Back to top

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

A méhészet a nem is olyan távoli múltig csupán hobbitevékenységnek számított a városokban, viszont azóta kinőtte magát, főleg Nagy-Britanniában. A szakértők és a hivatásos méhtartók azonban elkezdtek aggódni. A sok háziasított méh – a méhlegelők kis számát figyelembe véve – már veszélyezteti annak a közel 300 vad megporzó rovarfajnak az egészségét, sőt akár a túlélését, amely az Egyesült Királyság területén él. Azok a kampányok, amelyek az embereket a méhek megmentésére sarkallják, fenntarthatatlan állapotot idéznek elő a városi méhészkedéssel. Ezek a kampányok csupán egy, mégpedig a mézelő méh jövőjével foglalkoznak, de teljesen figyelmen kívül hagyják az összes többi őshonos fajt.

Mindez nagyjából 270 magányosan élő méhfajt és 25 poszméhfajt érint, amelyeknek égető szükségük van az emberi segítségre.

Mindenki ismeri a mézet, tudjuk, hogy azt a méheknek köszönhetjük. Legtöbbünk tudása itt véget is ér, csakhogy az élővilág teljes gazdagságát kell számításba vennünk, és mindazokat az élőlényeket – ebben az esetben méhfajokat –, amelyek annak részesei.

Csupán Londont és annak agglomerációját véve alapul, az elmúlt tíz évben a méhcsaládok száma majdnem megduplázódott, ami mára nagyjából 7400 méhcsaládot jelent.

A méhmegmentő kampányok sokszor szegényes, félrevezető vagy hiányos információkon alapszanak a méhekkel és azok szükségleteivel kapcsolatban. Azt sugallják, hogy otthoni méhtartással megmenthetjük őket, ami sok esetben nyilván nem így van.

A tájékoztatáson kell változtatnunk. Ha azt hisszük, hogy csupán méhtartással megmenthetjük őket, akkor tévedünk. Ez nagyon érzékeny téma, a méhészeti egyesületek ezzel igen vékony jégre tévednek…

A mézelő méh nem áll a kipusztulás szélén. Épp ellenkezőleg: a legnépesebb rovarcsoportot alkotja.

Az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági szervezete szerint nagyságrendileg 90 millió méh­családdal számolhatunk világszerte, ezzel szemben az őshonos megporzó rovarok helyzete meglehetősen aggasztóvá vált.

Vadon élő megporzó rovaraink nagy bajban vannak. Mára már szembeötlő, hogy ezek az állatok egyre kevésbé részei az élővilág sokféleségének. A veszélyeztetett fajok egyre sérülékenyebbé és ritkábbá válnak. Az Egyesült Királyságban már olyan fajokról is beszélhetünk, amelyeket kihaltnak lehet tekinteni.

Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

Méhbarát kertek és parkok

Napjainkban egyre többekben merül fel az igény, hogy méhbarát kertet építsen vagy készítsen, mindezt úgy, hogy szép legyen, a lehető legkevesebb gondozást igényelje és amennyire megoldható, legyen vegyszermentes. Szeretnék bemutatni pár olyan növényt, amelyet véleményem szerint be lehet illeszteni egy kertbe, telekre vagy parkba, és így tavasztól őszig mindig lesz olyan növény, amely épp virágzik.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

Fenntartható gazdaságméret - Charolais marhák Ipolyvecén

Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják megtámadni a szomszédja charolais marhái. Jelenleg közel hatvan ilyen tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül.

17 000 méhcsaládot pusztítottak el Ausztráliában

Ausztrália azon kevés országok közé tartozik, ahol a méhészek eddig nem ismerték a varroa-atka kártételét. Azonban idén júniusban az új-dél walesi Port of New Castle-ban varroa-atkára bukkantak, annak is a háziméhekre veszélyes fajára, a Varroa destructorra.

Egy állatkórház, mely sosem zár be

Egy napos őszi délelőtt érkeztünk meg a Székesfehérvári Állatkórházba, ahol az ország legújabb, állatok vizsgálatára szolgáló, a szervezetről rétegfelvételeket készítő CT-berendezése működik. Ez az állatkórház az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye, amely abban is különleges, hogy soha nem zár be.