Back to top

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Az új Közös Agrárpolitikával bevezetésre kerülő új zöld követelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez. A Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság nem csak felrúgná a KAP reformról szóló politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő. Ez pedig drasztikus élelmiszer-áremelkedéshez vezethet. Az uniós zöld célok végrehajtásának az árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni.

Vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között.

Nagy István: a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel
Nagy István: a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel
A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie. A 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.

Azonnali segítség kellene

Az Európai Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot a sertéstartókat súlytó válság enyhítése érdekében – tájékoztatott Nagy István az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.

Hazánk több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon azonnali piaci intézkedéseket, mivel az ágazati szereplőknek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük.

Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek a takarmányárak és az energiaköltségek, miközben az átadási árak drasztikusan csökkentek. Ma már a leghatékonyabb gazdaságokban is veszteséges a sertéstartás, amely helyzet még rövidtávon sem tartható fenn.

A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében az érintett tagállamok képviselői kezdeményezték ennek a válságalapnak a felhasználását is gyorssegély formájában, de a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte: Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. 4 milliárd forinttal megemelték az állatjóléti támogatások keretét, a gazdák támogatott hitelt vehetnek igénybe, és az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszer is elérhető számukra.

A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot.

Védelem a magyar méznek

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11-i ülésén. Nagy István kiemelte: ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket. Magyarország számos alkalommal sürgette a mézkeverékek származásjelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát az elmúlt két évben. A jelenlegi gyakorlat ugyanis csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő.

A kistermelői rendelet módosítása és az új közétkeztetési kormányrendelet jelentősen segíti a méhészeti termékek értékesítését

– mondta Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Baranyai Mézes-Mázas Napokon, október 9-én. Május végétől a kistermelő az általa megtermelt alapterméket és abból előállított élelmiszert az egész ország területén értékesítheti a fogyasztóknak és kiskereskedelmi, illetve vendéglátó létesítményeknek. Megszűnt a bizonyos élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges külön-engedélyezési eljárás is. A FELIR-azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet. A szeptember 1-jén hatályba lépett kormányrendelet értelmében pedig a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, és 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni.

Százhatvan milliárd erdőkre

Az agráriumon belül kiemelten fontos szerepe van az erdőgazdálkodásnak, ezért csak erdőtelepítésre 160 milliárd forint támogatást nyújtott az Agrárminisztérium 2016 óta, döntő részben az elmúlt két évben – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár október 6-án Csévharaszton.

Az elmúlt két évben mintegy 4000-en nyújtottak be erdőtelepítési pályázatot, és mintegy 3600-an nyertek, amely csak az utóbbi egy hónapban 36 milliárd forintnyi támogatás jóváhagyását jelentette.

A kiemelt erdészeti tevékenység támogatására az agrártárca összesen 13 jogcímen írt ki pályázati felhívást a Vidékfejlesztési Program keretében.

A nagy érdeklődésre tekintettel a tárca a pályázatok határidejét 2022 végéig meghosszabbította, és 2023-ban is lehet majd támogatásért jelentkezni. A támogatási lehetőségek nemcsak új erdő telepítésére, de meglévők minőségének javítására, erdő-környezetvédelmi tevékenységekre és az erdőkben keletkezett károk helyreállítására is szolgálnak. Cél, hogy az ország területének 22 százalékát borító erdők területe 2030-ra 27 százalékra növekedjen.

Közel hatmilliárd vissza

Jóval a határidő előtt, október 1-jén megkezdte az uniós szintű krízistartalékba vont, de fel nem használt források visszatérítését a Magyar Államkincstár a gazdálkodók számára – közölte Nagy István agrárminiszter.

A 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelésére uniós szintű tartalékot hoztak létre.

Ezt a forrást minden évben a közvetlen támogatások egy részének visszatartásával, az úgynevezett pénzügyi fegyelem mechanizmusával hozza létre az Európai Unió. A pénzügyi fegyelmi mechanizmust az egy termelőre eső összes közvetlen kifizetés 2000 eurót meghaladó összegére kellett alkalmazni és 2,906192 százalékát kellett visszatartani a termelők közvetlen támogatásából. A fel nem használt tartalék visszafizetésére október 15-éig van lehetőség a termelők részére. Az intézkedés itthon több mint 70 ezer termelőt érint, a visszatérítés összege pedig 5,8 milliárd forint.

Ismét pályázat kisüzemeknek

Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra vagy meglévő üzem fejlesztésére lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek támogatására vonatkozó felhívás keretében, amelyre október 4-től 18-ig lehetett ismét jelentkezni.

Nagy István arról tájékoztatott, hogy a következő benyújtásra februárban lesz lehetőség.

A 15 000 eurónak megfelelő forinttámogatás 5 évre nyújtott egyösszegű átalány, amely két részletben kerül folyósításra. 75 százalékát már a támogatói okirat kiállítása után rövid idővel kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A pénzügyi segítség fennmaradó 25 százalékát a vállalt célok végrehajtása után, a záró kifizetési kérelem benyújtásával kaphatják meg kedvezményezettek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent a zöld civil szervezeteket támogató Zöld Forrás pályázat

Az Agrárminisztérium idén is meghirdeti környezet- és természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, a civil feladatvállalást segítő, 70 millió forint keretösszegű Zöld Forrás pályázatát.

Prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése

Az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztését - mondta az agrárminiszter csütörtökön a debreceni városházán, ahol támogatási okiratot adott át három helyi élelmiszeripari vállalkozás vezetőjének.

Őserdő hetven év alatt

A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Új erdők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. az elmúlt három évben 45 hektáron telepített új erdőt a vagyonkezelésében lévő területeken. Az Agrárminisztérium 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programja keretében mintegy 5 tonna kocsánytalan tölgy makk és 150 ezer csemete került elültetésre. A társaság tervei között szerepel további 40 hektáron ez év folyamán őshonos fafajokból álló, elegyes, változatos erdőterület kialakítása.

A hosszútávú együttműködésben rejlik a mezőgazdaság jövője

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források - mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály szerdai online konferenciájának előadói.

Állattartóknak nyílik újra pályázati lehetőség

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Már a háztartások felében van kutya

2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából.

Egyre élénkebb a használt agrárgéppiac

Novemberben bonyolította le ezredik árverését a legnagyobb magyar vállalati aukciósház, a 17 éve alapított Intergavel Kft. Milyen előnyei vannak a vállalati árveréseknek, és hogyan alakul a használt mezőgazdasági, élelmiszeripari berendezések piaca? Mi kerül eladásra és miért? Egyebek mellett erről kérdeztük Radvány László értékesítési menedzsert.

A hírnév kötelez

Kevesen vannak közöttünk, akik átélték a történelem viharait, világégést vagy szabadságharcot és a rendszerváltást úgy, hogy mindeközben hűek maradtak elveikhez, céljaikhoz és nem utolsósorban hivatásukhoz.