Back to top

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

A méhészet a nem is olyan távoli múltig csupán hobbitevékenységnek számított a városokban, viszont azóta kinőtte magát, főleg Nagy-Britanniában. A szakértők és a hivatásos méhtartók azonban elkezdtek aggódni. A sok háziasított méh – a méhlegelők kis számát figyelembe véve – már veszélyezteti annak a közel 300 vad megporzó rovarfajnak az egészségét, sőt akár a túlélését, amely az Egyesült Királyság területén él. Azok a kampányok, amelyek az embereket a méhek megmentésére sarkallják, fenntarthatatlan állapotot idéznek elő a városi méhészkedéssel. Ezek a kampányok csupán egy, mégpedig a mézelő méh jövőjével foglalkoznak, de teljesen figyelmen kívül hagyják az összes többi őshonos fajt.

Mindez nagyjából 270 magányosan élő méhfajt és 25 poszméhfajt érint, amelyeknek égető szükségük van az emberi segítségre.

Mindenki ismeri a mézet, tudjuk, hogy azt a méheknek köszönhetjük. Legtöbbünk tudása itt véget is ér, csakhogy az élővilág teljes gazdagságát kell számításba vennünk, és mindazokat az élőlényeket – ebben az esetben méhfajokat –, amelyek annak részesei.

Csupán Londont és annak agglomerációját véve alapul, az elmúlt tíz évben a méhcsaládok száma majdnem megduplázódott, ami mára nagyjából 7400 méhcsaládot jelent.

A méhmegmentő kampányok sokszor szegényes, félrevezető vagy hiányos információkon alapszanak a méhekkel és azok szükségleteivel kapcsolatban. Azt sugallják, hogy otthoni méhtartással megmenthetjük őket, ami sok esetben nyilván nem így van.

A tájékoztatáson kell változtatnunk. Ha azt hisszük, hogy csupán méhtartással megmenthetjük őket, akkor tévedünk. Ez nagyon érzékeny téma, a méhészeti egyesületek ezzel igen vékony jégre tévednek…

A mézelő méh nem áll a kipusztulás szélén. Épp ellenkezőleg: a legnépesebb rovarcsoportot alkotja.

Az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági szervezete szerint nagyságrendileg 90 millió méh­családdal számolhatunk világszerte, ezzel szemben az őshonos megporzó rovarok helyzete meglehetősen aggasztóvá vált.

Vadon élő megporzó rovaraink nagy bajban vannak. Mára már szembeötlő, hogy ezek az állatok egyre kevésbé részei az élővilág sokféleségének. A veszélyeztetett fajok egyre sérülékenyebbé és ritkábbá válnak. Az Egyesült Királyságban már olyan fajokról is beszélhetünk, amelyeket kihaltnak lehet tekinteni.

Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Parlagfű ellen parlagfű olajosbogár!

„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.