatározónak bizonyult az életünkben. Igaz, már korábban is gondolkodtunk a váltáson, de egyértelműen az állatok adták meg a végső lökést hozzá.

Akkor még teljes egészében a fővároshoz kötődött az életünk. Budapest közelében, Szadán laktunk, akkor voltam gyesen az első fiunkkal. A marhák mindent átalakítottak. Hazaköltöztünk Zalaistvándra, nagyszüleim egykori házába, elkezdtem kitanulni a sajtkészítést és létrehoztuk a kistermelői műhelyt. Immár nyolc éve, 2013 óta folyamatosan bővítjük a gazdaságunkat. Fokozatosan fejlesztjük az állatállományt, ami most már 27 tehénből és a szaporulatból áll. Termékeinket zsűriztetjük, és az ország több helyszínén is megversenyeztettük őket. Egyelőre ezüst- és bronzérmeket szereztünk velük.

Nem könnyű a munka, mégsincs me­gállás a családi gazdaságban, hiszen a rendszeresség létfontosságú.

Az állatokat gondozni kell, ebben nem létezik szabadnap. Azonkívül a tejjel sem lehet várni, a lefejt tejet a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Emellett ott van az értékesítés, és a mindezt egybefogó számos szervezési teendő. A gazdaságot ketten viszik, a termékek előállítása mellett az állatokat is ők látják el. Egyetlen alkalmazottjuk van, aki a termékek csomagolásában és a piaci árusításban segít.

Ma már többféle termékből választhatnak vásárlóik
Ma már többféle termékből választhatnak vásárlóik
Fotó: Bella Huba

– A mindennapok? Minden reggel hajnali ötkor kezdjük a munkát, kivétel nélkül. A férjem akkor indul az állatokhoz, hogy ellássa őket: etetés, itatás, fejés. Ezt az év minden napján, hétvégén és ünnepnapon is el kell végezni, és nemcsak reggel, hanem este is. Én a gyerekek ellátásával indítom a napot, aztán viszem őket az óvodába-iskolába. Levente tizenegy, Zalán nyolc, Botond pedig négy éves lesz az idén. Amikor ők elmentek, kezdem a sajtozást. Közösen készítjük a tejtermékeket nap közben.

Szabadon tartjuk a tejelő tehénállományunkat, és mindig frissen készítjük a tejtermékeinket, mindet kizárólag mi magunk. Fontosnak tartjuk, hogy semmiféle egyéb anyagot ne használjunk.

A sajtjaink és a többi termékünk mind tartósítószer- és adalékanyagmentesek. Úgy gondolom, hogy ez ma egyre fontosabb tényező.

Azt tapasztalják, hogy egyre több téren egyre meghatározóbb a természetesség iránti igény, és egyre többen vannak, akik tömegáruk helyett piacon, kistermelőktől és magánszemélyektől vásárolnak élelmiszert – a zöldségektől a gyümölcsökön át a húsárukig és a sajtokig –, mondván, azokban biztos nem csalódnak, mert nemcsak természetes alapanyagokból állítják elő őket, azaz egészségesek, hanem ízletesek is. Ez a helyzet a Joli Sajtműhely termékeivel is.

– Egyre többen válnak a természetesség híveivé – és a sajtjaink maximálisan teljesítik ezt az elvárást. A sajtkészítés egyébként sok odafigyelést és rengeteg munkát igényel, a minőségnek az az egyik feltétele. A másik, hogy a sajtok a megfelelő alapanyagból és a természet törvényei szerint készüljenek.

Szücs-Felföldi Krisztina kiemelte, hogy a Joli Sajtműhelyben minden sajt és tejtermék kézi készítésű, és hagyományokat követik a receptjeik.

Itt kerül képbe a fantázia, ugyanis a hagyományos recepteket mégiscsak fejlesztik, finomítják. Ebben elsősorban saját tapasztalataikra hagyatkoznak.

A félkemény trappista jellegű sajtok több ízben készülnek
A félkemény trappista jellegű sajtok több ízben készülnek
Fotó: Bella Huba

– Mottónk: „Kézműves sajtok tehéntejből”. A Joli Sajtműhely egy családi gaz­daság, a saját állataink által termelt tejből készítjük a tejtermékeket. Mára, szerencsére, elég hosszú a termékeink listája. Készítünk túrót, tejfölt, joghurtot, vajat, krémsajtot, parenyicát, mozzarellát, félkemény trappista jellegű sajtokat több ízben és grillezhető sajtokat – mindet szívvel-lélekkel, szeretettel. Ahogy azt páran már előttünk is megállapították, a jó sajt a földeken terem. Jó sajtot csak jó minőségű tejből lehet készíteni, ahhoz pedig nagyon jó minőségű takarmányra van szükség. Sajnos kevés saját földdel rendelkezünk, így a takarmányt vásároljuk, ezért nagyon odafigyelünk rá, hogy az a takarmány milyen minőségű. Egy ilyen meghatározó dolog minőségéből semmiképpen nem engedhetünk, hiszen az a termékeink minőségének a rovására menne.

A termelés mellett a piaci jelenlét is elengedhetetlen. A sajtot értékesíteni kell, mégpedig rendszeresen, az nem fordulhat elő, hogy csak hébe-hóba bukkannak fel egy piacon.

Az emberek keresik a termékeket, egyre több a visszajáró vásárlójuk. Jelenleg egy kis faházat bérelnek a zalaegerszegi vásárcsarnokban, azonkívül a megye több boltjában és éttermében megtalálhatók termékeik.

Milyennek tartja a piaci lehetőségeket?

– Mára eléggé rögössé vált az értékesítés útja, mert a termelői piacokon nehéz lett árusítóhelyet találni. A termékeink egyébként népszerűek. Úgy látjuk, hogy egyre jobban keresik a termelői árukat az emberek, figyelve az egészséges életmódra. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hogy ilyen árukat vegyen. Az értékesítés alapján a parenyica legnépszerűbb termékünk. Ami a jövőt illeti, termékeink és a piacunk fejlesztésén folyamatosan törjük a fejünket – tette hozzá Szücs-Felföldi Krisztina.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Elkészült a tehén nélküli „tehén tej”

Egy amerikai cég kutatásának eredményeképpen olyan tejtermékeket, például sajtot és joghurtot képes elő állítani, amelyek úgy néznek ki, és olyan az ízük, mint a valódi tejtermékeknek. Tehenekre azonban nincs szükség.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).