Back to top

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

A fiatal madarat meggyűrűző Tokody Béla elmondta, a gatyáskuvik Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő, megfigyelni is csak elvétve lehet a költési időszakban.

A 24-26 centiméteresre megnövő madár jellemzően a hegyvidékeken költ, a 800 méternél magasabban elterülő fenyvesekben. Ezért különösen meglepő felbukkanása az Alföldön, szikes környezetben, egy csatorna parti nádasban.

 

Magyarországon 1951 óta a faj csupán két példányát gyűrűzték meg, szintén ősszel. A mostani előforduláshoz hasonlóan akkor is egy a fészkelőhelyről messzire kóborló fiatal egyedet találhattak - közölte a szakember.

A gatyáskuvik napközben tűlevelű fákon pihen
A gatyáskuvik napközben tűlevelű fákon pihen

A gatyáskuvik Skandináviában, Szibériában, Észak-Amerikában és Európa hegységeiben szigetszerűn fészkel a közép- és magashegységekben.

Magyarországon a Zempléni-hegységben 1997-ben költött két pár. Fészket nem épít, harkály vájta odúkban vagy természetes faodvakban költ.

A gatyáskuvik éjszaka aktív, kivéve a sarkvidéki tájakat, napközben tűlevelű fákon pihen. Az 54-62 centiméteres szárnyfesztávú, 100-190 grammos madár tollazata barnás, fehér pettyezésű. Nevét a csüdjét és ujjat borító sűrű fehér tollazatról kapta, amely a kisebb zsákmányállatok harapásaitól védi meg. Apró rágcsálókra - pockokra, egerekre, cickányokra, pelékre - és időnként énekes madarakra vadászik.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.