Back to top

Itt a szelídgesztenye szezon

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A szelídgesztenye hazánkban is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz.

Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe – a SAPS-adatok alapján – mindössze 249 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el.

A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat.

Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Csokimikulás-gyártásban nagyhatalom vagyunk

Tavaly a koronavírus-járvány negyedik negyedévi hulláma ellenére sem csökkent a hazai csokoládéfigura-vásárlás; a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint idén is azonos, vagy növekvő kereslet várható. Évente több millió, hivatalos nevén „üreges formacsokoládé figurát” értékesítenek Magyarországon.

Agtech Summit – az agrárium jövője

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a napokban rendezte meg hazánk első kifejezetten agrár startupokról szóló rendezvényét. A technológiai újdonságokra és a jövő agráriumára fókuszáló eseményen több száz látogató vett részt és kapott közelebbi képet a legfontosabb agrártechnológiai startupok fejlesztéseiről.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Bige László kartellezése megkárosította a magyar gazdákat

A magyar gazdák védelmében sajtótájékoztatót tartott Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs NAK elnök és Jakab István, a MAGOSZ elnöke november 29-én a Parlamentben. Az Agrárminisztérium jelenleg azon dolgozik, számszerűsítse, mennyi pénzzel károsította meg a magyar gazdákat Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Magyarországon nem kell tartani műtrágya hiánytól

A Nitrogénművek folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak közép-európai piaci árszinten, és biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért - közölte a Nitrogénművek Zrt. az MTI-vel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aggodalmára reagálva a hazai műtrágyaellátás biztonságával kapcsolatban.

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Konferencia a jövő agráriumáról

A kifejezetten agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényen hazai és nemzetközi szinten elismert szakemberek, a legfontosabb magyar agrártechnológiai startupok és legmeghatározóbb piaci szereplők tartottak előadásokat és gyakorlati bemutatókat.