Back to top

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

A méhészet a nem is olyan távoli múltig csupán hobbitevékenységnek számított a városokban, viszont azóta kinőtte magát, főleg Nagy-Britanniában. A szakértők és a hivatásos méhtartók azonban elkezdtek aggódni. A sok háziasított méh – a méhlegelők kis számát figyelembe véve – már veszélyezteti annak a közel 300 vad megporzó rovarfajnak az egészségét, sőt akár a túlélését, amely az Egyesült Királyság területén él. Azok a kampányok, amelyek az embereket a méhek megmentésére sarkallják, fenntarthatatlan állapotot idéznek elő a városi méhészkedéssel. Ezek a kampányok csupán egy, mégpedig a mézelő méh jövőjével foglalkoznak, de teljesen figyelmen kívül hagyják az összes többi őshonos fajt.

Mindez nagyjából 270 magányosan élő méhfajt és 25 poszméhfajt érint, amelyeknek égető szükségük van az emberi segítségre.

Mindenki ismeri a mézet, tudjuk, hogy azt a méheknek köszönhetjük. Legtöbbünk tudása itt véget is ér, csakhogy az élővilág teljes gazdagságát kell számításba vennünk, és mindazokat az élőlényeket – ebben az esetben méhfajokat –, amelyek annak részesei.

Csupán Londont és annak agglomerációját véve alapul, az elmúlt tíz évben a méhcsaládok száma majdnem megduplázódott, ami mára nagyjából 7400 méhcsaládot jelent.

A méhmegmentő kampányok sokszor szegényes, félrevezető vagy hiányos információkon alapszanak a méhekkel és azok szükségleteivel kapcsolatban. Azt sugallják, hogy otthoni méhtartással megmenthetjük őket, ami sok esetben nyilván nem így van.

A tájékoztatáson kell változtatnunk. Ha azt hisszük, hogy csupán méhtartással megmenthetjük őket, akkor tévedünk. Ez nagyon érzékeny téma, a méhészeti egyesületek ezzel igen vékony jégre tévednek…

A mézelő méh nem áll a kipusztulás szélén. Épp ellenkezőleg: a legnépesebb rovarcsoportot alkotja.

Az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági szervezete szerint nagyságrendileg 90 millió méh­családdal számolhatunk világszerte, ezzel szemben az őshonos megporzó rovarok helyzete meglehetősen aggasztóvá vált.

Vadon élő megporzó rovaraink nagy bajban vannak. Mára már szembeötlő, hogy ezek az állatok egyre kevésbé részei az élővilág sokféleségének. A veszélyeztetett fajok egyre sérülékenyebbé és ritkábbá válnak. Az Egyesült Királyságban már olyan fajokról is beszélhetünk, amelyeket kihaltnak lehet tekinteni.

Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.